Alapító: Dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója
Gyártelep: Gyarmat utca 35-37.
Igazgatók: Janovics Jenő (1916-1917), Korda Sándor (1917-1919), Pásztory M. Miklós (1917-1920), Dr. Molnár Dezső (1919-1924), Barna Károly, Engel Fülöp (1920-1926)
Igazgatóság (1923): Barna Károly, Balla Sándor, Décsi Gyula, Drasche Lázár Alfréd, Engel Fülöp, Fay Géza, Dr. Felicidesz Román, báró Lukachich Géza, Laurencsics Ferenc, Nagy Andor, Rechnitz Ödön, Scheiber Endre
Intéző: Lakner Artúr
Főrendező: Korda Sándor (1917), Uwe Jens Krafft (1923)
Rendezők: Korda Sándor, Pásztory M. Miklós, Antalffy Sándor, Garas Márton
Dramaturg: id. Vajda László, Falk Richárd, ifj. Radó Antal
Operatőrök: Kovács Gusztáv, Bécsi József, Arany Ferenc, Eiben István
Szcenikus: Ferenczy Sándor, Faragó Géza
Laborvezető: Polik Dezső
Színésznők: Makay Margit, Mattyasovszky Ilona, Korda Mária, Lenkeffy Ica, Lázár Mária, Gaál Franciska, Lábass Juci
Színészek: Beregi Oszkár, Rajnai Gábor, Fenyvessy Emil, Törzs Jenő, Rátkay Márton, Várkonyi Mihály, Gyárfás Dezső, Petrovich Szvetiszláv, Lukács Pál, Kertész Dezső, Szőreghy Gyula, Hajdú József
A magyar filmgyártás egyik legjelentősebb vállalata volt. Megalakulásakor hazai filmek gyártását vette programjába, s az I. világháború utolsó éveiben fellendült magyar filmgyártásban is tevékenyen részt vett. Irodalmi színvonal, művészi felkészültség jellemezte a hatalmas pajzsot maga mellett tartó páncélos vitéz márkájával forgalomba kerülő filmeket. A filmgyár első sikereit Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője, Jókai Mór Aranyembere, Babits Mihály A gólyakalifa című regénye, Molnár Ferenc: A testőr című vígjátéka, Knoblauch A faun című világsikert aratott színdarabja jelentették.
1916 október 16-án alakult meg egymillió korona alaptőkével, s a maga idején Európa egyik legmodernebb filmműterme volt, amely a 19. század második felében alapított egykori Polgári Lövészegyesület, később Nagy-Sörcsarnok környezetében épült fel, felhasználva annak ma is álló épületét. A gyártelep mérete akkor egészen más volt a maihoz képest. Az Uzsoki utca vonalától Dél-Nyugatra lévő rész akkor még felparcellázott magánterület volt, ami nem tartozott a gyárhoz, keleti irányban viszont olyan részek is ide tartoztak, amelyek ma közterületek: az akkor még nem létező Bácskai utcának erre a részre eső szakasza, illetve a mai Csantavér utca és környéke, egészen a Thököly utat szegélyező házak kerjéig.
A Corvin Filmgyár alapítója dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója volt, aki korábban Proja-márkanév alatt készített filmeket, melyek a Projectograph útján kerültek a forgalomba. Néhány film elkészítése után azonban függetlenítette magát a Projectograph cégtől, Kolozsvárott műtermet hozott létre, Budapesten pedig felállította a Corvin-filmgyár kölcsönző irodáját. A gyár főrendezője ekkor Korda Sándor lett. A magyar irodalom legjelesebb alkotásainak filmen való megelevenítése: ez a Corvin-gyár meghirdetett művészi programja. A következő évben a Corvin-filmgyárhoz társtulajdonosi minőségben belépett Pásztory M. Miklós. Janovics 1917 áprilisában eladta a céget Kordának és Pásztorynak, akik kizárólagos joggal szerződtették a gyárhoz Várkonyi Mihályt, aki ily módon más gyárak filmjeiben nem játszhatott. Ugyancsak szerződtette a gyár Beregi Oszkárt, a Nemzeti Színház nagynevű művészét és Somlay Artúrt is.
Korda és Pásztory még ugyanebben az évben felépíttette a Corvin filmgyár európai színvonalú, korszerű üvegműtermét, mely még ma is áll és sok évtizeden át volt a magyar filmgyártás fontos helyszíne. A katedrál üveggekkel burkolt épület 34 méter hosszú és 20 méter széles, a kupolája 18 méter magas. A benne lévő hat négyzetméteres medence a vízi jelenetek felvételére szolgált, a mechanikus süllyesztővel pedig látványos trükköket lehetett leforgatni. 3000 amper áramfelvétellel dolgozó lámpaparkja egy egész kerület áramfogyasztásának felelt meg, amit a vállalat áramfejlesztői és a Fővárosi Elektromos Művek együttesen szolgáltatták. A műterem körül szépen ápolt virágoskert és ligetes, erdős terület volt, amelyet gyakran használtak külsőben játszódó jelenetek felvételeinél. Az utcai fronton álló négyszögletes épületben, az egykori a Lövészegylet-Sörcsarnokban helyezték el az irodákat és a kiszolgáló egységeket: az asztalosműhelyt, a laboratóriumot, az öltözőket, a szobrász-, festő-, parókakészítő- és kasirozóműhelyeket, valamint a jelmeztárat és a butorraktárat. Emögött, egy kétszintes faépületben helyezték el a díszlet- és kelléktárat. A háborús konjunktúra a Corvin működésére is kedvezően hatott. A filmbehozatali tilalom növelte a magyar filmek iránti hazai keresletet, s ezzel egy időben a Corvin filmjei nemzetközi piacra is kijutottak. A Corvin filmgyár közben részvénytársasággá alakult, alaptőkéjét előbb két és fél millióra, majd öt millióra emelte. A legkitűnőbb szakemberek léptek a Corvin kötelékébe, az üzleti részt Pásztory M. Miklós vezette, a művészeti munkát Korda Sándor irányította. Ő művészeti vezetőként és rendezőként is rendkívül fontos szerepet szánt az irodalmi alapanyagnak. Újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt, melyet Vajda László hírlapíró vezetett. A Corvin legtöbb filmjének forgatókönyvét ő írta, majd később Németországban európai hírű szakemberré vált, a többi között G. W. Pabst munkatársa lett.
Az I. világháború után a Corvin működése hanyatlani kezdett. Korda Sándor elhagyta az országot, helyét Garas Márton foglalta el. Hamarosan Vajda László is távozott. Az amerikai filmek dömpingje miatt a magyar filmek egyre inkább háttérbe szorultak. Évről-évre kevesebb film forgott a Corvin műtermében. 1922-ben átmenetileg a Corvin filmgyár be is szüntette a játékfilmkészítést s ehelyett külföldi filmek forgalomba hozatalára rendezkedett be, valamint útjára bocsátotta saját filmhíradóját, amely Corvin Híradó címen 1923 és 1926 között összesen 40 kiadott számot ért meg. A műteremben ezalatt két esztendeig csend honolt, majd 1923-ban modernizálták és átszervezték a gyárat, amelynek vezérigazgatója Barna Károly, kereskedelmi igazgatója Engel Fülöp lett, aki a Corvin filmkölcsönző osztályát és a magyar filmek külföldi elhelyezését is vezette. A Corvin műterme ekkor már Közép-Európa harmadik legnagyobb műtermének számított. Nyugati fala széttolható volt a szélesebb perspektívák érdekében. Lámpaparkja is korszerűsítésre került: beszerezték a legújabb Weinert és Jupiter márkájú reflektorokat, fényszórókat és üvegcsöves higanygőzlámpákat. Áramfogyasztása meghaladta egész Zugló áramfelvételét. A műterem közepén a padló néhány négyzetméternyi területen három méterre volt lesüllyeszthető, és akár csobogó szökőkúttá volt átalakítható. A világítást mozgatható csúszóhídon 80 hatalmas ívlámpa biztosította, melyek között voltak négylencsés reflektorok is, amelyek az arc megvilágítását szolgálták.
A megújult gyártelepet 1923 augusztusában mutatták be a sajtó képviselőinek, akik éppen a Münchenből Budapestre hívott Uwe Jens Krafft német filmrendező Jókai Az egyhuszasos lány című novellájából Egy dollár címmel készítendő filmjének forgatási munkáit vehették szemügyre. 1923. október 3-án szakmai ünnepség keretében átadák a "Corvin Filmvárost", amelynek egyes részeit, tereit, utcáit híres magyar filmcsillagokról (Lóth Ila, Mattyasovszky Ilona, Rajnai Gábor, Réthey Lajos, Lukács Pál, Vendrey Ferenc, Bolváry Géza), és az aktuálisan futó "Egy dollár" produkcióban dolgózó filmesekről (Uwe Jens Krafft, Alfred Hansen, Reiber Lajos), illetve a Corvin vezető munkatársairól (Barna Károly, Engel Fülöp, Décsi Gyula) neveztek el. A Gyarmat utcai bejáratnál, az utcával párhuzamosan futó belső sétaút új neve a "Magyar művészek útja" elnevezést kapta, míg az akkor még nem létező Csantavér utca vonalán az "Egy dollár utca" futott végig. A gyártelep nyugati sarkában felépített 1200 négyzetméteres Műhelyházban Juhász József díszletmester vezetésével 24 alkalmazott a darabokra bontható díszletelemek elkészítését végezte asztalos-, szobrász-, festő- és kasírozótechnikával. Műhelyük gazdagon felszerelt volt a lgekorszerűbb elektromos fűrészekkel, gyalukkal, marógépekkel és esztergapadokkal. Ugyancsak ebben az épületben rendezték be a kellékraktárat, lakatosműhelyt és a házinyomdát. Az itt készült díszletek a Király és a Magyar Színház előadásainak igényét is ki tudták szolgálni. Az óvatos díszletszállítás érdekében a műhelyeket és a műtermet sínrendszerrel kötötték össze. Az ugyancsak a telepen működő laboratóriumot Polik Dezső vezette, és az üzemben minden munkafolyamatot el tudtak végezni a nyersanyag perforálásától kezdve a híváson, a színezésen és filmösszeállításon át a kopírozásig, de még a filmfeliratozást és a reklámképek elkészítését is vállalták. A fotolabort egy berlini fényképész, Otto Schmied vezette. A kész felvételi anyagról a muszterkópia elkészítését szükség esetén fél óra alatt el tudták készíteni. Erre azért volt szükség, mert felvétel után rögtön ellenőrizték a kész anyagot, a színészek addig nem is maszkírozhatták le magukat az esetleges ismétlések miatt. A labor napi teljesítménye 2000 méter volt, így alkalmuk nyílt külső produkciók bérmunkáinak elvégzésére is. A Gyarmat utcai bejáratnál állt az ún. Negatív-ház, ahol az itt készült filmek negatívjait őrizték, hogy utánrendelés esetén gyorsan új kópiát készíthessenek egy-egy régebbi produkcióból.
Az 1923-as nagyarányú fejlesztések ellenére a Corvin filmgyár nem volt képes felvenni a versenyt a külföldről beáramló filmek dömpingjével. Azonkívül már az Egy dollár külföldi értékesítésénél akadályokba ütköztek, mivel német és amerikai garancia- és védvámok miatt csak a balkáni államokban és néhány kisebb európai államban tudták csak eladni. A következő évben Bolváry Géza ugyanitt forgatta Mikszáth Kálmán Egy fiúnak a fele című regényének filmváltozatát. Ez a két film azonban a nagymultú Corvin filmgyár hattyúdala volt már, ugyanis a gazdasági viszonyok nem enyhültek és a gyár 1926-ban csődbe ment. 1927-ben a Filmipari Alap megvásárolta a csődbe jutott Corvin filmgyárat. Műtermét más gyártó cégek, külföldi produkciók bérelték, majd itt készült néhány Filmipari Alap által támogatott némafilm, később pedig Hunnia Filmgyár néven a sok nehézség ellenére megszülető magyar hangosfilmgyártás újabb aranykorhoz vezetett a zuglói stúdióban.
A Corvin filmgyár produkciói:
- Méltóságos rabasszony (1916)
- A dolovai nábob leánya (1916)
- Ártatlan vagyok! (1916)
- A hattestparancsnok (1916)
- Ciklámen (1916)
- A nagymama (1916)
- Soha többé… mindörökké! (1916)
- Szibéria (1916)
- Mesék az írógépről (1916)
- Mágnás Miska (1916)
- Az egymillió fontos bankó (1916)
- A gyónás szentsége (1916)
- A peleskei nótárius (1916)
- Petőfi dalciklus (1916)
- A kétszívű férfi (1916)
- A szobalány (1916)
- Fehér éjszakák (1916)
- A feleség (1916)
- A csikós (1917)
- A gólyakalifa (1917)
- Mágia (1917)
- Szent Péter esernyője (1917)
- Harrison és Barrison (1917)
- A riporterkirály (1917)
- A piros bugyelláris (1917)
- A haza oltára (1917, rövid)
- Csaplárné a betyárt szerette (1917, rövid)
- Károly bakák (1918)
- A kis lord (1918)
- A faun (1918)
- A testőr (1918)
- A kétlelkű asszony (1918)
- Harrison és Barrison II. (1918)
- Az aranyember (1918)
- A gyáva (1918, rövid)
- Ica babája (1918, rövid)
- Tréfaházasság (1918, rövid)
- Tutyut felszarvazzák (1918, rövid)
- Tutyu kirúg a hámból (1918, rövid)
- Mary Ann (1919)
- Fehér rózsa (1919)
- A 111-es (1919-1920)
- A tékozló fiú (1919)
- Ave Caesar! (1919)
- Twist Olivér (1919)
- Yamata (1919)
- A legnagyobb bűn/Mária nővér /Odille Mária (1919)
- Fekete tulipán (1919)
- Az igazság útja [Kutató Sámuel] (1919)
- Se ki, se be! (1919)
- Lélekidomár (1919)
- Tutyu ismeretséget köt (1919, rövid)
- Tutyu lakást keres (1919, rövid)
- Cow-boy, mint anyós (1919, rövid)
- A sárga árnyék (1920)
- Névtelen vár (1920)
- Little Fox (1920)
- Júdás fiai (1920)
- A végszó (1920)
- Keresztes vitézek (1921)
- Farsangi mámor (1921)
- Hétszáz éves szerelem (1921)
- New-York express kábel (1921)
- Az áruház gyöngye (1921, rövid)
- Országos Apponyi ünnep (1921, riport)
- Majális a vérmezőn (1921, riport)
- Motorcsónak verseny (1921, riport)
- Lapterjesztők boxversenye (1921, riport)
- Budapest ifjúsága üdvözli Harding elnököt hivatalbalépése alkalmából (1921, riport)
- Olavi (1922)
- Willy Drill (1922)
- Freddy (1922, rövid)
- Árvák imája (1922, rövid)
- Múlt és jövő (1922, riport)
- Egy dollár (1923)
- Egy fiúnak a fele (1924)
- Az őrszem (1924)
- Magyar cserkészélet (1924, riport)
- Terike (1927)
A Corvin filmgyár műtermében forgatott más produkciók:
- Drakula halála (1921)
- Doktor Gaudeamus háza (1921)
- Dauphin (1922)
- A síron túl (1923)
- Fehér galambok fekete városban (1923)
- A lélek órása (1923)
- A Pál-utcai fiúk (1924)
- Rongyosok (1925)
- A csárdáskirálynő (1926)
- Terike (1927)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1928)
- Cigánylakodalom (1928)
A Corvin filmgyár által forgalmazott filmek:
- A kormányzó (1915)
Forrás: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. Magvető ♦ Látogatás a Corvin-gyárban (Színházi Élet, 1920/24.) ♦ Óriási gyártelep Zuglóban. (Népszava, 1923. augusztus 23.) ♦ Magyarország, 1923/187. ♦ Budapesti Hírlap, 1923/188. ♦ Három óra a Corvin filmgyárban. Pesti Hírlap, 1923/186. ♦ Pesti Hírlap, 1923/223. ♦ A Corvin Filmváros útmutatója (1923) ♦ Ország-Világ, 1923/11.
