MARY ANN

Tartalom

Lancelot, az arisztokrata család elszegényedett sarja nagytehetségű zeneszerző. London külvárosában, egy kis hotel padlásszobájában születnek kompozíciói. A kiadók visszautasítják újszerű szerzeményeit, mert a világvárosi divat a könnyed kuplékat és táncdalokat igényli. Lancelot nem köt kompromisszumot, s az emberektől elvonultan továbbra is múzsájának él. A szálló kis szolgálója, Mary Ann beleszeret a fiatal művészbe, és apró figyelmességekkel veszi körül. Lancelot kezdetben észre sem veszi a szurtos kis cseléd érzelmeit, de a lány áldozatkészségétől végül az ő szíve is felmelegszik, s lassanként megszereti a tisztalelkű teremtést. Idilli napokat töltenek együtt, de boldogságuknak különös módon egy örömhír vet véget. Mary Ann Kaliforniában elhunyt fivérétől milliókat örököl, s egyszeribe dúsgazdag lesz. A büszke Lancelot ekkor – nehogy abba a gyanúba keveredjen, hogy csak a pénzéért szereti –, elhagyja szerelmét s ifjúsága boldog színhelyét. Öt év telik el. Lancelot világhírű zeneszerző, operáját mindenütt óriási sikerrel játsszák. A kis Mary Annból pedig elegáns és művelt úri hölgy lett: Marion. Ekkor újra összehozza a sors a két fiatalt, akik még most is szeretik egymást. Lancelot, ki időközben meggazdagodott, most már feleségül veheti Mary Ann-t anélkül, hogy az érdekházasság gyanújába keveredne. (Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1919/20)

Érdekességek

• Zangwill regénye bestseller lett, majd zenés színdarabként aratott sikert. Martos Ferenc librettójával, Kacsóh Pongrác zenéjével mutatta be a Király Színház.
• A film forgatásának megkezdéséről a Mozgófénykép Híradó 1919. március 23-i számában számolnak be bemutatóját a Mozihét 1919/13. március 30-án 5 jelenetfotóval közzétett hirdetés szerint április  7-re tervezték, de tudomásunk szerint végül csak a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 15-én mutatták be: „A magyar filmgyártás terén ma, hogy bizonyos aktuális terminus technikussal éljünk, körülbelül olyan a jogfolytonosság, mint a politikai, gazdasági és társadalmi életben, vagyis a magyar filmgyártás ma nagyjában ott tart a filmek gyártásával, ahol március végén volt. Eddig új filmet még nem hoztak ki, mint ahogy nem is jöhettek ki ilyennel, mivel a legtöbbjük el sem készült. Ilyen film pl. a Corvin-filmgyár egyik attrakciója a Mary Ann, amelynek befejezését csak a kommün akadályozta meg. Lenkeffy Ica játssza a darab főszerepét, partnerei Uray és Gyárfás. A darab immár teljesen elkészült és az új szezonban hamarosan színre fog kerülni. A darabot Korda Sándor rendezte, aki a rendezés terén már a tökéletességig vitte.” (Színházi Élet, 1919/31-32. szeptember 7.)
• Ugyanerről tanúskodik a Képes Mozivilág kritikája: "A filmnek szerzőjén, szereplőin és művészi megtervezőin kívül azonban még egy érdekessége van: az ugyanis, hogy a megcsinálást megakasztotta egy vörös forradalom, amely a filmcsinálás műhelyeibe is bele akart vinni új és bizarrul kedélyes "ideológiát"- Szerencsére ez nem sikerült és így vált lehetővé, hogy a "Mary Ann"-t nem viselték meg az új "ideológiába" való átformálás kísérleteinek izgalmai és kedvesen, pompás derüvel kerül a közönség elé..." (Képes Mozivilág, 1919/22, november 16.)

Galéria

Vélemények

„(Új műsor az Urániában.) A legszebb költészet, a legigazabb művészet és a derűs humornak soha el nem múló emléke mindenki számára Mary-Ann, a boldogságát lelke nemességével kiérdemlő cselédleányka. Az életnek ezt a felemelő bájos történetét filmesítette meg a külföldön is már hírnevessé vált Corvin-gyár. Vajda László és Korda Sándor egész sor szebbnél-szebb magyar film közös megteremtői, adták hozzá tudásuk legjavát.” (Pesti Hírlap, 1919. november 15.)