Névváltozat: Ica von Lenkeffy
Eredeti neve: Kaukál Ilona
Szülei: Kaukál Győző Manó színész, Krisztián-Keresztély Katalin színésznő
Nagybátyja: Mezey Kálmán színigazgató
Lakása: Budapest VII. Erzsébet körút 45-47. (1918), V. Magyar utca 11. (1955)
A magyar filmgyártás Európa hírű filmprimadonnája. Régi színészcsaládból származott, apja Lenkeffy Kornél, anyja Keresztély Ernesztina népszerű szereplői voltak a magyar vidéki színpadoknak. Színésziskolába nem járt, de már tizennégy éves korában színpadra lépett nagybátyja rimaszombati társulatában. A Vígszínházban játszott először a Nyári szerelem című francia vígjátékban. Két év múlva a Király Színházba szerződött, majd a Budapesti Színház tagja volt, innen pedig az Apolló Kabaréhoz került. A húszas évek legelején Bécsben majd Berlinben élt, 1923-tól második férjével Párizsban és Londonban. 1929-ben néhány hétre hazalátogatott, majd férjével együtt 1932-ben, amikor az Osso vállalat Budapesten forgatott.
Első férjeBaros Emil volt, akitől elvált, majd Roboz Imre, a Vígszinház igazgatójának felesége lett, akihez 1918. június 6-án ment hozzá és akitől 1923-ban elvált. 1923-ban ment hozzá Mannheim Lajos magyar származású párizsi bankárhoz, aki vezetőségi tagja volt a francia Osso filmvállalatnak. Nevét hivatalosan 1917-ben változtatta meg.
A Vígszínház mellett működő Hunnia Biográf filmgyárban állt először kamera elé, Góth Sándor rövidfilmjeiben. Első jelentős szerepét a Kino-Riport filmgyárban készült Szulamitban játszotta 1916-ban, a Németországból hazatért Illés Jenő rendezésében. Ezt követően a magyar filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott sztárja lett. Az Uher filmgyárban, a Phönixnél, a Corvinnál és a Korona filmgyárban készültek filmjei, a korszak legnépszerűbb férfisztárjai Várkonyi Mihály, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Vándory Gusztáv voltak a partnerei. Mikor a magyar filmgyártás hanyatlásnak indult, Berlinbe szerződött. Itt készült 1922-ben a nagy sikerű Othello című film, melyben Emil Jannings volt a partnere. Filmes karrierje átmenetileg abbamaradt, mikor hozzáment Louis Mannheim francia bankárhoz. A húszas évek végén azonban ismét szerepelt néhány francia filmben. A hangosfilm térhódítása után visszatért Magyarországra, de már nem kapott újabb szerepeket. Visszavonultan élt. Elfeledve halt meg. Magyar filmjei közül csak a Szulamit és Az aranyember maradt fenn.
Filmszerepei:
- A víg özvegy (1912) – Angéla
- Keserű szerelem (1912) – az eladó lány
- Vigyázz, törékeny! (1915)
- Szulamit (1916) – Szulamit
- Monna Vanna (1916) – Giovanna/Monna Vanna
- A szerencse fia (1916) – Irén
- Hófehérke (1916) – Hófehérke
- A kuruzsló (1917) – Ilma
- A csikós (1917) – Rózsi
- A vörös Sámson (1917) – Edith
- Szent Péter esernyője (1917) – Veronika
- A riporterkirály (1917) – a kiadó lánya
- Vengerkák (1917). – Ladányi Teréz
- A senki fia (1917) – Eliz
- Tavasz a télben (1917) – Veér Magda
- Az árendás zsidó (1918) – Magda
- A faun (1918) – Lady Alexandra Vance
- Az aranyember (1918) – Noémi
- Mary Ann (1919) – Mary Ann
- Liliom (1919) - Julika (nem készült el)
- A masamód (1920) – Kalotaszegi Vilma
- Az aranyszemű hölgy (1920) – az aranyszemű hölgy
- Beatrice házassága (1920)
- A szerelem mindent legyőz/ Minden poklokon keresztül (1920) – Edith Grandais
- Farsangi mámor (1921) – Margarette
- Die Erbin von Tordis (1921) – Anne Kathrin
- Othello (1922) – Desdemone
- Fraulein Frau (1923)
- Yvette (1928)
- Souris d’hôtel (1929 ) – Rita
Forrás: Színművészeti lexikon. Szerk.: Schöpflin Aladár. Bp. 1929-1931. ♦ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Bp. 1994. Akadémia. ♦ Filmlexikon. Szerk.: Castiglione Henrik és Székely Sándor ♦ FamilySearch (születési házassági 1918 halotti) ♦ Esti Kurir, 1932/38. ♦ Délibáb, 1930/16.
