Garas Márton | rendező |
Bródy Sándor | író (regény, 1894; színdarab, 1900) |
Somogyi Kálmán | forgatókönyvíró |
Beregi Oszkár | Balassa Imre mérnök |
Lenkeffy Ica | Hófehérke |
Hajdu József | Dr. Ballai |
Almássy Sári | Helén, az orvos leánya |
Csiky László | református tiszteletes, Hófehérke apja |
Kemenes Lajos |
Uher Ödön | producer |
Faragó Rezső | producer |
Uher Filmgyár | gyártó cég |
Palatinus (Faragó Rezső) | forgalmazó |
1916. szeptember 22. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
1917. április 9. (Mozgókép-Otthon) | bemutató |
1917. szeptember 14. | bécsi bemutató |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1300 méter volt.
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
A film hőse, Balassa Imre, a fiatal fővárosi mérnök megunja éjszakai tivornyáit, a fizetett csókokat, s tiszta szerelemre vágyik. Hófehérke üde, ártatlan alakja lebeg előtte, s elindul, hogy vidéken keresse meg ideálját. Hamarosan rá is talál egy kis erdélyi faluban a református tiszteletes leánya, Marika személyében. Néhány boldog napot tölt el házukban, és megkéri a lány kezét. Már esküvőre várják a mérnököt, de útközben lövés zajától megbokrosodott lovak elragadják a kocsiját, a kerekek eltörnek, s a fiatalember egy mély szakadékba zuhan. A szomszéd falu orvosa, Ballai és leánya, Helén találnak rá. Magukhoz viszik, ápolják. Helén szíve szerelemre gyullad a jóképű fiatalember iránt. „Enyém leszel” – suttogja a forróvérű lány, de Balassa nem felejti Hófehérke szűzies lényét, kitépi magát a rajongó nő karjaiból, s rohan szerelméhez. Már késő… Hófehérke törékeny teste, érzékeny lelke nem bírta elviselni a csalódást. Megbetegedett és a falu orvosa nem tud segíteni rajta. Ballait is elhívják a nagy beteghez. Az orvos, ki tudja, hogy lánya halálosan szerelmes Marika vőlegényébe, nagy lelki tusa után arzént ad az amúgy is halálosan beteg lánynak. Hófehérke halála után a mérnök és Helen összeházasodnak. Fényes otthonukban boldogan élnek. Eközben az orvost rémlátomások gyötrik. Bevallja bűnét Balassának: „Megöltem, kit szerettél, hogy azé lehess, ki meg tudott volna halni érted…!” Boldogtalan napok jönnek a Balassa házaspár életében. Ballai feljelenti magát. Az ügyet kivizsgálják, de a mérgezést annyi idő után nem tudják megállapítani, ezért felmentő ítélettel a kezében tér haza. Balassát az ítélet megnyugtatja, ismét boldogan szorítja magához hitvesét. A szerencsétlen orvos azonban néhány nap múlva önmaga ítélkezik bűne felett, öngyilkos lesz. Szegény Hófehérke csendesen pihen az erdélyi hegyek alatt, nem vádol senkit.
Short English content: The hero of the film, Imre Balassa the young engineer living in capital becomes tired of the depraved libertine life and paid kisses and he longs for pure love. Snow-White’s fresh and innocent figure is floating before him. He finds his ideal in the person of Mary who is the daughter of the pastor in a small village in Transylvania. After a few happy days he propose to her. Hurrying to the wedding the youg man’s car falls into a deep ravine. He is found by the neighboring village doctor, Balla and his daughter, Helen. They nurture the injured and lost consciousness youg man. Helen falls in love with him. Balassa, however, does not forget Mary and when he regains consciousness, he is running to the girl. It's too late ... she's dead. Her fragile body and sensitive soul could not bear the disappointment. She becomes ill and as the village doctor could not help, Dr. Ballai was also called. After a great spiritual struggle Ballai poisons the rival of his daughter. Helen's desire is fulfilled, Imre Balassa is marrying her. The doctor is obsessed by terrible visions and he finally confesses his sin to his son in law, then he denounces himself to the police. The case is investigated, but as the years went by since the death of the girl, they can’t find evidence of poisoning, therefore he is acquitted. Soothed by the sentence, Balassa is happy again with his wife. The unfortunate physician, however, a few days later commits suicide.
„(Bródy-film.) A Hófehérke, Bródy Sándor bűbájos regényes színjátéka pénteken délelőtt került bemutatásra a sajtó és meghívott közönség előtt, A jelen volt közönség sok helyütt percekig tartó tapssal jutalmazta a magyar filmgyártás eme legújabb, feltűnést keltő termékét. Beregi Oszkár ezúttal is kiforrott filmalakitást produkált a dráma hősszerepében, míg a többi főszerepben, Lenkeffy Ica, Hajdú József, Almásy Sári tart számot az osztatlan tetszésre. Kétségtelen, hogy a filmévad egyik sokat ígérő premiereja lesz a „Hófehérke" bemutatója. (Pesti Hírlap, 1916. szept. 23.)
„A Hófehérke bemutatója
Az őszinte elragadtatás hangján írhatunk csak Bródy Sándor megfilmesitett regényének, a Hófehérkének a Mozgókép-Otthonban történt nyilvános bemutatójóról. Irodalom, színtiszta művészet, a szereplők csodálatosan érett, megértő és a téma kitűnőségétől elragadott játéka, ezek tették klasszisban elsővé a rendezés és a fotográfia terén is tökéleteset mutató filmet. Beregi Oszkáré az első dicséretünk. A kitűnő művész, mint a színpadon, láthatóan elmerült szerepe tárgyába, s azt annyi szeretettel, gonddal csiszolta ki, hogy Bródy sajátos karakterét, Balassa mérnököt a költő elgondolásához pompás hívséggel hozta ki. Nálánál e szerep interpretálásában jobbra nem is gondolhatunk. A kinematográfia második színpada lett Bereginek, otthonos benne, s úgy látszik lelkesültséggel csügg is rajta. Hófehérke szerepében a már többször méltányolt Lenkeffy Ica győződtetett meg minket ismét a filmen való nagyszerű alakitókészségéről. Szép volt, fájdalmában igaz rokonszenvünket keltő, finom, szenvedelmes és intelligens. Mintha a regény Hófehérkéje lépett volna ki a nyomtatott sorok közül. Kiváló volt Almássy Sári is, az Operaház tagja, aki minden elismerést érdemlő gonddal formálta meg Helene-nek, az orvos lányának érdekes alakját. A művésznő kiállotta a filmművésznő próbáját, hogy karakterizáló erő, filmen való játéka közvetlen s természetes. Hajdú József Bannai orvos szerepében jeleskedett annyira, amennyire a színpadon mindig. Hajdú is a legjobb jellemzőtehetségű színészeink közé tartozik, s e filmen való szerepének éppen ez a legfontosabb oldala. A darab hűséges mása az eredeti, híres regénynek, amelynek gyengéd témája annyi olvasónak szentelt már őszinte gyönyörűséget. Garas Márton a rendező minden jelenetére őrködött a műnek, s tökéleteset produkált. A filmet Faragó Rezső filmvállalata hozza forgalomba.” (Mozihét, 1916/39)