Budapest előkelő elsőhetes premiermozija.
A mozit befogadó háromemeletes bérház Peter Mayer tervei alapján Tafler Izsák számára épült az 1890-es évek elején. A keretes beépítésű bérház udvarára építették be a mozi nézőterét, úgy, hogy a tetőszerkezet párkánymagassága megegyezik az első emeleti függőfolyosóval. A magyar moziszakma veteránja, Décsi Gyula nyitotta meg a mozit 1910 májusában, a Teréz körút 30. alatt. A helyiségben eredetileg Kondor Ernő Bonbonnière kabaréja működött. Itt kezdte pályáját Nagy Endre mint konferanszié. A mozi 600 férőhelyes volt. Décsi, akinek még a millenniumi ünnepségek idejéből voltak tapasztalatai a mozgófénykép bemutatása terén, számos újításával, színvonalas műsorpolitikájával igyekezett vonzóvá tenni a mozit. Budapesten elsőként itt rendszeresítették a számozott ülőhelyeket, a két slágerfilmből álló műsorokat, valamint a késő esti előadásokat. A mozirevízió során a Corvin filmgyár rt. kapta meg a mozi engedélyét, minek következtében a Mozgókép Otthon a Corvin Filmgyár premierjeinek fontos színhelye lett, vezetését azonban továbbra is Décsire bízták.
1927-ben a Corvin Filmgyár felszámolásakor Décsi Gyula visszakapta az engedélyt, és ekkor keresztelte át Décsi-mozira. Itt mutatták be Budapesten az első színes hangosfilmet. 1931-ben építették meg a mozi erkélyét és ezzel 755 személy befogadására vált alkalmassá. A Décsi mozgó, mint az akkori legmodernebb magyar mozi, szerepelt a francia építészeti folyóirat, a "L'Architecture d’Aujourd’hui” filmszínházakkal foglalkozó, 1933-as szeptemberi számában. Az újságban közölt rövid leírás segítségével alkothatunk képet az egykori mozi-belsőről. “Az egyszerű színek - halványsárga, szürkéskék, cinóbervörös, valamint a falakat burkoló nemes anyagok, mint az ébenfa és az opálüveg, megteremtik a filmszínház művészi atmoszféráját.” Ebben az évben kapcsolódott be Décsi fia, Décsi Oszvald is a mozi irányításába. 1932-ben betársult a mozihoz a Mozgóképüzemi Rt., és ebben az évben modernizálták a mozit, átépítették az előcsarnokot. Az irányítást Gerő István vette át. Décsi Gyula halála után az engedélyt fia kapta, de a Mozgóképüzemi Rt.-vel kialakult társulási viszony továbbra is fennmaradt. 1941-ben Kovács Pál földbirtokos vásárolta meg a mozit, egy évvel később nevét megváltoztatták és Deák moziként vonult be a köztudatba.
1945-ben, megint Décsi néven nyílt meg újra, akkor már a Nemzeti Parasztpárt mozijaként. Újabb névváltozására 1949-ben került sor: az akkori moziműsorokban első ízben 1949 október 7-én tűnt fel Fáklya mozi néven. Akkor címe Lenin körút 88. volt. 1954 április 1-én megint új névre váltott, akkor kapta a Művész mozi nevet. Tatarozás miatt zárva volt 1960 január 4-től hét hónapon át, újranyitására 1960 augusztus 4-én került sor. 1976 szeptember 30-ától az üzemeltető, az 1974-1989 között megjelenő Új Tükör folyóirat volt, melynek nevét felvéve Új Tükör Klubmozi néven vált ismertté. 1984 április 26 és június 7 között ismét zárva volt. Az Új Tükör név 1989 június 28-i bezárásával megszűnt. Három hónapos átépítés után 1989 október 5-én, az akkor induló ART-mozihálózat részeként nyílt meg újra, MŰVÉSZ néven, most már mint három termes mozi. (Chaplin, Bódy és Huszárik-terem). A Bódy-terem 1992 október 16-tól jó ideig zárva volt, eközben már épült a negyedik terem is, ami Tarkovszkij-terem néven 1992 december 4-én nyílt meg. 1993 folyamán a Bódy-terem is megint használatba került. 1994 július 16-ától három hónapig átalakítás miatt a Művész mozi szünetelt, mivel kiegészítették egy újabb teremmel. 1994 október 27-i újranyitásától kezdve már ötteremes mozi: Buñuel-terme 110 fő befogadására képes. A valaha igen nagy számban létező VI. kerületi mozik az idők folyamán mind bezártak, a kerületben egyedül a Művész mozi maradt meg az egykori mozihálózatból.
Forrás: Castiglione-Székely Filmlexikon (1941.) 684 p. ♦ Mozivilág.com ♦ HG.hu ♦ Budapesti mozik (Ernst múzeum, 2001.) ♦ Panoramio "Harmadik"
