Szülei: Gänsler Simon, Reitzer Matild
Lakása: Budapest II. Zsigmond utca 12. (1930)
1906-ban végezte el a Színiakadémiát. Pályáját a Thália Társaságnál kezdte, 1907-től 1910-ig a Magyar Színházban játszott. 1911-ben Berlinben, Reinhardt berlini társulatánál szerepelt. Berlinben kezdte érdekelni az új művészet. Ott készült első filmje 1915-ben Der Spieler címmel, Altalffy Sándorral és Erna Morenával a főszerepekben. Még ebben az évben Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiójához szerződött. 1916-tól 1921-ig Budapesten az Astra, az Uher, a Hungaria és a Corvin filmgyárakban rendezett. A magyar filmgyártás válsága miatt pályatársaihoz hasonlóan ő is elhagyta az országot, 1921-től Németországban dolgozott, színészként és filmrendezőként. Németországban készült filmjeiben (Die Lebende Mumie, 1923; Christoph Columbus 1923.) a magyarországi lehetőségek híján szintén Németországban dolgozó magyar színészek Lukács Pál, Dénes Oszkár, Ódry Árpád, Pethes Imre, Szécsi Ferkó, Réthey Lajos szerepeltek. 1924-ben rövid időre hazatért és A papának igaza volt című vígjátékot rendezte a Belvárosi Színházban. A magyar némafilmgyártás első rendező generációjának tagja és egyik jelentős alakja volt. Előszeretettel vitt filmre külföldi és magyar klasszikus irodalmi műveket (Karenin Anna, Twist Olivér, A lélekidomár, Névtelen vár). Filmjeinek főszereplőit a korszak legkiemelkedőbb színházi színészei közül válogatta (Csortos Gyula, Törzs Jenő, Beregi Oszkár, Fenyvesi Emil, Varsányi Irén, Fedák Sári, Bajor Gizi).
A húszas évek második felében már Németországban sem kapott több lehetőséget. Kétségbeesett leveleket írt haza, amelyben a magyar filmgyártás újraindítását sürgette: "... Az istenért, csináljatok valamit! Értessétek meg az illetékesekkel, hogy a magyar filmgyártást fel kell támasztani. Ha sokan el is mentek külföldre, vagyunk elegen, akik tudunk dolgozni és szívesen dolgozunk. Hazamennék, hogy személyesen harcoljak, de, szégyellem bevallani, nincs útiköltségre pénzem ... Hogy is lenne, amikor a napi kenyérre valót is úgy kell összekoldulnom..." Sajnos sürgető szavai nem segítettek, s ő egyre nagyobb nyomorba került, súlyosan meg is betegedett, csonttuberkolózis támadta meg szervezetét, s már csak egy kívánsága volt: "Pesten akarok meghalni!". Ez a kívánsága végül teljesült, erről Pánczél Lajos a következőképpen számol be: "Az izraelita hitközség intézkedett, hogy Garas Mártont hazahozzák és június végén egy harmadik osztályú kocsiban megérkezett Budapestre egy csontig lesoványodott, borostás arcú, réveteg tekintetű, apatikusan önmagába mélyedő, szerencsétlen sorsú ember, az egykori friss ambíciótól lelkes, tervektől fűtött, nagykoncepciójú Garas Mártonnak szomorú árnyéka, hazug mása . . ." Ezt követően négy napig élt. Csak néhány régi barátja kísérte utolsó útjára.
Felesége Huszern Szidónia volt.
Rendező:
- A börzekirály (1915)
- Cox és Box (1915- rövidfilm)
- Tetemrehívás (1915)
- Éjféli találkozás (1915)
- Havasi Magdolna (1915)
- Jó éjt, Muki (1915)
- A kormányzó (1915)
- Vergődő szívek (1916) - egyes források szerint
- A szerencse fia (1916)
- Az elitélt (1916)
- Hófehérke (1916)
- Elnémult harangok (1916)
- A kékhajú fantom (1917)
- A gyanú (1917)
- A gyufa (1917 – rövidfilm)
- A hieroglifák titka (1917)
- Három hét (1917)
- Az üldözött (1917)
- A papagály (1917)
- A szerető (1917)
- Küzdelem a múlttal (1917)
- A 100.000 koronás ruha (1917)
- Fabricius úr leánya (1917)
- Karenin Anna (1918)
- Barbárok (1918)
- Féltestvérek (1918)
- A tánczosnő (1918)
- A nőstényfarkas (1918)
- Sappho (1919)
- Twist Olivér (1919)
- A legnagyobb bűn [azonos: Mária nővér és Odille Mária] (1919)
- Kutató Sámuel/Az igazság útja (1919)
- A lélekidomár (1919)
- A sárga árnyék (1920)
- A névtelen vár (1920)
- Little Fox (1920)
- A keresztes vitézek (1921)
- Farsangi mámor (1921)
- Hétszáz éves szerelem (1921)
- New-York express kábel (1921)
Forgatókönyv:
- A kormányzó (1915)
- Elnémult harangok (1916)
- Küzdelem a múlttal (1917)
- Barbárok (1918)
- Sappho (1919)
- Kutató Sámuel (1919)
Szereplő:
- Vergődő szívek (1916) – Keller könyvelő
Forrás: Magyar életrajzi lexikon ♦ Magyar Színházművészeti Lexikon ♦ Pánczél Lajos: Garas Márton filmrendező tündöklése és nyomorúsága az éhenhalásig ♦ FamilySearch (halotti)