Bent az erdőben / Benn az erdőn (címváltozat), Nőstény tigris (forgatási cím),
The She-Wolf (angol címfordítás), Dein Leben war meine Liebe und mein Tod (német)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1444 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/30, 31, 45, 1919/7, 11
- Mozihét, 1917/13, 1918/39, 45
- Mozi-Világ, 1918/30, 45, 1919/1, 11
- Színházi Élet, 1918/27
- Képes Mozivilág, 1919/3, 6
- Pesti Napló, 1919. március 23.
- Világ, 1919. március 23.
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső); Belügyi Közlöny, 1920. 807. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. 87. p. III. 46. p. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 48, 355, 366. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 334. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 185, 194. p.
Tartalom
Tarics Ákos földbirtokos könnyelműen él, szórja a pénzt. Egy éjjeli mulatóban megtetszik neki Ráchel, a virágárus leány, s hogy egyedül lehessen vele, lakására rendeli egy csokor virággal. Ráchel felháborodva utasítja vissza Tarics szerelmi ajánlatát, s csokrát is otthagyva elrohan. Egy park fái alatt üldögél, amikor hozzálép egykori iskolatársnője, aki jelenleg Pallay gyáros neje. Pallayné magához veszi a mostoha sorsú lányt, s férje alkalmazást ad neki a gyárban, ahol nagyon ügyesnek és tanulékonynak bizonyul. Werner mérnök heves szerelemre gyullad a szép Ráchel iránt, s megkéri a kezét. A lány azonban barátnője férjéhez, Pallay gyároshoz vonzódik, és amikor ebből családi botrány lesz, feleségül megy Wernerhez, s mindketten elhagyják a gyárat. Az időközben teljesen elszegényedett Tarics az emberektől távol, elvonultan él egy parasztlánnyal, Floreával, s fizikai munkásként keresi kenyerét. Werner állást nyer egy kincstári bányatelepen, és nejével kirándulást tesz a hegyek közé. Ráchel itt találkozik ismét Tariccsal, s most az asszony igyekszik meghódítani a férfit. Ráchelt - aki az idők folyamán romlott asszonyi bestiává, „nőstényfarkassá” vált, ki ujja köré csavarja hites urát, és minden férfit, aki a közelébe jut − nem a szíve vonzza Taricshoz, hanem önző célok: szeretné megszerezni a férfi kopár földjeit, amelyek gazdag rézbányát rejtenek. Az önző, és romlott Ráchel és a párját szerető, féltékeny Florea harcolnak a férfiért. Küzdelmük tragikusan végződik. A szenvedélyes parasztasszony szörnyű büntetést mér a kacér vetélytársára, fejszével agyonüti az erdő mélyén.
Vélemények
„Fedák Sári legújabb filmszerepe a Nöstényfarkas, ebben fölülmúlja bármelyik régebbi filmalakítását.” (Színházi Élet, 1918/45)
„Nagy attrakció a Mozgókép-Otthon másik újdonsága is, a „Nőstényfarkas” című négyfelvonásos dráma, melyet Garvay Andor „Bent az erdőn" című darabjáról írt filmre Lázár István. A rendezést Garas Márton látta el kitűnően, a főszerepben pedig a rajongásig kedvelt nagyszerű művésznőt, Fedák Sárit üdvözölheti a közönség. Mellette Virányi Sándor, Z. Molnár László, Etsy Emília és Vágó Béla játsszák a többi szerepeket.” (Világ, 1919. március 23.)