A NŐSTÉNYFARKAS

Bent az erdőben / Benn az erdőn (címváltozat), Nőstény tigris (forgatási cím), The She-Wolf (angol címfordítás), Dein Leben war meine Liebe und mein Tod (német)

Alkotók

Garas Márton rendező
Garvay Andor író (színdarab: Benn az erdőn, 1913)
Lázár István forgatókönyvíró

Szereplők

Fedák Sári Ráchel, a nőstényfarkas
Fenyvesi Emil  
Virányi Sándor  
Pécsi Blanka  
Vágó Béla  
Zala Karola  
Z. Molnár László  
Étsy Emília  
Almássy Sári  
Jákó Amália  

Technikai stáb

Raymond Pellerin operatőr

Produkciós stáb

Radó Jenő producer
Wellner Mór producer
Klopfer Mór producer
Kovács Imre producer

Gyártási és bemutatási adatok

Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. gyártó cég
Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. forgalmazó cég
1918. október 22. (Mozgókép-Otthon) tervezett sajtóbemutató
1918. november 6. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1919. március 24. (Mozgókép-Otthon) bemutató
56/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Fedák Sári szüleinek Pestszentlőrinci villája

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1444 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/30, 31, 45, 1919/7, 11
  • Mozihét, 1917/13, 1918/39, 45
  • Mozi-Világ, 1918/30, 45, 1919/1, 11
  • Színházi Élet, 1918/27
  • Képes Mozivilág, 1919/3, 6
  • Pesti Napló, 1919. március 23.
  • Világ, 1919. március 23.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső); Belügyi Közlöny, 1920. 807. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. 87. p. III. 46. p. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 48, 355, 366. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 334. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 185, 194. p.

Tartalom

Tarics Ákos földbirtokos könnyelműen él, szórja a pénzt. Egy éjjeli mulatóban megtetszik neki Ráchel, a virágárus leány, s hogy egyedül lehessen vele, lakására rendeli egy csokor virággal. Ráchel felháborodva utasítja vissza Tarics szerelmi ajánlatát, s csokrát is otthagyva elrohan. Egy park fái alatt üldögél, amikor hozzálép egykori iskolatársnője, aki jelenleg Pallay gyáros neje. Pallayné magához veszi a mostoha sorsú lányt, s férje alkalmazást ad neki a gyárban, ahol nagyon ügyesnek és tanulékonynak bizonyul. Werner mérnök heves szerelemre gyullad a szép Ráchel iránt, s megkéri a kezét. A lány azonban barátnője férjéhez, Pallay gyároshoz vonzódik, és amikor ebből családi botrány lesz, feleségül megy Wernerhez, s mindketten elhagyják a gyárat. Az időközben teljesen elszegényedett Tarics az emberektől távol, elvonultan él egy parasztlánnyal, Floreával, s fizikai munkásként keresi kenyerét. Werner állást nyer egy kincstári bányatelepen, és nejével kirándulást tesz a hegyek közé. Ráchel itt találkozik ismét Tariccsal, s most az asszony igyekszik meghódítani a férfit. Ráchelt -  aki az idők folyamán romlott asszonyi bestiává, „nőstényfarkassá” vált, ki ujja köré csavarja hites urát, és minden férfit, aki a közelébe jut − nem a szíve vonzza Taricshoz, hanem önző célok: szeretné megszerezni a férfi  kopár földjeit, amelyek gazdag rézbányát rejtenek. Az önző, és romlott Ráchel és a párját szerető, féltékeny Florea harcolnak a férfiért. Küzdelmük tragikusan végződik. A szenvedélyes parasztasszony szörnyű büntetést mér a kacér vetélytársára, fejszével agyonüti az erdő mélyén.

Érdekességek

  • Beszámoló Fedákék pestszentlőrinci villájabeli forgatásról: „A Hungária filmgyár készíti nagy Fedák filmjét, A nőstényfarkast, mely egyike a legnagyobbszabású filmdaraboknak. Villa, virág, napsugár kell dekorációnak a darab egyik fölvonásához, hol játszhatták volna hát el jobban, mint Pestszentlőrincen? A Hungária filmgyár egész gárdája ujjongott a boldogságtól arra a hírre, hogy Zsazsáéknál lesznek a fölvételek, mert ha érdemes mozizni, hát ezerszeresen érdemes ott, ahol Fedákék a vendéglátók. A Hungária gárdája vidáman költözött ki Pestszentlőrincre és soha filmfölvétel még ilyen sokáig nem tartott, mint ez Zsazsáéknál. Mindenki amerikázott, még a mozigép is, csakhogy minél tovább tartson a vendégszereplés Pestszentlőrincen. Garas Márton főrendező a rendezői ötletek egész tárházát vonultatta föl a siker érdekében, ami alatt ez esetben nemcsak a Nőstényfarkas sikerét kell érteni, hanem a vendégevést is….igazán otthon érezte magát az egész társaság: Garas Márton főrendező, Fenyvesi Emil, Virányi Sándor, Pécsi Blanka, Vágó Béla, Zala Karola és a Hungária operatőre, Pellerin Raymond. Ettek, ittak, moziztak, mulattak, aztán megint ettek, megint moziztak. A Nősténvfarkas legdrámaibb jelenetein is a tragédiai derű egy neme ömlik szét, annyi lelkesedéssel dolgozott a gárda.” (Színházi Élet, 1918/27)

Galéria

Vélemények

„Fedák Sári legújabb filmszerepe a Nöstényfarkas, ebben fölülmúlja bármelyik régebbi filmalakítását.” (Színházi Élet, 1918/45)

„Nagy attrakció a Mozgókép-Otthon másik újdonsága is, a „Nőstényfarkas” című négyfelvonásos dráma, melyet Garvay Andor „Bent az erdőn" című darabjáról írt filmre Lázár István. A rendezést Garas Márton látta el kitűnően, a főszerepben pedig a rajongásig kedvelt nagyszerű művésznőt, Fedák Sárit üdvözölheti a közönség. Mellette Virányi Sándor, Z. Molnár László, Etsy Emília és Vágó Béla játsszák a többi szerepeket.” (Világ, 1919. március 23.)