Teljes neve: csíkbarczfalvi és gamási Lázár István
Szülei: Lázár Antal, Benő Julianna
Lakása: Budapest, VII. Elemér utca 33. (1907), VIII. Fiumei út 3. (1936)
Örmény gyökerű erdélyi székely család sarja volt. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd a rendőrség szolgálatába lépett. A Magyar Világ című irodalmi és kritikai képes folyóiratot szerkesztette, amelynek Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond is munkatársa volt. 1922-től tagja volt a Petőfi Társaságnak is. Kémtörténeteket, háborús regényeket, kalandos utópiákat, némafilm-forgatókönyveket írt. Írásai többnyire a Pesti Hírlapban jelentek meg. Egy időben az ókori keleten, a Biblia országaiban, a pogány magyar világban játszódó konzervatív stílusú és előadású regényei is népszerűek voltak.
1907. augusztus 16-án feleségül vette Huszár Jolánt, akitől gyermekei Lázár Jolán színésznő és Ifj. Lázár István rendező, felvételvezető.
Író:
- A kékhajú fantom I-II. (1917, detektívregény, 1915)
- A nap lelke (1920, regény)
Forgatókönyvíró:
- Makkhetes (1916)
- A kékhajú fantom I-II. (1917)
- A hieroglifák titka (1917)
- A papgály (1917)
- A nőstényfarkas (1918)
- A szerető (1918)
- Karenin Anna (1918)
- Féltestvérek (1918)
- A léleklátó sugár (1918)
- A tánczosnő (1918)
- Leányvásár (1918)
- Érdekházasság (1918)
- A 100.000 koronás ruha (1918)
- Luxemburg grófja (1918)
- Az igazság útja (1919)
- A rög (1920)
- Szép Ilonka (1920)
- A nap lelke (1920)
- A gyimesi vadvirág (1921)
- A kém (1922)
- Mária nővér (1928-29)