A SZERETŐ

Tartalom

Eőz Anna nemesi kúrián nő fel,  virágos rétek, zengő búzatáblák, kajla szarvú ökrök, és a rossz zsindelyű béres házak közelében. A rossz sors azonban megtépázza családját, elzavarja megszokott otthonából, fel a nagyvárosba, a piszkos házak közé, ahol az időközben szép nagylánnyá serdült Annára a gond, a nyomorúság, a küszködés ezer változata vár. Az erős akaratú lány hirtelen elszántsággal véget vet a nyomornak, egy herceg szeretője lesz, s visszaszerzi a dobrakerült nemesi kúriát. Szemünk láttára virágzik ki a megtépázott, rosszcipőjű lányból a ragyogó, a csodálatos szépségű szerető. A szerelmi idill nem tart sokáig. A herceg ráun a lányra, s mikor teherbe esik, el akarja hagyni. A büszke Anna nem hagyja, hogy átgázoljanak rajta, megöli a hűtlen herceget.

A Mozgókép-Otthon műsorfüzetében megjelent tartalomleírás:
„(Első felvonás.) Eőz Anna boldog gyermekkort tölt az ősi kúriában, úgy nő föl, mint a mezők lilioma, szabadon és napsugárban. Gondtalan életet él és észre sem veszi, hogy felhők tornyosulnak az ősi ház fölött. A magyar gentry-világ végzete beteljesedik az Eőz-családon is: a kúria fölött megperdül a dob. Gőgös és büszke Eőz István az árverés alatt a kertbe sompolyog, de a szemfüles Anna észreveszi sötét szándékát s atyja öngyilkosságát megakadályozza. Az Eőz-család kiköltözik a kúriából, a jószívű szomszédok fuvarozzák őket a vasúti állomáshoz. Velük megy Teréz, a régi hű cseléd, Tamás kutya is a bizonytalanságba.
(Második felvonás.) Tíz év telik el a nyomorúság napjai alatt Anna gyönyörű lánnyá serdül. Egy nap, mikor dús haját szárítja a negyedik emeleti lakás ablakán, Ágost herceg, ki lóversenyre megy, meglátja s udvarmesterét utasítja, hogy szerezze meg neki barátnőül bármi áron. Kostitz gróf a vén ravasz udvarmester, mialatt Anna zsibvásárra viszi nagyanyja képét a családot meglátogatja s burkoltan ajánlatot tesz, de nem ér célt. Megtudja, hogy Eőzék lakása kiadó, mert a házbért nem tudták megfizetni – s hogy a családja nyomást gyakoroljon, a lakást bérbe veszi nyomban. Ágost herceg megjelenik, a hazatérő Annának szerelmet vall s hívja, hogy menjen vele: Anna okos és hideg öntudatú lány. „Jó, elmegyek magával, de nem leszek a szeretője,” – mondja a hercegnek és máris megy, hogy tüdőbeteg öcsén segítsen s az ősi kúriát visszaszerezhesse. Teréz Tamás kutyával utána szökik.
(Harmadik felvonás.) Úgy él Anna a fényes palotában, mint egy vérbeli hercegnő, de a hercegtől kapott ékszereket hamisakkal cseréli föl s gyűjti a pénzt: az ősi földet éhezi. A herceg közben mindent megpróbál, hogy szerelmét bírhassa, de Anna hajthatatlan, és egy mulatós éjszakán a herceg az udvarmester tanácsára erőszakhoz folyamodik, de Anna kést szegez neki s a herceg barátait gyáva kocsisoknak nevezi. A vendégek távoznak. A herceg ingerült s Anna el akarja hagyni a palotát, a herceg azonban nem engedi: elvakult szerelmében megesküszik és írást ad Annának, hogy feleségül veszi, noha már jegyben jár egy királyi hercegnővel. Ekkor Anna ellenállása megtörik: a herceget titkon már úgyis régóta szereti és ezen az éjszakán a herceg szeretője lesz…
Az anyahercegnő, ki az udvar réme, Kostitz gróf árulása révén értesül a történtekről s Ágostot kérdőre vonja. A családi tanácskozáson Anna váratlanul megjelenik s a botrány kitör. Az anyahercegnő meg akarja vásárolni unokája levelét, de Anna nemes gőgjében visszaadja – ingyen. „Válasszon, - én vagy ők,” – mondja Ágostnak és indul. Ágost szakít a családjával és Anna után rohan.
(Negyedik felvonás.) Eőzéké már az ősi kúria, de az öreg Eőz nem akar addig hazamenni, míg a herceg elégtételt nem ad neki. Künt lakik a csőszházban, provokáló levelet ír a hercegnek, de Eőzné a postán visszaszedi azokat, s a herceghez fordul, hogy nyugtassa meg az öreget. Megtörténik. Közben az udvari intrika is dolgozik, és amikor – három hónap múlva – Eőzék meglátogatják lányukat, Anna már boldogtalan: A herceg elhanyagolja.  Eőz találkozik Anna lakásán a herceggel s kiengesztelődve kezet nyújt neki, aztán fia elé megy az állomása. A herceg kitör, tiltakozik Anna szüleinek a látogatása ellen s szóváltás közben nyíltan bevallja, hogy visszatért a jegyeséhez. Anna már anya. Öngyilkos akar lenni, de a herceg szívtelenül int: várjon egy percig, míg ő elmegy. Ekkor Anna a Browningot a hercegnek fordítja és a megaláztatása miatt megöli. Az anyahercegnő unokája holttesténél el akarja simítani az udvari botrányt, „véletlen szerencsétlenség volt” – mondja e rendőrségnek, de Anna emelt fővel vallomást tesz. „Én öltem meg s cselekedetemért Isten és ember előtt felelősséget vállalok!” (1918. szeptember 16.)

Érdekességek

Galéria

Vélemények

„A bemutató első napjának harmadik és utolsó filmjeként Bródy Sándor nagy színpadi sikerrel dicsekedhető műve, A szerető pergett le előttünk. A négy felvonásos film minden tekintetben tökéletes munka és méltó pendantja színpadi elődjének. A bemutató publikuma, mely felcsigázott érdeklődésének mohó kíváncsiságával leste a filmmű minden jelenetét, teljes kielégülést nyert a látottakban. A darab címszerepét, mint a Magyar Színházban is, Fedák Sári kreálja. Ez a kiváló művésznő, aki a legfényesebb mozisztárrá nőtte ki magát, egyforma művészi készséggel és sikerrel old meg minden kaliberű színészi feladatot színpadon és filmen egyaránt. Eör Anna szerepét is bezománcozza tehetségének színaranyával. Rákosi Szidi szintén a Magyar Színházból ismert nagyszabású alakítását viszi filmre az öreg hercegné szerepében. A fiatal hercegnek Uray Tivadar kölcsönzi rokonszenves fiatalságát és kedves egyéniségét. Zala Karola, Fenyvesy Emil és Vágó Béla egészítik még ki dicséretreméltó módon az együttest. A darab rendezése ugyancsak Garas Márton munkája, finom és gondos s a film minden részletében stílszerű. A szerető filmmását is elragadtatással szemlélte a főpróba közönsége, melynek filmre transzponálásával hatalmas művészi munkát produkált a Hungária-filmgyár.” (Mozihét, 1918/29)

„Holnap, hétfőn, oly nagystílű műsornak van a premierje, amihez foghatót a Mozgókép-Otthon is még alig adott. Fedák Sári, a színházi és. mozi közönségnek egyaránt kedvence, Bródy Sándor drámájában, „A szerető"-ben játssza a főszerepet. A szeretőt Lázár István írta filmre és Garas Márton rendezte. Mindketten teljes hozzáértéssel és invencióval járulnak a darab sikeréhez. A darab, mely százötvenszer került színre a Magyar Színházban, oly meglepően jól érvényesül a filmen, hogy azok is, akik a színpadon látták, egész sor új érdekességhez jutnak általa. A színpad ugyanis nem adja meg sok mindennek a lehetőségét: a filmen száz-megannyi szabadban játszódó jelenet van, amit színpadon bemutatni lehetetlen. Fedák Sári minden tekintetben megkapó alakítást produkál a kitűnő szerepben. A közönség egyébként Fedák Sárinak minden szereplését eseménynek tekinti. És igy bizonyos az is, hogy ez elé a szereplése elé is a legnagyobb érdeklődéssel néz. Mellette Rákosi Szidi, Uray Tivadar, Vágó Béla és a kisebb szerepek alakítói is mind részesei a várható nagy sikernek. Az eddig is előnyösen ismert Hungária filmgyár A szeretővel stílusos filmet produkált és csak becsületére válik majd, ha ezzel is hódítani fog a világpiacon.” (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 15.)

Fedák Séri, a magyar közönség bálványozott kedvence az elmúlt szezonban egyik legnagyobb színpadi sikerét Bródy Sándor drámájában, „A szerető"-ben aratta. Erre a sikerre rádupláz most a filmen. Az agilis és ambiciózus Hungária filmgyár ugyanis filmre vette fel az érdekes drámát Lázár István avatott scenirozásában és Garas Márton pompás rendezésében. Fedák Sári kivételes nagy művészete a legteljesebben érvényesül a kitűnő, parádés címszerepben. Az első felvonástól végig magával ragadja a közönséget. A gondtalan, víg jukker bakfistól a grande dame-ig a filmjátszási művészet káprázatos skálájában tündököl. Kitűnő partnere a fiatal Uray Tivadar és kijár a dicséret Rákosi Szidinek, Vágó Bélának, valamint a kisebb szerepek alakítóinak is. A Hungária filmgyár —  noha eddig is előkelő reprezentánsa volt a magyar filmgyártásnak — „A szerető"-'vel oly nagystílű filmet produkált, hogy egy csapásra ott terem a világfilmpiac legkiválóbb képviselői között." (8 Órai Újság, 1918. szeptember 17.)

„A magyar mozidarabok közül az idén A szerető különösen nagy érdeklődést keltett Bródy Sándor nagyhatású darabját a Hungária-filmgyár hozta filmre, Garas Márton stílusos rendezésében. A szerető költséges kiállítása, Fedák Sári legújabb filmalakítása, avatott rendezése mindenfelé nagy publikumot vonzott a Hungária filmnek. A szeretőt nemcsak a legtöbb fővárosi, hanem a nagyobb vidéki városokban is most adják elő nagy érdeklődéstől kisérve. A Szerető — hír szerint — legközelebb a külföldre is kerül.” (Pesti Hírlap, 1918 november 8.)