AZ IGAZSÁG ÚTJA

Kutató Sámuel (forgatási cím), The Way of Truth / Samuel the Seeker (angol címfordítások)

Alkotók

Garas Márton rendező
Korda Sándor rendező (egyes források szerint)
Upton Sinclair író (regény: Samuel the Seeker, 1910)
Lázár István forgatókönyv

Szereplők

Várkonyi Mihály Prescott Jim /Sámuel
Almássy Sári Stedmann Zsófi
Farkas Antónia Wygand Gladys
Fenyvessy Emil Brémer
Bera Paula Brémerné
Igalits Sandy Lili
Kertész Dezső Lockmann
Mály Gerő Swift Karcsi
Réthey Lajos lelkész
Lubinszky Lili a lelkész kislánya
Kovács Ilonka  

Technikai stáb

Márkus László díszlet

Produkciós stáb

Korda Sándor producer
Pásztory M. Miklós producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. október 24. (Mozgókép-Otthon) bemutató
56/1920, – betiltva, 1261 méter cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1261 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Vörös Film, 1919/11, 12, 18, 37
  • Színház és Divat, 1919. október 26.
  • Mozihét, 1919/18  
  • Színházi Élet, 1919/21, 31
  • Mozgókép-Otthon, Műsorfüzet, 1919. október 24.
  • Az Ujság, 1919. október 24.
  • Pesti Hírlap, 1919. október 24.
  • 8 Órai Ujság, 1919. október 29, 1920. január 1.
  • Délmagyarország, 1919. november 25.
  • Esztergom és Vidéke, 1919. december 3.  
  • Népszava, 1920. február 8.
  • Belügyi Közlöny, 1920/24. 807. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története III. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 48. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 37. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 41., 45. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 164, 357. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 82., 93. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 195. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177, 215. p.

Tartalom

„A fiatal Prescott Jim, a prairik szegény, ágról szakadt lakója, elindul, hogy a nagyvárosban keresse boldogulását. Naiv ideálizmusában azt képzeli, hogy sehol a világon nem találhatja meg az igazságot, mint ott hol annyi ember él, jóban-rosszban egymásra utalva. Pedig az igazságkeresése az egyetlen ábrándja: gyűlöli a gonoszt, akármilyen csábító alakban jelenik is meg előtte. Egy tragikus élet kiinduló pontja ez a gyermekes hit: már a városba érkezve beleütközik az emberek önzésébe, érzéketlenségéve, gonoszságába. Munkát sehol sem kap, még egy ital vizet is megtagadnak tőle… Mint csavargó, rendőrségre is kerül… Végre úgy látszik, mintha felderülne jobb sorsának hajnala: megmenti a város egyik leggazdababb ifjának életét… A fiatal Lockmann a házába fogadja, kertészévé tesz. Nyugalmából egy szépséges teremtés érzéki, kegyetlen kacérsága zavarja fel. Wygand Gladys,”az élelmiszer tröst” milliárdos elnökének leánya, flörtölni kezd a szép külsejű, naiv fiatalemberrel, ki hisz: a pásztorfiú és a királyleány tündérmeséjében, nem is gondol arra, hogy a leány csak játszik vele és hideg gonoszsággal akarja léha kedvtelésére felhasználni.
És mialatt Jim ragyogó ábrándképét szövögette, tündérálmában a sötét csúfságokkal teli valóság zűrzavara ébresztette fel. A fiatal Lockman házában duhaj mulatság folyik és a léha ifjú részegségében az utcára dobja megunt kedvesét. Jim felháborodik ezen az igazságtalanságon, egy szállóba viszi a kétségbeesett leányt, ahol a szerencsétlen teremtés öngyilkos lesz. A rendőrség azonban Jimet vádolja azzal, hogy megölte a leányt, az ifjú börtönbe kerül, ahol módja van gondolkozni, milyen rögös az igazság útja. A börtönből Swift Karcsinak, egy cinikus gazembernek ravaszsága segíti ki, aki rábeszéli a minden jóban csalódott ifjút, hogy az ő útjára térjen. Először egy lelkész házába törnek be, de itt a fiú egy kis gyermek egyszerű, meleg szavaitól megtántorodik és könnyekre fakadva elhatározza, hogy visszatér az igazak útjára, amelyről egy láthatatlan kéz mindig beletaszította a kétségbeesés, a bűn pocsolyába. Ismét hinni kezd az emberek jóságában, nemességében, de ahol valóban megtalálná, amellett a szív mellett közönyösen megy el, nem is veszi észre, mennyire szereti őt lakásadónőjének leánya, Zsófi, egy egyszerű nőnek naiv ragaszkodásával. Megint magához vonzza a bűnös tűz kábító fénye, visszatér Gladyshez, de borzalommal látja, hogy a felsőbb tízezer leányának kihült szívében csak élvezethajhász vágyak számára van hely.
És amikor azt látja, hogy imádottjának apja is a nyomorgók filléreiből szerzi meg milliós gyönyörűségeit, a szerelmében csalódott ifjú őrjöngő szenvedésében kész prédájává válik az elégületlenséget szító agitátoroknak…
Egy titkos népgyűlésen vesz részt, ahol eléri őt a hamis próféták sorsa: a rendőrgolyó.” (Mozgókép-Otthon, Műsorfüzet, 1919. október 24.)

Érdekességek

  • A film a Tanácsköztársaság idején készült, a Vörös Film, 1919. július 20-i száma szerint elkészült és a bemutatót várja.
  • Készülésekor Kutató Sámuel címen emlegették, végül Az igazság útja címen mutatták be, és a cenzúra elé is ezen a címen került 1920-ban, amikor betiltották.
  • Radó István szerint a filmet Korda Sándor rendezte

Galéria

Vélemények

„Várkonyi Mihály, a legkedveltebb magyar filmművészünk legújabb alkotása jelent meg e héten a Corvin-nál. Az igazság útja a cime ennek a grandiózus mozgófényképnek, amely a Mozgókép-Otthonban került először bemutatásra s amelyet Upton Sinclair híres művéből, Lázár István szcenáriuma alapján Garas Márton rendezett kvalitásosán.” (Mozihét, 1919/18)

„Várkonyi és Ossi Oswalda, a közönség két kedvence, játszik a Mozgókép-Otthon ma bemutatásra kerülő új darabjaiban. Várkonyi a legújabb Corvin-film Az igazság útja vezetőszerepét játssza, amelyet Sinclair regényéből irt filmre Lázár István, míg a rendezést Garas Márton látta el bravúrosan. Várkonyin kívül: Almássy Sári, Bera Paula, Farkas Antónia, Igalits Sandy, a kis Lubinszky Lili, Fenyvessy Emil, Kertész Dezső, Mály és Réthey játsszák a főszerepeket.” (Az Ujság, 1919. október 24.) (Pesti Hírlap, 1919. október 24.)