A HIEROGLIFÁK TITKA
Hyeroglifák titka (címváltozat), A múmia (címváltozat), The Secret of Hieroglyphs (angol címfordítás), Das Geheimnis des Hieroglyphen (osztrák forgalmazási cím)
Alkotók
| Garas Márton | rendező |
| Lázár István | forgatókönyvíró |
Szereplők
| Fenyvesi Emil | dr. Morton egyiptológus |
| Isa Marsen | Alice, a lánya |
| Winterri Rudolf | múmia |
Produkciós stáb
| Uher Ödön | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| Uher Filmgyár B.T. | gyártó |
| Uher Filmgyár B.T. | forgalmazó |
| 1917. július 25. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
| 1917. július (Bécs) | bemutató |
| 1917. december 10. (Omnia) | bemutató |
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, a film osztrák forgalmi kópiájának hossza 1300 méter.
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
- Mozihét, 1917/28, 30, 51
- Színházi Élet, 1917/12
- Mozi-Világ, 1917/30, 34, 46, 47
- Mozgófénykép Híradó, 1917/25, 29
- A mozi (Miskolc), 1918/30
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 11. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1918/97
Bibliográfia
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 62. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 40. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 328. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 191. p.
Tartalom
A híres egyiptológus, dr. Morton nagyszabású ásatásokat folytat Egyiptomban. Kutatásai sokáig eredménytelenek maradnak. Már-már feladja a reményt, mikor egy napon izgatott munkások lépnek a sátrába, s boldogan újságolják, hogy síremlékre bukkantak. Morton irányításával sértetlenül kerül a felszínre a szarkofág, melyet a tudós titokban szállíttat Európába. Nagy jelentőségű felfedezését egyelőre nem hozza nyilvánosságra, még leánya előtt is elhallgatja. Izgatottan zárkózik be laboratóriumába és tanúk nélkül nyitja fel a szarkofágot. Óvatosan megszabadítja évezredes kötelékeitől a múmiát. A koporsóban egy papirusztekercset talál, amelyen az áll, hogy ki volt a bebalzsamozott holttest, amíg élt, s hogy mi módon lehet őt életre kelteni. A tudós még aznap megkezdi a procedúrát, s hosszadalmas kísérletezés után sikerül lombikban előállítania a hieroglifákban leírt vegyszert, melynek segítségével valóban felébred a múmia több ezeréves álmából. Lélegezni kezd, kinyitja a szemét, felkel és jár, egyszóval újra él. Elmeséli Mortonnak az élete történetét és halálának különös okát. A tudós még ekkor sem avatja be lányát a titokba, s igyekszik őt távol tartani laboratóriumától. A lányt azonban kíváncsiság gyötri, és egy napon mégis belép a tiltott helyre. A múmia megpillantja, s az egykori fáraó szépséges leányát véli felfedezni benne, akibe hajdan szerelmes volt. Az életre keltett halott láttán a lány rémülten kirohan a laboratóriumból, s ijedten menekül szobákon át. A múltból jött férfi azonban üldözőbe veszi. Morton megpróbálja leállítani. Heves tusakodás támad közöttük, s a múmia ledobja az erkélyről életrekeltőjét. Dr. Morton erre felébred, mert hát csak álmodta az egész fantasztikus történetet.
Érdekességek
„Három Uher-film Bécsben. Az elmúlt héten mutatták be Bécsben az Uher filmgyár B. T. három új sláger darabját: Satanell-t, a Hyerogliphák titkát és a Küzdelem a múlttal című drámát. Mindhárom újdonságnak ritka nagy sikere volt.” (Mozihét, 1917/29)
Galéria
