ÉRDEKHÁZASSÁG

Marriage of Convenience (angol címfordítás), The Reason Why (az irodalmi forrás eredeti címe)

Alkotók

Forgács Antal rendező
Elinor Glyn író (regény: The Reason Why 1911.) 
Lázár István forgatókönyvíró

Szereplők

Törzs Jenő Tankréd, a férj
Bánhidy Ilona Zóra, az asszony
Lubinszky Tibor Mirkó
Krasznay Aranka Mirkó anyja
Szőke Sándor  
Vándory Gusztáv  
Wirth Sári  
Mészáros Margit  
Győző Ibolya  

Technikai stáb

Altmayer István operatőr (Képes Mozivilág 1919/22. száma szerint)
Bécsi József operatőr (Mozi-Világ 1919/41. és a Képes Mozivilág 1919/22. száma szerint)
Arany Ferenc operatőr (Mozi-Világ 1919/41. száma szerint)

Produkciós stáb

Forgács Antal producer

Gyártási és bemutatási adatok

Gloria Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Gloria Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
Forgács Antal Filmkölcsönző Vállalata forgalmazó cég
1919. december (Mozgókép-Otthon szakmai bemutató 
130/1920, 1560 m  cenzúrahatározat 

Külső forgatási helyszínek

  • Phönix filmgyár műterme

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1560 méter.

Fellelhetőség, források

Kópia MNFA, Vándory hagyaték, (rövid töredék, 2 sec, virazsírozott, inzert nélküli)

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/3, 22 (a forgatásról), 23, 28 (Lubinszky Tiborról)
  • Mozi-Világ, 1919/51
  • Mozi Élet 1919/8
  • Színházi Élet, 1919/3
  • Mozihét, 1919/26
  • Filmművészeti Évkönyv, 1921. (Szerk: Lajta Andor) 76. p.
  • Film Ujság 1922/5; Belügyi Közlöny, 1920/38. 1374 p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 111. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  364. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25., 86. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 163. p.

Tartalom

Tankréd, az angol lord miután minden pénzét elvesztette a politikában és kártyán, ki akar vándorolni Kanadába. Már búcsúzkodik, mikor egy barátja bemutatja gazdag özvegy rokonának, Zorának, akit, ha elvenne megszabadulna minden anyagi gondjától. A fiatalember megörül ennek a lehetőségnek, megházasodik, és Angliában marad. Az asszony sejti, hogy férje csak pénze miatt vette el, ezért hűvösen viselkedik iránta. A férj azonban lassanként egyre jobban megszereti az asszonyt, s szívesen felmelegítené a fagyos viszonyt. Egy napon – amikor az asszony elmeséli urának élettörténetét – végül egymásra talál a két szív, s az érdekházasságból szerelmi házasság lesz. (ForrásL Mozi-Világ, 1919/51)

Short English content: Tankred, the English Lord after having lost all his money wants to immigrate to Canada. He was about to leave when his friend presents him a rich widow, Zora. The young man is delighted with this opportunity, gets married and stays in England. The woman suspects that her husband married her only because of her money so at the beginning she behaves coldly with him. The husband, however, gradually becomes increasingly in love with his wife and he would heat up their chilly relation. One day - when Zora tells her life story to her husband– two hearts finally find each other, and marriage of convenience becomes love marriage.

Érdekességek

  • Elinor Glyn regénye először a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban, majd könyvalakban is megjelent: (Glyn Elinor: Érdekházasság.) Az a mohó érdeklődés és őszinte siker, amely Glyn Elinor regényét, az Érdekházasság-ot annak idején a Pesti Hírlapban végigkísérte, megismétlődött azután is, hogy könyvalakban is megjelent ez a vonzó, tartalmas regény. Az olvasók újabb és egyre szélesbedő csoportjai szentesítették mindenben az előzőek kedvező ítéletét A regénynek most jelent meg második kiadása és az ára öt korona." (Pesti Hírlap, 1918. január 29.)
  • A filmet eladták Svájc, Ausztria és Németország részére.
  • A Képes Mozivilág szerint Lubinszky Tibor ebben a filmben játszotta ötvenedik filmszerepét.
  • A Képes Mozivilág riportot közölt a forgatásról: Heltai Sándor: „Los!” Pillanatfelvételek egy film felvételeiről.
    Künn borus idő, megered az eső, benn a Phönix üvegpalotájában szorgosan folyik a munka, kora reggeltől késő délutánig. A Gloria filmgyár készíti itt az „Érdekházasság”-nak, Glyn Elinor világhírű regényének filmjét, amelyet Lázár István dolgozott át.
    Kora hajnalban – délelőtt 10 órakor – már javában folyik a játék. Vándory, a Magyar Színház mindig vidám Gnatija tanítja a kis Mirkót hegedülni, mikor belép Zóra és sirva fakad ezt a jelenetet látva. Alig kell egyszer elpróbálni… olyan jól meg a játék, hogy az agilis Forgács rendező odaszól a világítóknak:
    -    Reflektorokat! Los!
    A lámpák kigyulladnak és Bécsi operatőr már kurblizza is a gépet. A jelenet végén „Blende” vagyis nem szakad meg a kép, hanem fokozatosan elsötétül. Azután ugyanebből „premier plan”-t csinálnak, nagy fejeket, a gépet egészen közel állítva a szereplőkhöz, hogy mimikájuk jobban érvényesüljön.
    Hideg van az üvegházban. A szereplők dzsiggelnek, hogy ne fázzanak. A gyönyörű Bánhidy Ilona, aki Zórát átssza, magára kapja fázósan szőrmés bundáját és siet ki az öltözőbe, ahol fűtött kályha várja. Alig ment ki azonban, máris hívját vissza, kész az új díszlet (hálószoba, baldachinos ággyal) s jön egy újabb nagy jelenete Törzs Jenővel, aki Tankrédot adja. A nászéjszaka jelenete következik.
    Azután Mirkónak egyik nagy jelenetében a bájos kis Lubinszky Tibor szerepel. Ez egyúttal jubileuma is a kis művésznek: Ötvenedik filmszereplése.
    A kis Mirkó nagy betegen fekszik az ágyban és víziói vannak. Megjelenik előtte elhunyt anyja (Forgácsné Krasznay Aranka játssza kitűnően ezt a szerepet). Zóra pedig sírva kérdezősködik, hogy miként került a kis fiú ilyen állapotba. Vándory megható arccal meséli:
    -       Hát tudod kérlek, ez a klapec ott ment az utcán…
    Mindnyájan nevetni kezdünk csak a szereplők nem esnek ki a szerepükből, komolyan játszanak tovább.
    *
    Azután meghal a gyerek, Vándory felemeli a zokogó Bánhidyt:
    -      Ne bőgj kérlek, avval úgyse mégy semmire!
    Szerencse, hogy a filmek némák és nem hallani a szereplők felvétel alatti megjegyzéseit, különben oda lenne minden hangulat.
    *
    Hogy a színészekben mennyire benne van a mozifegyelem, azt bizonyítja ez a kis eset is.
    Nemcsak télen a nagy hidegben, hanem nyáron sem kellemesek a műtermi felvételek. A nagy forróságban estélyjelenetet próbáltak éppen; nehezen ment, háromszor-négyszer is elk kellett játszani a jelenetet s Vándory frakkját levetve ingujjban dolgozott. Mikor negyedszer próbálták el a jelenete, hallja ám, hogy az operatőr nagyban kurblizik; veszi fel a jelenetet. Vándory egy percre sem esett ki a szerepéből, tovább játszott, de hangosan szólt, hogy a rendező is meghallja:
    -        Hagyd abba Altmayer! Hiszen ingujjban vagyok!
    -        Természetesen abbamaradt a felvétel és meg kellett ismételni a jelenetet.
    *
    Az »Érdekházasság« felvételeinek fénypontja egy Pazar nagy báljelenet. Itt Torzson és Bánhidyn kívül a szép Wirth Sárinak és Győző Ibolyának, valamint Szőkének van nagyobb szerepe.
    Avval az impresszióval távoztunk, hogy a képnek nagy sikere lesz.” (Képes Mozivilág, 1919/22, november 16.)

Galéria

Vélemények

Uj Gloria-film. Az elmúlt hét szerdáján tartotta meg főpróbáját meghívott szakközönség előtt a Mozgókép-Otthonban a Glória-filmgyár legújabb alkotásának,az Érdekházasság című Glyn Ellinor-féle ismert regényéből készült színműnek. A darabot Lázár István ötletes szcenáriuma alapján Forgács Antal rendezte igen rutinosan és a filmszerű hatások ügyes felhasználásával. A film, amelyet a közönség osztatlan tetszéssel honorált, teljes közvetlenséggel adja vissza az eredeti mű minden értéket, szépséget, meséjének érdekes fordulatait, általában egész irodalmiságát és nagyszerű művészi elgondolását.Törzs Jenő, Bánhidy Ilona és a kis Lubinszky Tibor játsszák a főbb szerepeit az Érdekházassag-nak,amely bemutatóelőadásbeli sikere után ítélve bizonyára vonzó műsor-darabja lesz a mozgóképszínházaknak.(Mozihét, 1919/26)