A PAPAGÁLY

Tartalom

Bernard apó szegény planétás. Kis unokájával, Marikával és a papagájjal együtt éldegél. A papagáj a kenyérkeresőjük. Egy napon azonban a papagáj szomorúan ül a rúdján. Még egy planétát kihúz Marikának, szerencsét és boldogságot jövendöl neki, azután holtan fordul le a rúdjáról. Bernard apó kétségbe esik papagája halála miatt, de élni kell, és új papagáj után kell néznie. El is megy a madárkereskedésbe, ki is választ egy papagájt, de nincs elég pénze, hogy megvásárolja. Szomorúan megy haza Marikához, de másnap már újból ott álldogál a madárkereskedés előtt és hosszas tépelődés után ellopja a madarat. A kereskedő észreveszi és kiáltozására az utcai nép csakhamar elfogja a szegény Bernard apót. Marika odasiet, térdreborulva kér kegyelmet nagyapja számára, de a kereskedő hajthatatlan. Ekkor egy fogat áll meg a csődület mellett, Kuthy báró száll ki belőle, végighallgatja a szomorú történetet, meghatja a szegény planétás tragédiája, kifizeti a kereskedő követelését és Bernard apót kimenti a törvény kezéből. Bernard apó lakásába visszatér a boldogság. Hálával gondolnak a jótevőjükre, de Kuthy báró sem tudja elfelejteni Marikát és másnap már fel is keresi őt, hogy felajánlja támogatását Marika kiművelésére. Bernard apó azonban visszautasítja ezt az ajánlatot, sőt a báró távozása után figyelmezteti is Marikát, hogy vigyázzon magára. Az okos szó azonban nem használ. A báró másnap Bernard apó távollétében újra felkeresi Marikát és a szép szóval és az ékszerekkel elcsavarja a fejét. Mire a nagyapó hazatér, üres a fészek, unokájának nyoma sincs. Marika számára új élet kezdődik. A báró házában él, pompában, fényben. A báró a nőket a papagájhoz hasonlítja, mert a jót, a fényt és a pompát hamar megszokják. Marikának e szavakról eszébe jut az öreg Bernard apó, egy napon sűrűn lefátyolozva kimegy a piacra és planétát huzat a papagájjal azután nagy pénzt ad a nagyapónak, akinek csak később jut eszébe, hogy talán Marikája volt ott nála. Bernard apó keresi, kutatja unokáját, végre megtudja, hogy a báró házában van, oda is behatol egy nagy estély alkalmával, botrányt rendez, de a szolgák eltávolítják a dühöngő öreget. Kuthy báró unokaöcsét, Andor bárót is meghódítja Marika szépsége. Ostromolni kezdi a leányt és a Marikából lett Maryt meghódítják a lángoló, tüzes szavak. A szerelmi vallomást végig hallgatja Mary kedvenc papagája és az ő rikácsolása árulja el Kuthy bárónak, hogy távollétében mi történt. A báró figyelni kezdi a fiatalokat és egy alkalommal csókolózáson kapja, s kiutasítja őket. Andor és Mary egy szállóban vesznek lakást, de boldogságuk nagyon rövid életű. Andor báró züllött társaságba viszi Maryt, aki iszonyodik a társaságtól és iszonyodik Andor könnyelmű és kártyás életmódjától. Kuthy báró minderről tudomást szerez, sikerül neki Bernard apót kibékítenie és most együtt látnak hozzá, hogy Maryt Andor kezei közül kimentsék. Mary kénytelen még Andor váltóhamisítását is fedezni, és már a kétségbeesés szélén áll, mikor a báró és Bernard apó közbelépnek és megmentik őt. Kuthy báró visszafogadja magához és feleségül veszi Maryt, és a pompa és fény közé nemsokára beköltözik a boldogság is.

Érdekességek

• Lázár István regénye eredetileg a Képes Újság hasábjain folytatásokban jelent meg, majd a film elkészülése után a történetet regényalakban is kiadták: „(Lázár István: A Papagály.) A Képes Újság hatalmas olvasóközönségének egyik legnépszerűbb írója Lázár István, kinek bűnügyi történeteit a szó szoros értelmében hétről hétre csak úgy lesi kedvenc lapjában az olvasó. A Papagály is egyike ezeknek a várva várt történeteknek, mely könyvalakban ma hagyta el a sajtót, a regény a Légrády Testvérek kiadása. Ára 14 korona.” (Pesti Hírlap, 1918. november 3.)

Galéria

Vélemények

„A HUNGÁRIA FILMGYÁR BEMUTATÓJA. A Hungária filmgyár e héten tartotta első bemutatóját, amelyen magyar és külföldi attrakciókat mutatott be. Természetesen az érdeklődés főleg a gyár magyar filmjei felé fordult és előre bocsáthatjuk, e filmek minden tekintetben kielégítették az irántuk megnyilvánult érdeklődést. Szerdán mutatta be a gyár A kékhajú fantomot, Lázár István izgalmasan érdekfeszítő detektív regényét .... A másik magyar attrakció A papagály volt, amely a csütörtöki bemutató napot tette szenzációssá. Szintén Lázár István írta ezt a darabot is, amely egy modern, tökéletes társadalmi dráma. A Hungária gyár e darab főszerepére is egy új filmművésznőt keresett, Jósika Micit. akinek szereplése szintén meglepetés számba ment. A filmek tökéletes rendezése Garas Márton szakavatottságát dicséri." (Színházi Élet, 1917/37)

„A papagály. A Hungáriafilmgyár legújabb megjelenésű filmjét, A papagáiy-t, Lázár István pompás erkölcsrajzát, most nagy sikerrel játsszák a vidéki mozikban. A darab témája modern társadalmi problémát tárgyal. Egy előkelő ember kiemel egy szegény leányt a szegénységből, de a gazdag miliőben, amely aztán gondtalan életet biztosit számára, a leányt elragadja ifjúsága és szerelemvágya. Később azonban mégis megnyugszik és boldogságát meghozza a gyermek. A film főszereplői Jósika Mici, Pethes Imre, Kertész Dezső és Sieder Adolf. A filmnek egyébként külön népszerűséget ad A papagály cimü regény, amelyet Lázár a filmtémából irt és amely most folytatásokban jelenik meg egy folyóiratban.” (Mozihét, 1918/8) 

„Lázár István, az ismert és népszerű regényíró a Képes Ujság-ban most megjelenő regényéből filmet irt A papagály címmel és mindvégig érdekfeszitő, de emellett könnyekig megható, finom, érzelmes történetet ad a közönség elé, a melynek egyes jeleneteiben jó megfigyeléssel adja vissza a nagyvárosi tivornyás éjszakai életet. A Hungária-filmgyár készítette ezt a szép filmet, Garas Márton rendezte, főszerepeit pedig Kertész, Pethes, Jósika Miczi és Sieder játsszák.” (Az Ujság, 1918. január 15.)

„nagy sikert arat a Lázár István érzelmes drámája. „A papagály“ is, amely elgondolásában és kivitelében is egyformán jó és hatásos. Érdekes cselekménye hol a szegényebb néposztály, majd az arisztokraták, aztán pedig a főváros éjjeli életének gavallérjai és hölgyei között játszódik és a szereplők: Kertész Dezső, Pethes Imre, Jósika Miczi és Sieder kitűnő alakítást produkálnak a Garas Márton által jelesül rendezett filmen.” (Az Ujság, 1918. január 16.)