KARENIN ANNA

Tartalom

Karenin herceg boldog családi körben él otthonában feleségével, Annával és kisfiával, Szergiusszal. Anna egy nap táviratot kap  Moszkvából. Fivére arról értesíti, hogy felesége, Dolly válni akar, s kéri Annát, hogy utazzon hozzájuk, és békítse ki őket. Az asszony hamarosan útnak indul, hogy  teljesítse fivére kérését.  Moszkvában az állomáson megismerkedik utastársa fiával, Wronszky gárdatiszttel, aki már az első alkalommal feltűnő érdeklődést tanúsít iránta. Anna kibékíti fivérét és sógornőjét, s a tiszteletére rendezett estélyen ismét találkozik Wronszky gróffal. A gárdatiszt hevesen udvarol az asszonynak, aki érzi, hogy nem tudna sokáig ellenállni a vonzó fiatalembernek, s ezért inkább hazautazik Szentpétervárra. Útközben vasúti szerencsétlenség miatt megáll a vonata, kiszállítják az utasokat, akik között ott van Wronsky is.  A tiszt bevallja, hogy nem tud Anna nélkül élni, s azért utazik Pétervárra, hogy a közelében lehessen. Szentpéterváron gyakran találkoznak, s az asszony hosszas vívódás után meglátogatja Wronszkyt a legénylakásán. Karenin herceg szemrehányást tesz Annának Wronszky iránt tanúsított túlzott érdeklődése miatt, ekkor az asszony mindent bevall, s a házasfelek között nyílt szakítás következik be. Anna falusi kastélyába költözik Wronszkyval. Karenin, sógora tanácsára, megindítja a válópert. Anna boldogsága nem felhőtlen, mert férje elzárja őt kisfiától. Gyötrelmei akkor sem enyhülnek, amikor megszületik Wronszkyval közös gyermekük. Wronszky megelégeli a problémákat, elhidegül Annától, és egyre többet van távol. Az asszony szenved emiatt. Sírva könyörög a férfinak, hogy ne hagyja el. Majd mikor arról értesül, hogy Wronszky eljegyezte magát Sarkotin hercegnővel, a vonat elé veti magát.

Short English content: Anna Karenina lives in St. Petersburg with her husband and little son in a happy family environment. One day she receives a telegram from her brother, asking her to come up to Moscow and help him appease his wife who is about to divorce him. On the railway station, she meets Wronsky, an Officer of the Guards, who conquers her heart with his love. Initially resisting him, she later succumbs to her flaming emotions and leaves her family to live with Wronszky at his country estate. A daughter is born, but Wronsky’s love cools and he eventually leaves her. In her helplessness, she commits suicide.

Érdekességek

„Miután a darab orosz miliőben játszódik, a gyár egyes jeleneteket Varsóban fog megcsinálni, amihez már el is nyerte a hadvezetőség engedélyét. Ennélfogva a film főszereplői: Varsányi Irén, Fenyvesi Emil, Kertész Dezső, továbbá a rendező : Garas Márton és az operatőr legközelebb már Varsóba utaznak.” (Mozihét, 1917/45)

„Varsányi Irén filmdebüjéről beszél
— Mi vezérelte művésznőt a filmhez ?
— Engem tulajdonképpen semmi sem vezérelt a filmhez — engem odavezettek. Igen, érdekesnek tartottam a Hungária filmgyár meghívását és kíváncsiságból, kuriózumkép is léptem fel filmen. Kiváncsi voltam a saját mozdulataimra, hogy jobban ismerhessem meg magamat. Amikor legelőször láttam magam Karenin Anna főszerepében, erős szívdobogást éreztem és nem tetszettem magamnak. Kissé zsénben voltam. De most már kénytelen leszek megbarátkozni a gondolattal, hogy többször fogok filmen játszani. A filmművészet igen érdekes és értékes is. Tévedés, hogy a filmen mókázni lehet. Ott intenzíven és komolyan kell játszani.
— Művésznőről úgy tudjuk, hogy sokszor fog játszani és hogy egész filmsorozatban fog szerepelni ?
— Engem a Hungária filmgyár több filmhez szerződtetett, ami helyes is, mert több filmből lehet csak megítélni a filmen szereplő művész játékát. Nem elegendő az egyszeri fellépés. A szerepeket pedig magam választom ki minden egyes esetben, ez súlyos pontja is a Hungária filmgyárral kötött szerződésemnek.
— A színpad vagy a film tetszik jobban a művésznőnek ?
— A színpadot és a filmet nem is lehet összehasonlítani, — annyira más a két művészet. A hatás is más, a játék is más. A színpadon nehezebb sikereket aratni, mint a filmen. A színpadon beszélni kell, ott a hang és árnyalata a fontos. A filmen a mozdulat a legfontosabb művészi alkotó rész és fontos alkotó elem még az arcjáték. A színpad a nagyobb és szebb művészet, de azért mindkettő tetszik nekem. Én igyekszem a filmen is a legjavát adni.” (Mozihét, 1917/51)

Galéria

Vélemények

„A Hungária filmgyár munkában van. A nagysikerű Fedák-film: a Három hét után nem tért pihenőre, hanem szorgalmas munkával azon van, hogy az első nagysikerű filmmel egyenrangú új szenzációval lepje meg a közönséget és a szakköröket. Valamely film sikere mindig két dologtól függ. Egyik a téma, a sujet megválasztása, a másik a színészek kiválasztása, akik a darabot aztán sikerre viszik. Ennél a második Hungária filmnél: a Karenin Anná-nál is egy szerencsés kezet látunk a kiválasztásnál. Először is a sujet: Karenin Anna, Tolstoj világhírű drámaiságával már a színpadra is eljutott regénye, — elsőrendű filmtéma. Mindazt, amit Tolstoj mesteri képzelete csak lélektelen betűkkel vethetett papírra, azt a film megeleveníti, élővé varázsolja és megközelíthetővé teszi százezrek és százezrek számára. Láttunk részleteket az immár majdnem teljesen kész Karenin-filmből és csak az elragadtatás hangján nyilatkozhatunk a látottakról. Ezek szerint tehát az első szempont, amelytől a film sikere függ: szerencsés. Ugyanez áll, talán fokozott mértékben is, a film szereplőire vonatkoztatva. Karenin Annát Varsányi Irén, a nagyszerű művészasszony játssza és alakítása meglepetés lesz azok előtt is, akik nagyon sokat vártak tőle. Szép a filmen, különösen és érdekesen szép, a fájdalmát, a mosolyát szoborszerű finomságokkal adja vissza és a testiségét mindig átfűti valami belső ellenállhatatlan meleg érzelmesség, ez adja aztán alakításának az igazi koloritját. Fenyvesi Emil Karenin hercege kivágott lap Tolstoj regényéből. Rengeteg tudást, ízlést, karakter-megfigyelést árul el már maga a maszkja is, a játéka pedig lehiggadt filmművészete kiforrott eredményeként jelentkezik. Kertész Dezső, a fiatalok legtalentumosabb színésze Wronszky nehéz szerepéből csinál húsból és vérből való figurát. A színészi munkán túl mint úrlovas és mint vadász fog meglepetésekkel szolgálni. Öltözékei mintái lehetnek a grófi eleganciának. Virányi Sándor erőteljes, markáns művészetére van bízva Levin alakja, valamint a többi szerepek is elsőrangú kezekben vannak. A nagyszerű Kende Paula, ragyogó szépségű, fiatal Lakos Vilma, valamint a hölgyek galériája: Gárdi Karola, Igalits Sandy, Almássy Sári, Gajáry Mártha megjelenésben és toalettekben utolérhetetlent nyújtanak. Meg kell említenünk még Sieder Adolfot is, valamint Garas Mártont, a film talentumos, hozzáértő rendezőjét, aki törhetetlen szorgalommal dolgozik, hogy a Karenin Anna hibátlan, szép magyar film legyen.” (Mozihét, 1917/48)

„Holnap új műsor kerül bemutatásra, melynek középpontjában Tolsztoj világhírű regényének, Karenin Annának filmváltozata áll. A Hungária filmgyár vette filmre ezt a klasszikus erejű regényt A gyár ezúttal különösen nem kiméit semmiféle áldozatot csakhogy a regényhez méltó formában és kiállításban kerüljön elénk a film. És ezt a célját el is érte. Azok szerint, akik a főpróbán már látták, úgy a kiállítás, mint Lázár István scenáriuma. Garas Márton rendezése egyformán kitűnő. A címszerepet Varsányi Irén, a Vígszínháznak kiválóan népszerű, nagytehetségű művésznője játssza, akinek első filmdebutje ez és pompás alakításával nagy meglepetést fog kelteni A többi szerepekben Kertész Dezső, Fenyvessy Emil, Nagy Margit stb. stílusosan illeszkednek a darabba, melynek sikere előreláthatólag igen nagy lesz.” (Pesti Hírlap, 1918. november 17.)

„A Mozgókép-Otthon mai bemutatójának nemcsak filmművészeti, hanem irodalmi szempontból is nagy jelentősége van. Tolstoj hervadhatatlan szépségű regényét a „Karenin Annát" dolgozta fel filmre igen kiválóan a Hungária filmgyár és minden izében pompásan sikerült filmdarabot lesz alkalmunk látni a mai bemutatón Garas Márton megszokott rendezésében. Esemény ez a film azért, mert Varsányi Irénnek, e tüneményes tehetségű színésznőnek első flimszereplését hozza. Rendkívül mély, drámai erőtől duzzadó alakítás Varsányié, aki egyszerre a világ legelső filmmüvésznői sorába került. Kertész Dezső és Fenyvesi Emil méltó partnerei. Felejthetetlen szépségű felvételeknek egész sorozata vonul fel előttünk a Karenin Anna filmen..." (Magyarország, 1918. november 19.)