A NAP LELKE

Tartalom

„Szenzációs már a darab témája is. Arról szól, hogy egy fiatal tudós világraszóló találmányt fedez fel hosszú kutatások után. A találmány megdönti az arany hatalmát, amennyiben új pénzegységet ad az elektromosság alakjában. Ezt az elektromosságot egész olcsón, úgyszólván ingyen veszi a tudós, még pedig a napból! Éjjel nappal dolgozik, óriási müvén, mig készen lesz vele. És mikor készen van és előtte áll a gazdagság, a hatalom, a kincs és méltóság garmadája, akkor eszmél rá, hogy mindent elért, csak a családi boldogságát vesztette el. Megcsalja a felesége és ő őrjöngve töri össze a készenálló milliókat érő müvet, egész élete, ifjúsága munkáját." (Színházi Élet, 1920/35) 

Érdekességek

• Az újonnan alakult filmgyár népszerűsítése érdekében a napilapokban rendszeresen megjelentek az alábbiakhoz hasonló rövid hírek a gyár első filmjének munkálatairól: "Turul Film Comp. Az elmúlt hónapban Turul Film Comp. név alatt filmgyár és filmkereskedelmi társaság alakult. Első darabja, melynek fölvételei már megkezdődtek. Lázár István, a kiváló író négyfelvonásos drámája: A nap lelke (8 Orai Ujság, 1920. augusztus 15.) A Turul Film Gomp. (Metropol-szálló, Telefon: József 122—61. Vezérigazgató: Beöthy Zoltán.) a legnagyobb áldozatkészséggel dolgozik Lázár István A nap lelke czimű 4 felvonásos filmdrámája elkészítésén. A főszereplők a következők : Andorffy Ida, Lucy Wett, Balassa Jenő, Tarnay Ernő, D’Arrigó Kornél és Fülöp Sándor. (Az Ujság, 1920. augusztus 29.) 
• "A film kerti parti jelenetét egy valóságos kerti ünnepélyen vették fel, úgy hogy a valóságos résztvevők nem is tudtak róla, hogy filmforgatás zajlik: Előkelő statiszták a Hűvösvölgyben. Nagy ünnepély volt a héten egyik közismert pénzügyi kapacitásunk hűvösvölgyi villájában. Ä villa hatalmas és gondozott parkjában volt az ünnepély. Gyönyörűen fel volt diszitve a park, tele lampionokkal, virágokból épített diadalkapukkal, nagyszerű világitó szökőkutakkal; minden volt a kerti ünnepélyen, ami csak szemnek és szájnak ingere. Ä dekorációk néhány százezerbe kerültek. És micsoda társaság volt jelen az ünnepélyen! Nagy politikusok, közéleti nevezetességek, egy csomó mágnás, és a Pesten időző legelőkelőbb angol és francia katonatisztek. Egymásután álltak meg az autók és fiakkerek a villa kapuja előtt. Már csaknem együtt voltak a meghívottak, mikor érdekes dolog történt. Ä parkot elözönlötte hirtelen egy másik társaság. A másik — meg nem hivott — társaság tagjai is frakkban voltak, a hölgyek pedig estély! ruhában. De az arcuk hallatlanul rikítóan ki volt festve! És villámgyorsan, szinte egy szempillantás alatt szaladgálni, játszani, gesztikulálni kezdtek a csodálkozó vendégek között. De valósággal egy szempillantás alatt, mert mig az előkelő urak és hölgyek föleszméltek a meglepetésből, már vége is volt a jelenetnek, és hátulról egy barátságos hang szólalt meg: — Köszönjük a felvételt. A barátságos hang tulajdonosa Beöthy Zoltán volt; a filmgyár pedig, amely ilyen ötletes módon szerzett statisztériát magának: a Turul filmgyár. Milyen statisztériát szerzett! Nem szerepelt még filmen ilyen előkelő statisztéria. Egész Budapest meg fog lepődni, mikor kijön majd a «Nap lelke», hogy kik vannak rajta a kerti ünnepély képén. Ugyancsak amerikai ízű pompás ötlet volt ilyen természetesen felvenni egy filmjelenetet. Nem is beszélve a dolog gazdasági oldaláról. Másként milliókkal nem tudott volna összehozni a Turul hasonlóan pompás és diszes kerti ünnepélyt." (Színházi Élet, 1920/38)
• Lázár István regényét a Pesti Hírlap 1921. szeptember 18-tól folytatásokban közölte, majd még ebben az évben kötet formájában is megjelent Légrády kiadásban. 

Vélemények

„Nagyon szép ez a film, komoly értéke van és ami a legfőbb csupa érdekes jelenetre ad alkalmat. Mert természetesen számtalan epizód, trükk, kaland tarkítja a mesét, amig tragikus befejezéséig eljut. Igen érdekes például egy betörési eset, amikor a találmány ellopására egy tolvajbanda szövetkezik. De se szeri, se száma ezenkívül a frappánsnál frappánsabb fordulatoknak. Kiváló a darab szereposztása is. A tudóst Tarnay Ernő a Magyar Színház tagja játsza. Nagyszerű a tudós szerepében Tarnay, valóban értékes és komoly drámai alakitást nyújt Andorffy Ida, aki a feleséget játsza. Pompásan jellemzi Andorffy a talán nem is olyan bűnös asszonyt, akit szinte kényszer hajt a házasságtörésre. Darner bankárt Balassa Jenő érett alakitókészsége dicséri. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni Lucy Wettről, aki a bankámé szerepében elsőranguat produkál. Kedves és tehetséges ez a fiatal művésznő, igen nagy sikerek várnak még rá a mozivásznon. Mondanunk sem kell, hogy stílusos kalandor D'Arrigó Kornél. Egy betörőt pedig a budaiak kedvelt művésze, most már a Revü Szinház Fülöp Sándora alakit kedvesen." (Színházi Élet, 1920/35)

„Már csaknem készen van a film, két hét múlva már a bemutatót is megtartják. Mozikörökben különösen nagy várakozással tekintenek a bemutató elé. Mindjárt nagy érdeklődéssel várják magát a darabot. Csodákat beszélnek Lázár Istvánnak erről a scenáriumáról, azt mondják róla, hogy hallatlanul finom és artisztikus, emellett nagyszerű sujetje van és erős drámai hév lüktet benne. Aztán nagyon érdekes a «Nap lelke» művészgárdája. Andorffy Ida egy asszonyt játszik benne. Azt mondják Andorffyról, hogy ezzel a szerepével a legelső filmstarok közé kerül. A férfi főszerep Tarnay Ernő kezében van. A "Nap lelke" tudósát adja. Kitűnőek a többiek is, Lucy Wett és D'Arrígó Kornél és Fülöp Sándor. Aztán feltűnően jó a rendezés. A film legnagyobb részét maga a direktor, Beöthy Zoltán rendezte. Meglepetés lesz, hogy milyen új és eredeti ötletei vannak Beöthynek. Hogy pedig a fotográfiák is jók, arra bizonyíték Amster operatőr neve. És nem utolsónak kell említeni Pán Józsefet, a Turul scenikusát, aki a díszleteket tervezte." (Színházi Élet, 1920/38)