SZÉP ILONKA

Tartalom

A Vértes erdejében reggeltől napnyugtáig hasztalan les vadra az ifjú vadász. Alkonyatkor pillangót kergető sudár lány nyomába ered. A lány elkapja a pillangót, a vadász pedig a lányt. Ősz Peterdi, a lány nagyapja, vendégül látja az idegent. Az öreg, ki hajdan Hunyadival harcolt Nándorfehérvárnál, poharát elhunyt vezérére emeli. Majd a hős vezér fiára, Mátyásra koccint, de ekkor az ifjú csak vonakodva iszik vele. Az idegen a szép lányra, Ilonkára mond pohárköszöntőt, és meghívja őt és nagyapját Budára, Mátyás udvarába. Kürt szólítja a vadászt, homlokon csókolja szép Ilonkát és a holdfényben útnak indul. Ilonka szívében szerelem ébred a távozó ifjú iránt. Egy napon Peterdi és bájos unokája felkerekednek és elindulnak Budára. A fővárosban tolongó sokaság várja a győztes csatából érkező királyt. Ilonka hiába keresi a tömegben a nyájas ismeretlent, de Peterdi vendégére ismer a fényes kíséretével megérkező Mátyás királyban. Szép Ilonkát néma dermedtségéből nagyapja szavai zökkentik ki:

“A vadászhoz Mátyás udvarában,
Szép leánykám, elmenjünk-e hát?
Jobb nekünk a Vértes vadonában,
Kis tanyánk ott nyúgodalmat ád.”

Az öreg és a lány búsan hazatérnek. Ilonkát elhervasztja a reménytelen szerelem, s mikor a király ismét arra jár, házukat üresen találja ősz Peterdi és unokája a temetőben nyugszanak már.

Leírás A Mozi 1921/18. számában: „Valahol a Vértes vadonában, az erdő mélyén, vadregényes helyen él egy kis vadászlakban az ősz Peterdi unokájával Szép Ilonkával és öreg szolgájával. Szép Ilonka egy alkalommal az erdőben találkozik egy vadásszal, aki már az őzikére emeli ijját, de Szép Ilonka közbelépése megmenti az ártatlan állat életét. Szép Ilonka a vadászt nagyapja házába vezeti s az ősz Peterdi szívesen fogadja a vendéget. A lakoma végén Szép Ilonka kikíséri a vadászt s a búcsúnál elcsattan ajkukon az első csók... A hold süt s e bűbájos éjszakában a vadász és Szép Ilonka szive egymásra talált. Szép Ilonka egyedül marad, busan és megtörten. Elment a szerelmese. Múlik az idő . . . Budán zászlódisz borítja a házakat és örömmámorban úszik a nép. Mátyás diadalmas hadjárata után, serege élén közeledik a fővárosba. Az ujongó nép között ott van Szép Ilonka is nagyapjával. Szép Ilonka felismeri a királyban szerelmesét és ebben a pillanatban érzi, hogy a vadászt, akinek szerelmesen omlott a mellére, örökre elvesztette — nem bírja el fájdalmát és aléltan rogy össze. A mióta Budáról Peterdiék hazajöttek, Szép Ilonka napról-napra hervad, fonnyad, mint az őszi virág. Mátyás még mindig szeretettel gondol Szép Ilonkára. Elmúlik néhány hónap . . .A havas domboldalon két sírhant domborodik, mert
"üres a ház, ősz Peterdi sincs már
Ö is elment, ősz elején mindjár ...
Az idő múlása Mátyás szivéből még mindig nem mosta ki Szép Ilonka alakját. A király búcsút vesz szerelmese sírjától, nem büszke, diadalmas király, csak szegény nyomorult, aki mindenkinél koldusabb." 

Érdekességek

• Mészáros Alajos a forgatás közben meghalt, s a hátralévő részben Gyenis Ede játszotta a szerepét.
• Más források szerint testvére játszotta el szerepét a hátralévő részben. „Mészáros Alajos utolsó szereplése a „Szép Ilonka" filmfelvételein volt. ö játszotta a Vörösmarty Mihály költői beszélyéből készült filmen az udvari bolondot. A filmet azonban nem lehetett még befejezni, sőt: csak a közepéig jutottak el, amikor szegény Lojzi hirtelen meghalt. Most aztán itt állottak a „Szép Ilonka" három felvonásával és szó sem lehetett a többi felvonás felvételéről, mert a bolondot nem lehetett kihagyni belőle és nem lehetett más a bolond az első három fölvonásban és más a többiben. Sok fejtörést okozott a dolog a filmtársaságnak; mig most a Mészáros Alajos testvérbátyja vállalkozott arra, hogy tovább játssza a bolond szerepét. Ö annyira hasonlít szegény Lojzira, hogy a filmen é6zre se lehet majd venni, hogy két különböző ember játssza a bolondot...” (8 Órai Újság, 1920. november 14.)
• A film szakmai bemutatóján (1921. március 5.) Horthy Miklós, József kir. Herceg és Auguszta hercegasszony is megjelent.
• Mátyás király budavári bevonulásának jelenetében 1500 személy vett részt.
• A bemutatón a vászon mögül Gózon Gyula énekelte a bolond dalát.
• A miskolci Apolló moziban tartott bemutatón a dalbetétet Rhuz Pál ismert vasgyári dalénekes adta elő.

Vélemények

„Több mint egy félév előtt történt, hogy Forgács Antalt, a »Glória« filmgyár igazgatóját vastag könyvek között, öreg foliánsokkal körülvéve találtam dolgozószobájában. Mátyás király korát tanulmányozta, egészen elmélyedve a sokirányú, terjedelmes anyagban. — Nagyszerű témám van, — mondotta meleg lelkesedéssel. — Egy minden részletében bájos, megragadóan szép tárgyat akarok filmre vinni. Azt hiszem, sikerülni fog nekem egy mintaszerűen ősmagyar darabot létrehozni. A mai kor emberei bármint iparkodnak is, csak ritkán tudják eltalálni az őszintén nemes, mesterkéletlen, tiszta magyar szellemet. Csodálatos, milyen kevesen gondolnak arra, hogy régebbi nagyjaink örökbecsű alkotásait vegyék elő. Én hozzájuk fordulok most, belőlük merítek ihletet. Jelenleg Vörösmarty csodaszép, drámai erejű költeményével »Szép Ilonká«-val foglalkozom. El kell ismerni, valóban helyes érzés vezette Forgács Antalt, amikor »Szép Ilonka« filmrehozatalára vállalkozott. Hosszú, odaadó tanulmány után, végre most hozzálátott, hogy kegyeletes kézzel és őszinte lelkesedéssel megkezdje ennek a nagyszabású tervnek megvalósítását. A felvételek már lényegesen előrehaladtak s belőlük megállapítható, hogy Forgács úgyis, mint dramaturg, úgyis mint rendező, komoly, lelkiismeretes buzgalmán és lelkes törekvésén kivül sokoldalú, alapos tehetségének is fényes bizonyítékát szolgáltatja. Elsőrangú erők személyesítik meg a darab alakjait. A kiváló Hollay Kamilla nagyszerű illúziót tud kelteni »Szép Ilonka« címszerepében. Tury Elemér értékes képességének legjavát adja, mint Mátyás király. A bolond szerepében Mészáros Lajos kitűnő játékot nyújt. Kürti az ősz Peterdi alakját alapos tudással és mély átérzéssel adja vissza. Dicséretre tarthat számot még Szalkai, aki a szolga szerepében ügyes alakítást produkál. A kép felvétele Arany Károly operatőr mesteri munkája. A készülő film kimagasló, grandiózus jelenete Mátyás király budavári bevonulása, melyre már jó előre nagyarányú előkészületek történnek. Ebben a jelenetben 1.500 személy vesz részt. Maguk a szakkörök is szokatlan érdeklődést mutatnak e nagyszabású kép iránt. /Lantos József/” (Ország-Világ, 1920/41. október 10.)

A Színház és Divat kritikája hiányolja a korhűséget: „Egy ilyen költeménynek a filmre való átdolgozásánál nem elég a cselekmény egyszerű lejátszása, hanem a korhoz híven, teljesen azt az időt kell a vásznon megteremteni, melyet maga a költemény kifejez, és melyben a cselekmény játszik…. „Szép Ilonka” Mátyás király korában nem járhatott magas sarkú, mélyen kivágott félcipőben, feszes selyem harisnyában, úgyszintén a hadsereg és kisérők lovain lévő takarók sem lehettek az osztrák sassal díszítve” Színház és Divat, 1921/10. 31. p.

„...nagy eseménye a magyar filmgyártásnak az, hogy a Glória filmgyár elkészítette, forgalomba hozta Vörösmarthy Mihály Szép Ilonka költeményéből készített filmjét. A filmen költői elbeszélés minden hangulatos szépsége végig vonul. A költemény keretei kitágulnak, szétesnek a megkötöttségből, kerekké nagyulnak a filmen. Minden jelenete, minden képkockájatelítve van a legpompásabb érdekességekkel, Mátyás király korában élő Magyarország minden romantikájával. A Szép Ilonka elkészítése egy derék tehetséges filmrendezőnek, Forgách Antalnak remekbe készült gondos munkája. Forgách Antalról sok szépet kellene mondanunk, megérteni és értékelni azt az erős produkciót, amelyet a rendelkezésére álló szerény keretek között végzett a filmmel." (A Mozi / Miskolc, 1921/18)