Névváltozatok: Tibi Lubinsky, Tibi Lubin
Szülei: Lubinszky Lajos színész, Reisz Teréz színésznő
Testvérei: Lubinszky Manci, Lubinszky Lili gyermekszínészek
Nagybátyja: Rajz János színész
Lakása: Budapest VII. Damjanich utca 35. (1934), VIII. Bezerédy utca 10. (1945-1956)
Édesapja fiatalon kisebb társulatoknál játszott, később a Nemzeti Színházban dolgozott előbb színészként, majd ügyelőként. Tibor pályafutása két és fél éves korában az Uránia színpadán kezdődött, fellépett a Vígszínházban, a Madách, az Andrássy, a Király Színházban és a Modern Babaszínpadon.
Filmes karrierje a Corvin filmgyárban indult, első filmszerepét 1913-ban a Drághfy Veron című filmben kapta. Ezt számos kisebb szerep követte (A tűz, Érdekházasság, Az ősember). Első főszerepét a Corvin filmgyár gyerekfilmjében, Frances Eliza Burnett bestsellerének, A kis lord-nak a magyar filmváltozatában játszotta. A film sikere után a Corvin filmgyár nem akarta kihasználatlanul hagyni jól bevált gyerekszínésze tehetségét, nagyobb, nehezebb, egyúttal hálásabb feladatot bíztak rá, a sors hányattatásainak, az emberi gonoszságnak kiszolgáltatott árva gyermek, Twist Olivér szerepét. Az 1920-as évek elején osztrák és német filmekben szerepelt. Legnagyobb nemzetközi sikerét Korda Sándor Koldus és királyfi (1920) című filmjében aratta. A Mark Twain-regény filmváltozatában Edward királyi herceg és Tom Canty, a koldus fiú kettős szerepében jelent meg. Mindkét szerepkörben otthonosan mozgott. A filmet Európa több országában bemutatták, sőt még az USA-ban is sikerrel játszották. Az amerikai kritikák Jackie Coogan vetélytársát látják Lubinszky Tiborban, akit Tibi Lubin néven emlegettek, s lengyelnek tartottak. „Jackie Coogannak, aki oly sokáig uralkodott mint gyerekmoziszínész, riválisa akadt, aki, ha nem lesz óvatos, el fogja lopni a babérjait. A »Koldus és királyfi«, Mark Twain halhatatlan története, amelyet hétfőn mutat be a Pathé, a legkiválóbb lehetőség a Jackie-nél kicsit idősebb lengyel fiú, Tibi Lubin géniuszának. Tibi kettős szerepet játszik, VI. Edward herceg szerepét, és a koldust, a tolvaj fiát. A kisfiúnak fiatal kora ellenére sikerült közvetíteni az érzelmek figyelemre méltó mélységét. Nem az ő hibája, hogy megnyerőbb a koldus fiú szerepében, akinek egyetlen gondja a kínzó éhség és a kegyetlen apa.” (Polish Rival to Jackie Coogan. Wonderful Child Actor in a Dual Role. In: Daily Express, 1922. augusztus 10.)
Következő filmjében, az Eltűnt angyalban (Das Rätsel der Gertie Sering. 1921), új szerepkörben mutatkozott be. Gyereknyomozót alakított, aki felderített egy bűnügyet. A Hugó Bettauer regénye (Bobby auf der Fährte) nyomán, a bécsi Vita filmgyárban készült filmet Karl Ehman rendezte.
A fent említett főszerepek mellett több osztrák és német film kisebb gyerekszerepét formálta meg világhírű sztárok társaságában. A Bíró Lajos Serpolette című regénye alapján készült Korda-filmben, az Ábránd és valóságban a magyar származású Maria Palma, Várkonyi Mihály és Lukács Pál volt a partnere. Korda Az óceán urai című filmjében Szöreghy Gyulával, Várkonyi Mihállyal és Maria Palmával, Jacob és Luise Fleck filmjében, a Revanche-ban Julius Strobllal szerepelt együtt. Lubinszky számára a Lucrezia Borgia volt a legemlékezetesebb, mely 1922-ben Németországban készült Richard Oswald rendezésében, mivel ebben a legnagyobb német sztárokkal dolgozott. Megismerkedett Paul Wegenerrel, Harry Liedkével, Conrad Veidttel és Henny Portennel. A filmben, egy apród szerepében eljátszott halállal fejeződött be nemzetközi karrierje.
Főszerepet játszott a Trónörökös /Dauphin című, 1922-ben, a Corvin filmgyár budapesti műtermében forgatott, de a bécsi Vita-film AG által finanszírozott, s Korda Zoltán által rendezett filmben, mely a francia forradalom idejéből meríti témáját. XVI. Lajos második fiáról szól a történet, akit a királypártiak XVII. Lajos néven szerettek volna a trónra juttatni.
1923-ban Budapesten a Star filmgyár Korda Zoltán által rendezett Csodagyerek című filmjének a főszerepét játszotta el. A gyakran „csodagyerek”-nek titulált Lubinszky Tibor, akinek ezekben az években alig volt privát élete, mert szinte minden idejét színházi fellépések, filmforgatások töltötték ki, ebben a filmjében csodagyereket alakít, aki éppúgy nélkülözi a gyermekévek gondtalan vidámságát, mint ő.
Kamaszkorában, miután kinőtt a gyerekszerepekből, kitanulta a drogista mesterséget. Először inasként dolgozott, majd drogista mester lett. A második világháború alatt frontszolgálatot teljesített, ami tönkretette egészségét. Betegségét nem tudták meggyógyítani, annak ellenére, hogy még Angliából is kapott segítséget, Korda Sándor elküldte számára a Magyarországon nem beszerezhető gyógyszereket. Fiatalon, elfelejtve halt meg.
Felesége Tóth Rózsa volt, akit 1934. június 17-én vett el, tőle az egynapos korában elhunyt fia, György.
Filmjei:
- Drághfy Veron (1913)
- A tűz (1917) - Mari kisfia tízéves korában
- Az ősember (1917) - Tommy, a kormányzóék fia
- A kis lord (1918) - Cedrik, a kis lord
- Aphrodité (1918) - Paolo gyermekkorában
- Érdekházasság (1919) - Mirkó
- Twist Olivér (1919) - Olivér
- Júlia kisasszony (1919-1920)
- A csempészkirály (1919)
- Szép Ilonka (1920)
- A színésznő (1920)
- Árvák imája (1922- rövid) - Turányi bárónő gyermeke
- Koldus és királyfi / Prinz und Bettelknabe (1920) - Edward királyi herceg / Tom Canty, a koldus fiú
- Die Geheimnisse von London / Die Tragödie eines Kindes (1920) - Percy
- Az eltünt angyal /Das Rätsel der Gertie Sering (1921) - Bobby Holgermann, gyerek nyomozó
- Ábránd és valóság / Die Tragödie eines verschollenen Fürstensohnes /Eine versunkene Welt (1922)
- Az óceán urai / Herren der Meere (1922)
- Lucrezia Borgia (1922) - Gennaro
- Revanche (1922)
- Trónörökös / Dauphin (1922) - XVI. Lajos második fia / egy gyengeelméjű gyerek
- Csodagyerek (1923) - Cyrano Actor
- Egy dollár (1923) - utcagyerek
Forrás: Filmkultúra ♦ FamilySearch (születési házassági halotti)