AZ ŐSEMBER

The Primitive Man (angol), Der Unmensch (osztrák)

Alkotók

Cornelius Hintner rendező
Somlyó Zoltán forgatókönyvíró
Győri Ernő forgatókönyvíró

Szereplők

Gellért Lajos Dominus, az ember és a majom
Heltai Árpád Dominus, az ember és a majom
Kornay Richárd a kormányzó
Corthy Myra kormányzóné
Turán Gusztáv Saulus
Lubinszky Tibor Tommy, a kormányzóék fia
Tesséky László  

Technikai stáb

Szironthai Lhotka István díszlettervező
Angelo kosztümtervek

Gyártási és bemutatási adatok

Star Gyártó cég
Star Forgalmazó cég
99/1920, – betiltva Cenzúra
1918. február 27. (Corso) Sajtóbemutató
1918. március 5. (Corso) Sajtóbemutató
1918. március 25. (Corso) Bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Fiumei úti Népkert

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hosszát nem ismerjük. A filmet betiltó, 1920-as cenzúra határozat szerint 1282 méter volt.

Fellelhetőség, források

Kópiája nem maradt fenn, a filmre vonatkozó adatok a korabeli sajtóból származnak.

  • Képes Mozivilág, 1919/13
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/37
  • Mozihét, 1917/38, 1918/12
  • Mozi-Világ, 1917/35, 51, 1918/10, 12
  • Színházi Élet, 1918/13 (a bemutatóról)
  • A mozi (Miskolc), 1918/20
  • Mozi szemle (Jászapáti), 1918/1
  • Mozi Műsor (Kassa), 1918/13, 14, 18
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/114
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1179. p.

 

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 96. p.
  • Pánczél Lajos: Egy szerep – két szereplő In: P.L.: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 89-90. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 47. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 92. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 47. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 215. p.
  • Színház és filmművészet, 1956/3.

Tartalom

Doktor Saulust, a kormányzó tudós háziorvosát a szerelem gyöngéd szálai fűzik a kormányzó feleségéhez. A fiatal tudóst a hírnév után vágy hajtja, és sikerül neki olyan fénysugarakat előállítani, melyek az emberi szervezet sejtszöveteit állati szövetekké alakítják. Tommy, a kormányzó egyetlen gyermeke arra kéri szüleit, hogy szerezzenek neki egy majmot. Teljesítik kívánságát, de a majom egy éjszaka, a legelső kedvező alkalommal kiszökik ketrecéből és a nyitva maradt ablakon át eltűnik. A parkba téved, s megzavarja a kormányzóné és Saulus titkos szerelmi találkáját.  Az asszony ijedten elmenekül, a tudós azonban tekintetének lenyűgöző erejével megállítja, majd éterrel elkábítja a majmot. Hirtelen átvillan az agyán, hogy az előtte fekvő emberszabású majomból embert csinál. Vállára kapja a majmot, s még az éjszaka átülteti az Ausztráliából visszatért, s a klinikáján kevéssel azelőtt meghalt barátja agyvelejét a majom koponyájába. A kísérlet sikerül. Dominus, az emberré lett majom emberfeletti fogékonysággal sajátítja el a tudományokat, és  Saulus három hét múlva bevezeti teremtményét az emberek társadalmába. Legelőször a kormányzó családjának mutatja be mint barátját. Dominus egy merénylet során megmenti a kormányzó életét, aki hálából a titkárává nevezi ki. Saulus vak lánya beleszeret Dominusba, de ő a kormányzó feleségét szereti vadállatias ösztönnel, melyet a beültetett emberi agyvelő sem tud megfékezni. Az álarcosbálon hevesen udvarol az asszonynak, aki kezdetben kacéran flörtöl vele, de mikor megtudja, kit rejt az álarc, utálattal fordul el tőle. A sértett Dominus felfedezi Saulus és a kormányzóné titkos szerelmi viszonyát. Elárulja őket a kormányzónak, aki meglepi a szerelmeseket. A látottaktól szélütés éri a kormányzót, s halálos ágyán Dominust nevezi ki utódjává, akit a tartománygyűlés, mint az ország legkiválóbb férfiát, meg is választ kormányzónak. Dominus ekkor megkéri a kormányzónét, hogy legyen a felesége. Kérését támogatja a kis Tommy, aki különös szeretettel vonzódik Dominushoz.  Végül az asszony enged kisfia kérésének és Dominus felesége lesz. Egy nap a palota előtt Dominus nyakába ugrik egy kíntornás majma. Saulus kineveti teremtményét, s mikor a sértett Dominus kezet emel rá, felfedi előtte származásának titkát. Az elkeseredett majomember névnapi ünnepségén revolverrel támad az orvosra, Saulus rövid küzdelem után a földre teríti Dominust, majd behurcolja laboratóriumába, ahol kis műtétet végez el rajta, az általa feltalált sugárral összeroncsolja agyának emberi tekervényeit. Dominus majomként ébred, visszatér az őserdőbe, és állati öntudatlanságban bolyong a fák ágain. Saulus pedig megtalálja végre boldogságát a kormányzóné oldalán.

Érdekességek

  • A film készülése idején a magyar filmszínészek gyakran idegen hangzású neveken szerepeltek, ezzel is igyekezve kielégíteni a világháború okozta filmbehozatal-csökkenés miatt elégedetlen nézők igényeit. Az ősember főszerepét Gellért Lajos Kurd Viktor álnéven játszotta.
  • A film szakmai bemutatóját a Mozihétben kétszer is meghirdették, először február 28-ra, majd március 6-ra. A második bemutatóról a Pesti Hírlap 1918. március 8-án beszámolt. Lehetséges, hogy a korábbi bemutató elmaradt.
  • Gellért Lajos a forgatás vége felé megbetegedett és szerepét Heltai Árpád táncos komikus vette át.

Pánczél Lajos a Képes Mozivilágban így számol be az esetről:

"A Star-filmgyár "Ősember" című filmjének főszerepét eredetileg Kurd Viktor (Gellért Lajos) játszotta. A filmnek már körülbelül a háromnegyed része készen volt, amikor Gellért orvosi bizonyatvánnyal igazolta, hogy annyira kimerült, hogy nem tud tovább játszani. Nosza lett erre nagy lótás-futás. A filmet a legsürgőseben okvetlenül be kellett fejezni, Gellért pedig semmi körülmények között nem akart tovább játszani. Keresni kezdtek tehát egy olyan színészt, aki a film hátralevő részén sikeresen helyettesíteni tudja Gellértet. És sikerült is. Heltai Árpád (a napokban elhunyt kitünő táncos-komikus) játszotta tovább Gellért szerepét. A film elkészült, játszották egész Budapesten és a közönség nem vette észre a cserét. Miért? Ezt is megmondjuk. Az "Ősember" egy bozontos, groteszk alak, inkább majom, mint ember. A kimaszkírozás a színész eredeti arcát is annyira megváltoztatja, hogy nem lehet ráismerni. Most ezt az arcot könnyű volt utánmaszkirozni. Hátravolt azonban még egy fontos dolog. A gesztus és a groteszk szereppel járó groteszk mozdulatok, ugrálások. Heltai előtt, mielőtt hozzáfogott volna a szerepéhez, háromszor is levetítették a már meglevő részt, s így jól az emlékezetébe véste annak a színésznek a gesztusait, mozdulatait, akit neki kell megjátszani. A csere pompásan sikerült."

Pánczél Lajos: Egy szerep - két szereplő. In: Képes Mozivilág, 1919/13. 14. p.

Galéria

Vélemények

A korabeli kritika a filmet tudományos szempontból is érdekesnek ítélte meg, mint az ember származásával foglalkozó Darwini elmélet szemléltetését.