A KIS LORD

Tartalom

Rövid tartalom: New York külvárosában, szegényes körülmények között él özvegy édesanyjával a nyolcéves Cedrik Errol, akit finom vonásai, megnyerő kedvessége, mindig tiszta ruhái miatt „kis lord”-nak becéznek. Egy napon ügyvéd keresi fel őket, s kiderül, hogy a kisfiú valóban lord, az Angliában élő lord Fauntleroy unokája és hatalmas vagyonának egyetlen örököse. Cedric Angliába utazik. A mogorva öregúr nagyon megkedveli unokáját, s hamarosan még a fiúcska anyjának – fia mind ez ideig gyűlölt „csábítójának” – is megbocsát. Ekkor szélhámosok tűnnek fel, akik ki akarják túrni Cedriket az örökségből, de a fiú New York-i barátai, az öreg fűszeres és a kis cipőtisztító leleplezik a csalókat. 

Short English content: The eight-year-old Cedrik Errol lives in poverty in the suburbs of New York with his widowed mother. He earns the nickname „Little Lord” for his fine complexion, charming manners and clean clothes. One day they are visited by an attorney and it turns out that the little boy is a Lord indeed, the grandchild of lord Fauntleroy of England and the only heir of his enormous wealth. The morose old gentleman grows truly fond of his grandchild and he even forgives the boy’s mother the hated „corrupter” of her son. Swindlers appear, attempting to trick Cedrik out of his legacy, but the New York friends of the boy, the old grocer, and the little shoe-shine boy, unmask the scoundrels. 

Tartalomleírás a Mozihét 1918/32. számában: „Fauntleroy lordnak, Anglia egyik leghatalmasabb főurának nem volt szerencséje a fiaival. Három fia volt, kettő elzüllött közülük, egy pedig a gyűlölt Amerikában telepedett le s ott nőül vett egy szegény kis nevelőnőt, akibe halálosan beleszeretett. Mindahárom fiú meghalt, a lord túlélte gyermekeit. Ám rohamosan öregedett ő is s igy utódot kellett keresnie rengeteg vagyona számára. Egy kis unokája volt, az amerikai unoka, annak a fiának gyermeke, akit még a két züllött fiánál is jobban megtagadott. Ezt a kis fiút, Cedriket, nem ismerte, nem is akarta volna soha megismerni, ha az angol törvények ugyan elő nem írják, hogy a rokoni viszonyainál fogva ezé a kisfiúé az egész hatalmas Fauntleroy vagyon. A lord kedvetlenül ugyan, mégis meg kellett, hogy bízza az ügyvédjét, Havishamot, hogy Amerikában keresse fel az unokát és adja tudtára, hogy ő a közvetlen örökös. A vagyon átadásának azonban feltétele van, a kisfiúnak Angliába kell jönnie, anyját otthon kell hagynia és a lord kastélyában nevelkednie. Havishamot néhány hétre rá Newyorkban tette partra a hajó. Felkereste az özvegyet, aki fiát, a kis Cedriket nevelte és elébe terjesztette a lord üzenetét. Az özvegy szívében keserű fájdalom gyülekezett az öröm mellett, hogy íme fiából, aki nagy szegénységben nevelkedett, dúsgazdag ember lesz, de el kell szakadnia tőle. De végre is, bele kellett, hogy egyezzen a dologba. Ám jól van, fiát szakítsák el tőle, de engedjék meg, hogy ő is Angliába utazhasson s valahol, a fia közelében vehessen lakást magának. Cedrik búcsúzik a kis külvárostól, búcsúzik meghitt barátaitól, különösen Hobbs úrtól, a fűszerestől és a kis Dicktől, a szurtos cipőtisztító-gyerektől. Mindnyájan örülnek a váratlan szerencsének, bár fájlalják kis barátjuk távozását, akihez hasonló jó és kedves fiú nem volt található egész Newyorkban. S a kis Cedrik, aki eleintén nagyon megijedt a megtiszteltetéstől, hogy olyan nagy urat csináltak belőle s különösen attól rettegett, hogy Hobbs úr, aki ki nem állhatta az arisztokratákat, nem fog szóba állni vele többé, végre is belenyugodott a megváltozhatatlanba s azt a pénzt, amit nagyapja zsebpénzül küldött neki, sietve szétosztotta szegénysorú ismerősei között. Azok nem győzték áldani Cedriket. „Az ilyen nemeslelkű gyerek, — mondták, — megérdemli, hogy Angliában akár király is legyen belőle". Pár hét múlva a Concordia-hajón Angliába érkezett a kis Cedrik lord, az édesanyja és Havisham, a derék ügyvéd. Cedrik anyja a grófi kastély közelébe költözött és megbeszélte kisfiával, hogy esténként, mikor a bölcsődalt fogja elzongorázni és a bús melódiák áthallatszanak a kastélyba, Cedrik egy égő gyertyával az ablakhoz áll és azzal fog jelt adni, hogy gondol rá . . . Fauntleroy lordnak egyszerre csak mintha elvágták volna az örökös dörmögését meg szomorúságát, mikor kis unokájával először került szemtől-szembe. Nagyon megbarátkoztak, mindjárt az első napon. A lord azt sem tudta, hogy járjon a kedvébe a kisfiúnak, aki ártatlan kedvességével egészen elbűvölte. Szerény volt, jószívű, s mindenen úgy el tudott csodálkozni... Hát persze, hiszen ilyesmit sohasem látott, a mesébe olvasott csak annyi kincsről, gazdagságról, amiben most íme mind osztályrésze volt. És milyen jószívű volt Cedrik. Ha valaki panaszra ment a lordhoz, csak neki kellett szólni előbb és ő mindent kikönyörgött a nagyapónál. És mi történt az első este? Cedrik és nagyapa mindenféle témáról beszélgettek és a kis Cedrik egyszerre csak kinyitotta a medaillont, amit a nyakán aranyláncra fűzve viselt, s a medaillonban megmutatta a lordnak az édesanyja fényképét. S mily szeretettel, könnyezve beszélt édes jó anyuskájáról a jó fiú! Az öreg lordnak könnyek gyülekeztek a szemébe. És Cedrik elmondta, hogy ha ő most rabságban is van és talán sokáig nem láthatja az anyját, azért minden este jeleket fognak adni egymásnak. És anya akkor boldog lesz… Cedriket elnyomta az álom... A gróf odament az ablakhoz és maga lobogtatta meg a gyertya fényét a völgy felé, ama ház felé, ahol ismeretlen, de immár megkedvelt menye lakott. És minden kitűnően ment volna, ha egyszerre csak fel nem bukkan valaki, egy asszony, aki a maga fiának követeli a Fauntleroyak vagyonát. Aki azt mondja magáról, hogy ő a lord legidősebb fiának volt a felesége és így az ő fia a legközelebbi utód. A lapok teli vannak a szenzációval, hogy a kis Cedrik és édes anyja közönséges szélhámosok. És közlik az igazi jogutódok arcképét. A lord kétségbeesik. És elhatározza, hogy bármint történjék is, vagyonának örököse egyedül a kis Cedrik lehet. S ekkor következik be a váratlan fordulat a jó isten igazságszeretetéből. A botrány híre eljut Amerikába, megtudják Hobbs apó és Dick, a kis cipőtisztitó is, és Dick a fényképben, amit az állítólag egyedül jogos örökös édesanyjáról közölnek a lapok — felismeri Ben bátyjának — megszökött feleségét, a világhírű kalandornőt. Tétovázás nélkül Angliába utazik Hobbs apóval együtt. Éppen a legkritikusabb órában érkeznek, mert a közjegyző már éppen átruházni készül az örökség jogát a kalandornő fiára. Megtörténik a leleplezés és a szélhámosokat elfogják. S e naptól kezdve Cedrik és édesanyja is ott élnek a Fauntleroy kastélyban. Csupa öröm az életük, szintazonképp a lordé is. És Dick is ott marad a kastélyban, akit a lord urnak neveltet föl.”

Érdekességek

• A címszerepet eredetileg Szécsi Ferkónak szánták, de végül Lubinszky Tibor játszotta el.
• Az 1922-ben készült szkeccs-változat színpadi részében viszont már Szécsi Ferkó szerepelt.

Galéria

Vélemények

„Az új műsor érdekfeszítő, értékes és magas színvonalú főképe A kis lord, melyet H. Burnet világhírű regényéből dolgozott át filmre Vajda László és Török Gyula. A bájos regény ismert alakjai megelevenednek a filmen és Errol Cedrik elbájolóan kedves, megkapó története pereg le a közönség előtt. Hobbs, a sarki fűszeres, Dick, a kis cipőpucoló, a mogorva Fantleroy lord — mintha a könyv lapjai közül lépnének elő. A Corvin filmgyár készítette el ezt a filmet, olyan szépen, olyan kedvesen és olyan jól, hogy a világfilmpiacon teljes sikerrel állja meg a helyét. A kis lord első idei megjelenése a Corvinnak, és gyönyörű ígéret a további filmekre. A címszerepet a kis Lubinszky Tibor adja elbájoló kedvességgel. A nagyobb szerepekben Báthory Gizella, Hajdú József, Horváth Jenő, Kenessey Ernő produkálnak értékes alakítást. Külön kell beszélni Antalffy Sándorról, aki egyik főszerepét játssza a kitűnő filmnek és rendezte is azt. Antalffy kitűnő csengésű nevet szerzett magának már a külföldön is; visszatértét örömmel üdvözölheti az egész magvar kinematográfia. A kis lord rendezésével bebizonyította, hogy csakugyan értékes és nem mindennapi koncepciójú szakember. A film kiállítása, valamint a fotografálás is minden dicséretet megérdemel.” (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 10.)

„A műsor gerincét egy pompás Corvin-film: A kis lord alkotja. Az ismert, kitűnő regénynek a Corvin nagyszerű apparátusa és kitűnő rendezője, Antalffy Sándor minden rejtett szépségét és finomságát életre keltette. A kis Cedrik és a mogorva Fauntleroy lord bájos története a valóság erejével elevenedik meg a pompás filmen, amelynek főszerepeiben Lubinszky Tibor, Báthory Giza, Antalffy és a többiek igazán kiválót nyújtanak. A Corvin filmgyár egy csapásra a világ filmpiacának legelejére került ezzel a művel.” (Budapesti Hírlap, 1918. szeptember 10.)

„A kis lord: Burnett bájos regényét művészi eszközökkel, pompás díszletekkel, ragyogó rendezésben vitte filmre a Corvin, amely immár a legnagyobb külföldi filmgyárak stílusát is meghaladja. Az öreg lord és a kis Cedrik megkapó történetét, amelyet már színpadra ís- feldolgoztak száz és száz új színnel és hangulattal felékesítve láthatjuk viszont e filmen, amely maradandó hatást fog gyakorolni a közönségre. A regényt Vajda László és Török Gyula írta filmre és Antalffy Sándor rendezte pompásan. A szereplők: Az aranyos Lubinszky Tibor, Báthory Giza és Antalffy Sándor elsőrangúak.”  (8 Órai Újság, 1918. szeptember 10.)