A SÁRGA ÁRNYÉK

Tartalom

„A kínaiak és az amerikaiak ellenséges viszonyáról szóló történet, Amerikában játszódik. „A cselekmény előterében két amerikai miliárdosnak, Rockfieldnek és Wathersnek versengése áll. A küzdelemben már-már Wathers marad alul, amikor új fordulat áll elő: Jo-Hai-Tsau, aki egy hatalmas kínai szervezet élén áll, meg akarja szerezni Rockfield gyárait. De majdnem pórul jár és életét csak Tom Breacks-nek, egy kedves és színes álmokat szövögető naplopónak a bátor közbelépése menti meg. A kínai hálából felemeli Tomot, gazdaggá teszi, de azzal a feltétellel, hogy mindenben köteles parancsait teljesíteni, amelyek Rockfieldnek teljes tönkretevésére irányulnak. Tom, a kínai szervezet pénzével betársul a megsemmisülés szélén álló Walthers gyárába és megindítja irtó hadjáratát Rockfield ellen, ami teljes sikerrel jár. Nem sok idő múlva Rockfield Tom lábai előtt hever, de Tom a válságos helyzetben mégis megkönyörül rajta, ha leánya Maud kezét neki adja. Rockfield örömmel adja beleegyezését. Tom, aki már a legfőbb hatalmat tartja kezében, házasságával és Rockfield megmentésével magára haragítja a kínaiakat, s most ellenük, a minden lépése nyomán felbukkanó sárga árnyék ellen veszi fel a harcot. Tom zsenialitása ebben a harcban is diadalmaskodik és Joi-Hai-Tsau, az ármányszövő kínai elpusztul a küzdelemben.” (Mozgófénykép Híradó, 1920/34. augusztus 22.)

Érdekességek

• „A darab stílszerű kínai miliőben zajlik le, s nem kevesebb, mint hatszáz kínai kosztüm készült hozzá, — körülbelül két millió korona értekben.” Mozihét,1920/20
• „A film nagy jelenetének felvetelénél, — a kínai rejtett csarnok égése, az amerikai rendőrcsapatok harca a kínaiakkal a lángoló, beszakadt, oszlopos boltozat alatt — megjelent Pekár Gyula kultusz államtitkár kíséretével, hogy ezt a páratlan produkciót nem filmen, de valóságban végig nézze. Az államtitkár urat valósággal frappírozta mindaz, amit látott és elragadtatását fejezte ki a gyár vezetősége előtt. A felvétel után pedig végig járta a gyár óriási termeit, megtekintette azok felszereléseit és újólag kifejezte legteljesebb elismerését.” (Mozihét 1920/23)
• „Hatalmas gyári tömegjelenetei, melyben ezernél is több személy szerepel, autó kalandjai, vasúti felvételei, ijedelmes tűzvésze és tengeri hajós képei, bármely legnagyobb stílű nyugati filmmel felveszik a versenyt." (Mozihét, 1920/23)
• . A Corvin-filmgyár „Sárga árnyék" című filmművét Amerika és Anglia számára tegnap 27.000 dollárért megvették. A koronában közel hatmilliós üzletet egy látogatóba hazajött Amerikában élő hazánkfia — egy bank és egy filmcég főnöke — bonyolította le. Mint értesülünk. Mr. Stead hívta fel a figyelmet erre a nagyszerű filmre. (Pesti Napló, 1920. augusztus 26.)
• „Sárga árnyék" Japánban szerzett a vállalatnak újabb elismerést - írják a az Ország Világ 1923/11. számában

Galéria

Vélemények

„A Corvin-filmgyár most fejezte be legújabb nagy attrakcióját „A sárga árnyék"- ot, Falk Richard poszthumus darabját. Az amerikai évszázados faji harc, a yankee és a kínai élethalal-kűzdelme képezi a darab gerincét és ebből nő ki a többi egészen amerikai stílű cselekmény. A darab kiállítása és megrendezése is amerikai méretű, Garas Marton ezúttal a nagy amerikai iskoláktól elsajátított formát mutatja. Hatalmas gyári tömegjelenetei, melyben ezernél is több személy szerepel, autó kalandjai, vasúti felvételei, ijedelmes tűzvésze és tengeri hajós képei, bármely legnagyobb stílű nyugati filmmel felveszik a versenyt. Nagyszerű es bizarr díszleteket produkál Ferenczy Sándor, oszlopos indokínai csarnokával, kínai odujával, szép termei vannak, interieurjei mindig finomak es ízlésesek. Lukács Pál kezében van a főszerep, melyet tökéletes műveszettel tölt be. Nem kevésbé frappáns és művészi Z. Molnár László kínai intrikus alakítása, mely elsőrangú és nehéz színészi munka. Fenyvessy, Pálffy és a többi szereplő, mind kitűnően jót nyújtanak Almássy Sári kiválóan jó játéka és kedves jelensége rendkívül előnyösen érvényesül az egyedüli nőiszerepben. A film nagy jelenetének felvételénél, — a kínai rejtett csarnok égése, az amerikai rendőrcsapatok harca a kínaiakkal a lángoló, beszakadt, oszlopos boltozat alatt — megjelent Pekár Gyula kultusz államtitkár kíséretével, hogy ezt a páratlan produkciót nem filmen, de valóságban végig nézze. Az államtitkár urat valósággal frappírozta mindaz, amit látott és elragadtatását fejezte ki a gyár vezetősége előtt. A felvétel után pedig végig járta a gyár óriási termeit, megtekintette azok felszereléseit és újólag kifejezte legteljesebb elismerését." (Mozihét, 1920/23) 

„A sárga árnyék című amerikai történetről kell megemlékeznünk. Ez a rendkívül lebilincselő, újszerű, fordulatos filmjáték, amelynek szövegkönyvét megboldogult kollegánk, Falk Richard írta főként az amerikai iskola szerint való felépítésével aratott rendkívüli sikert. Az amerikai filmeken annyira kedvelt trükkök, bravúrok elevenednek meg ezen a Corvin-attrakción csodás biztonsággal és frappáns hatással. Garas Marton rendező ezúttal is olyat produkált, amely őt a legkiválóbb külföldi rendezőkkel egy sorba helyezi. A nagy tetszéssel fogadott darab közreműködő művészei közül Fenyvesi Emil, Lukács Pál, Z. Molnár László, Almássy Sári és Pálffy György nevet említjük, akik ambiciózus munkájukkal olyan zajos sikerre vitték ezt a különleges filmújdonságot. […] A Corvin-filmek kiállításbeli pompázatosságáért és stílusosságáért Ferenczi Sándor szcenikust, technikai tökéletességéért pedig Eiben István operatőrt illeti igaz, őszinte dicséret, aki számos eredeti és különleges trükkjével meglepő hatást ért el. A Corvin mostani nagy főpróbájával kapcsolatban nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy az végre a rend, fegyelem s az igazi zártkörű szakbemutató-előadás szellemében zajlott le. Ez volt az első filmfőpróba, ahol azok az ideális elvek, amelyekért lapunk hasábjain már régóta harcolunk, érvényre jutottak. Ezért Pásztory M. Miklóst, a Corvin-filmgyár ügyvezető igazgatóját illeti dicséret, aki fáradhatatlanul ügyelt a bemutató- napok rendjére. Szeretnők, ha minél több követője volna.” (Mozihét, 1920/34)