Névváltozat: Alexander Ferenczy
Eredeti neve: Ferenczi (Friedmann) Sándor
Szülei: Friedmann Éliás (Illés) Ede, Sümegi Mária
Lakása: Budapest VII. Király utca 91. (1929)
A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után festőművészettel foglalkozott, majd az I. világháború előtt megalapította építészirodáját, amely a többi között a Radius filmszínház átépítési munkáit is végezte. Egy idő után a színpadi dekoráció kezdte érdekelni és a Király, a Belvárosi, a Renaissance és a Vígszínház számára tervezett díszleteket. Emellett 1919-től kezdve a Corvin Filmgyár is szerződtette. A gyár megszűnése után elhagyta Magyarországot és Bécsben dolgozott, a többi között Korda Sándor Sámson és Delilájának is ő tervezte a díszleteit. Az évtized közepén továbbutazott Svájcba és Franciaországba, végül Berlinben telepedett le, ahol eleinte bárok és éttermek belsőépítészetével foglalkozott. Artisztikus munkáira felfigyeltek az UFA filmgyár vezetői és hamarosan a német filmek egyik ismert díszlettervezője lett. Londonban is nagyra értékelték a munkáit, és már épp tárgyalásokat folytatott az angolokkal, amikor a Berlin melletti Wannsee közelében autóbalesetet szenvedett és a kórházba szállítást követően meghalt.
Felesége Neufeld Lili, Neufeld Gyula budapesti tőzsdebizományos lánya, akit 1929. december 1-én vett feleségül.
Filmdíszletei a korabeli kritikák szerint garndiózus, nagyvonaló és dekoratív alkotások voltak, amelyek nyilván hozzájárultak gyors és széles nemzetközi elismeréséhez. Korai halálakor a róla megemlékezők szerint kivételes és gazdag hollywoodi karrier előtt állt.
Díszlettervező:
- A 111-es (1919, Szironthai Lhotka Istvánnal és Juhász Józseffel)
- A lélekidomár I-II. (1919)
- A sárga árnyék (1920)
- A névtelen vár I-II. (1920)
- Júdás fiai (1920)
- A végszó (1921)
- Doktor Gaudeamus háza (1921)
Forrás: Castiglione-Székely: Filmlexikon (1941) ♦ Az Újság, 1931/52. ♦ FamilySearch (házassági)