NÉVTELEN VÁR I-II

Tartalom

A kivégzett Bourbon királyné, Maria Antoinette leányát, Marie hercegkisasszonyt lelkes royalista főnemesek, Cambray és Vavel gróf megszöktetik Franciaországból. Vavel gróf Magyarországon rejtőzik el a királylánnyal egy vasmegyei kastélyban, melyet a nép Névtelen várnak nevez. A kis Marie-ból az évek folyamán gyönyörű hajadon lesz, és beleszeret az ifjú grófba, de az nem viszonozhatja ezt a szerelmet, hisz Marie majdan az uralkodónője lesz. Dealba Themire grófnő a nyomukra bukkan, és Landsknechtschild Katalin név alatt megvásárolja a szomszédos birtokot. Minden furfangját latba veti, hogy Vavel gróffal összebarátkozzon, és a hercegkisasszony közelébe férkőzzön. A gyanútlan gróf beleszeret a gyönyörű asszonyba. Dealba értesíti Fervlans márkit, Napóleon titkosrendőrségének főnökét, aki a hírhedt betyárral, Sátán Lacival akarja elraboltatni a királylányt. A betyárt azonban a gróf egy korábbi jótettével lekötelezte, s nem hajlandó erre galádságra, sőt figyelmezteti őt a veszélyre. Ekkor Fervlans mint Barthelmy osztrák dragonyosezredes tűnik fel, s így próbálkozik tervének végrehajtásával. Időközben Themire grófnő beleszeret a rajongólelkű Vavel grófba és megmenti Marie-t az elrablástól. Napóleon hadai betörnek Magyarországra.  A gróf beáll a nemesi felkelésbe, és huszárjaival a franciák ellen küzd. Fervlans csapatával körülveszi a Névtelen várat, hol Marie és a beteg Cambray rejtőznek. Vavel Themire grófnőtől értesül erről, és Sátán Lacit küldi a királylány megmentésére, később pedig maga is odasiet. Sátán Laci a franciák gyűrűjén át bejut a várba, sikeresen kimenti Marie-t. Ekkor azonban észreveszik őket, és a nyomukba erednek.  Vavel az utolsó pillanatban érkezik meg huszárjaival. A királylány megmenekül, de a kiállott izgalmak miatt súlyos ideglázba esik, és meghal. Halálos ágyán egymáshoz vezeti a két szerelmest, Vavel-t és Themire-t.

English content: 

The executed Bourbon Queen Marie Antoinette's daughter, Marie Princess is escaped from France by the royalist aristocracy, Cambray and Vavel Count. Vavel hides the princess in a Hungarian county castle which is called “nameless castle” by the people. Little Marie becomes a beautiful maiden and she falls in love with the young count, but he mustn’t return her love as she will be the ruler. Countess Dealba Themire finds their traces and she buys the neighbouring estate by the name Katalin Landsknechtschild. The unsuspecting count falls in love with the beautiful countess. Dealba informs Fervlans Marquis, Napoleon's secret police chief, and he asks Laci Satan to kidnap the princess. But the outlaw is not willing to do this maleficence and even warns the count of danger. Then Fervlans as Barthelmy the Austrian colonel try to accomplish his plan. Meanwhile countess Themire falls in love with the Count Vavel and saves Marie from the kidnapping. Napoleon's troops invade Hungary. The count joins the noble rebellion and combats against the French cavalry. Fervlans team surrounds the Nameless Castle, where Marie and the sick Combray are hiding. Vavel is informed about this by the Countess Themire, and he sends Laci Satan to rescue the princess, and later himself goes there. Laci Satan passes through the ring of the French to the castle, successfully rescues Marie. But then they are noticed and followed by the French. Vavel and his hussars arrive at the last minute. The princess escapes, but because of excitement she falls in serious nervousfever and dies. On his deathbed leads the two lovers Vavel and Themire to one another.

Érdekességek

A film székesfehérvári forgatásán statisztáltak: a székesfehérvári garnizon tisztikara (a Simonyi huszárok és a régi francia lovasság díszes mentéiben) valamint előkelő helybéli hölgyek, többek között gróf Széchenyi fehérmegyei főispán lányai

Galéria

Vélemények

„Igen nehéz munkára vállalkozott a Corvin a Névtelen vár filmre hozatalával, de vállalkozása tökéletesen sikerült, mert most, hogy ennek 'a filmnek szebbnél-szebb jeleneteit látjuk a vásznon leperegni, látjuk azt is, hogy a Corvin minden izében művészit produkált. A magyar típus legérdekesebb alakjai s a magyar vidék legszebb tájai elevenednek meg előttünk.” (Színházi Élet 1920/49)

„(A Névtelen vár filmen.) Több Jókai-regény került már vászonra. Hozott is majd mindegyik egész sor kitűnő tulajdonságot magával. Volt is nagy, igen nagy közönsége valamennyinek. De soha egyik se keltette azt a harmonikus érzést, mint a Névtelen vár, mely kedden délelőtt az Uránia vásznán került a Corvin-filmgyár főpróbája vendégei elé. Az ok egészen kézenfekvő lenne akkor is, ha csak a Corvinnak fölényessé lett, világ versenyképességet mutató eszközeire utal is az ember. De van egy másik mozzanat is, aminek nem kevésbé döntő része van abban, hogy a Névtelen várat mint a legsikerültebb Jókai-filmet könyvelheti el majd a közönség. És pedig az, hogy a Névtelen vár Jókainak talán legfilmképesebb regénye. A festői, kalandori, romantikus, nemzetközi, magyar elemeknek ritka tárháza ez a regény. Hogy aztán a gyár miképpen élt ezzel a szerencsés alkalommal, úgy a rendező, mint a scenikus, valamint a szereplők szempontjából, erről majd legyen akkor szó, ha a film a nagyközönség elé kerül." (Pesti Hírlap, 1920. augusztus 18.)

„(A „Névtelen vár“ az Urániában.) Az irodalom és művészet szolgálatában álló Corvin filmgyár új világsikerrel gazdagította a magyar filmgyártást, amikor Jókai Mór Névtelen vár című örökszép regényét ragyogó kiállításban és tökéletes előadásban elevenítette meg. A Névtelen vár első részének bemutatója pénteken este lesz. az Uránia Színházban. A szerencsétlen XVI. Lajos boldogtalan leányát Jókai hatalmas művészete felejthetetlen szépségű történet hősnőjévé lette. Mindazt, amit Jókai ebben a regényben megírt és elmondott, áhítatos hűséggel és elragadó, de mindig művészi eszközökkel állítja elénk Vajda László átírása és Garas Marton rendezői keze. Ferenci Sándor ragyogó díszletei adnak méltó külső díszt az előadásnak, amelyben Fenyvessi Emil Cambray-e. Törzs Jenő Fervlans márkija és Lukács Pál hősi Vavel grófja vetekednek egymással. Czartorisky Maria Themire grófnője a legszebb filmalakitások egyike és emlékezetesen finom és megható Almássy Sári .király leánya is. Az Uránia Színház pénteki premierje bevezetője a nagy sikernek, amely a Corvin-filmgyár nagyszerű alkotását az egész világon diadalmenetben fogja körülhordozni.” (Budapesti Hírlap, 1920. december 3.)

„A Névtelen vár az Uránia-Színházban. megérdemelt hatalmas sikert aratott a pénteki premieren és mind a három előadás közönsége a legnagyobb elragadtatással fogadta a Corvin-gyár új alakítását, a Jókai regény első részét. Czartorsky Maria, Almássy Sári, Lukács Pál, Fenyvesi Emil és Törzs Jenő viszik diadalra gyönyörű képeken és izgalmas jeleneteken keresztül XVI. Lajos boldogtalan leányának megkapó történetét, amely emlékezetesen szép estét szerez mindennap a közönségnek.” (Világ, 1920. december 4.)

„(Mozgókép Otthon.) Jókai Névtelen vára befejező része túlszárnyalt minden várakozást. Rendezése, kiállítása, cselekménye, a művészek ,játéka egyaránt mesterűvé avatják, A Corvin-filmgyár vezetősége, rendezői, nem kevésbé az alakító művészek méltán büszkélkedhetnek a ragyogó filmmel.” (Budapesti Hírlap, 1920. december 11.)

„A Corvin filmgyár mesterműve, «A névtelen vár» tökéletesen meghódította a publikumot. A hatalmas film, melynek második része most egyszerre pereg le a főváros két legelőkelőbb mozgószínházában, pompájával és grandiózitásával igen nagy sikert aratott. A siker főrészese: Czartoríszky Mária.Valahányszor egy filmgyár új mozicsillagot fedez fel, a közönség bizonyos idegeskedéssel fogadja azt, a publikumnak megvannak a maga kedvencei, akiket nem szívesen nélkülöz s nem óhajt fölcserélni újakkal. Czartoríszky Máriát a közönség első szereplése alkalmával kegyeibe fogadta. Ennek a fiatal művésznőnek egész lénye a filmre van predesztinálva. Tökéletesen-előnyös külseje, magas, karcsú alakja, érdekesen szép arca, rokonszenvet, színésztalentuma pedig elismerést vív ki. Játékában és megjelenésében bámulatos kifejező erő van. Tehetségét, rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a cselszövő Themire grófnő nehéz, nagy színészi készséget kívánó alakját tökéletes biztonsággal állítja elénk s hogy a darab empire korának levegője ott van minden mozdulatában, és gesztusában. Kétségtelenül a «Névtelen vár» nagy sikere össze van forrva Czartoríszky Mária nevével, kit most a Corvin szerződésileg kötött le magának s kinek jövendő filmszereplései elé a legnagyobb várakozással és fokozott érdeklődéssel néznek a filmvilág emberei.” (Színházi Élet, 1920/50)