Gimnáziumi érettségi után ipari pályára lépett és a gyöngyösi parkettgyár igazgatója lett. 1915-ben önként jelentkezett katonának és az 1-es honvédhuszároknál szolgált 1919-ig, amikor hadnagyi rangban szerelt le. A következő évben kapcsolódott bele a magyar filmszakmába, amikor a Renaissance Színház és a Radius filmvállalat vezetője lett, majd megvásárolta a Corvin filmgyár részvényeinek többségét és vezérigazgatója lett a gyárnak. A legnagyobb koncepciójú magyar szakemberek egyike volt. Vezetése alatt a Corvin filmgyár a legtekintélyesebb magyar vállalatok közé emelkedett. A zuglói Hunnia filmgyár alapját tulajdonképen Barna vetette meg, aki óriási építkezéseket indított el ezen az általa megszerzett telekkomplexumon és az akkori viszonyok szerint tökéletesen modern filmgyárrá alakította át az addigi kis telepet. Külföldi viszonylatban is jelentős vállalkozás volt vezetése alatt a Corvin, amely kitűnő külföldi filmeket hozott Magyarországba és Becsben is fiókot tartott fenn. Évenként mintegy húsz magyar filmet készített a gyár, amely azonban éppen nagy dimenzióinál fogva 1926-ban fizetési nehézségekbe került és felszámolták. A zuglói gyártelepet árverésen a Filmipari Alap vásárolta meg, Barna pedig teljesen visszavonult a szakmától, amelynek hat éven keresztül tevékeny, közszeretetben álló és értékes tagja volt. Egy ideig társelnöke volt a Magyar Filmklubnak is.
Forrás: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ Pesti Hírlap, 1923/186. ♦ Színházi Élet, 1922/51.