Garamszeghy Sándor

Születés: Mezőkövesd, 1879. március 8.

Halálozás: Budapest, 1964. augusztus 8.

Eredeti neve: Géczy Sándor Béla
Szülei: Goits Lázár, Géczi Jolán
Nevelőszülei: Géczy István, Major Jolán
Lakása: Budapest VIII. Szentkirályi u. 36. (1916-1920), II. Krisztina körút 7. (1922-23), II. Tudor u. 7. (1923-1927), II. Buday László u. 7. (1928-1932), II. Levél u. 3. (1934-39), II. Margit u. 11. (1940-1944)
Kitüntetése: Farkas-Ratkó-díj (1911)

Eredetileg katonatiszt volt, majd 1904 és 1907 között a Színművészeti Akadémiára járt, melynek elvégzése után a Nemzeti Színház tagja lett. 1914-ben bevonult katonának és Tarnopolnál orosz hadifogságba esett. A szibériai fogolytáborban színtársulatot szervezett és vezetett évekig. Fogolyéletéről később több emlékkötetet is írt (Szibériai virágok, Szibériai elbeszélések, Vörös bilincs). 1917-ben tért haza, újra a Nemzeti Színház tagja lett és az is maradt 1936-os nyugdíjazásáig. 1932-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett, s mint ilyen 1944-ig még fellépett. 1925. június 29-én vitézzé avatták.

1923. július 1-jén feleségül vette Muzsnay Bella (sz. 1899. április 29.) színésznőt, akitől gyermekei Géczy Péter és Géczy Judith.

Színészetében korábbi hivatásából mindvégig megőrizte a fegyelmezett modort, és férfias megjelenésű, magas férfi lévén, a törekvést bizonyos dekoratív színészi megoldásokra. Színészként szerzett magának hírnevet, de három filmet is rendezett. Ezek közül kettő szülőföldjét idézi meg. 1920-ban tőkéstársával megalapította a rövid életű Délibáb Filmgyárat, melynek művészeti vezetője, majd társa kiválása után egyszemélyes igazgatója lett. 1927-től a Magyar Nemzeti Film Egyesület egyik alelnöke lett. Ugyanebben az évben a mezőkövesdi Kultúr-mozgót bérbe vette és 1934-ig üzemeltette. 1930-ban az Országos Filmegyesület elnöki tanácsának tagja lett.