GRÓF MEFISZTÓ I-II.

Doktor Mephisto (címváltozat), Mefisztó ember (munkacím), Count Mephisto (angol címfordítás)

Alkotók

Garamszeghy Sándor rendező
Szemere György író (regények: Doktor Mefisztofelesz, 1907, A Forray család, 1907)
Garamszeghy Sándor forgatókönyvíró

Szereplők

Garamszeghy Sándor Gorszky Szvetozár/Gróf Mefisztó
Szemere Árpád Forray
Muzsnay Bella Ilonka, Forray leánya
Horváth Zoltán Id. Donner Károly
Pilinszky Zsigmond Ifj. Donner Károly
Margittay Gyula Prokulics
Pilinszky Attila Lázó, Prokulics fia
Lux Margit Olympe, a színésznő
Árvay Annie az apacslány
K. Demjén Mari  
Tesséky László  

Technikai stáb

Escher Károly operatőr
Arany Ferenc operatőr

Produkciós stáb

Dr. Erdős Szilárd producer 

Gyártási és bemutatási adatok

Délibáb gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
1921. május 9. (Omnia, Tivoli) bemutató
67/1921, – betiltva, 1670 méter cenzúra
72/1921, – engedélyezve Doktor Mephiszto címen, 1670 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 2 részes, 8 felvonásos, hossza a 67/1921 számú O.M.B. határozat szerint 1670 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1920/, 34, 40 (A második Garamszeghy-film, 12. p.)
  • Mozihét, 1920/39, 42, 1921/16, 17
  • Színházi Élet, 1920/42, 1921/19
  • Mozgófénykép Híradó, 1920/36, 42, 1921/18
  • Magyar Mozi Műsor 1921/8, 11
  • Filmművészeti Évkönyv, 1921. (Szerk: Lajta Andor) 71. p.
  • Belügyi Közlöny, 1921/20. 781. p., 1921/24. 848. p
  • Mozi Ujság (Kecskemét), 1922/22
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 61. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  359. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 93., 177. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 43. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 224. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 216. p.

Tartalom

Ősrégi nemesi címer jelenik meg a vásznon, mely egy páncélos harcost ábrázol. A sisakrostélyból izzó szempár villan ki. Széttöredezik a címer és Gorszky Szvetozár (Gróf Mefisztó) áll előttünk, kezében kártya. Gorszky hajdan hatalmas úr volt, ma már csak kalandor, szélhámos, maga az ördög, aki mindig villámgyorsan megérkezik oda, ahol boldogságot, életeket lehet tönkretenni. Most éppen a Forray család körül intrikál. Forray kamarás a nemes arisztokrata eladósodott, és kétségbeesetten kapkod, hogy ismét talpra álljon. Szomszédságában lakik Prokulics, a disznókereskedőből lett gróf és Donner gyáros. Prokulicsék szívbeteg fia, Lázó gróf és Donnerék mérnök fia, Károly is a kamarás gyönyörű lánya, Ilonka után epekedik, de az őseire büszke apa mindkét fiatalember közeledését elutasítja. Az anya nélkül felnőtt Ilonka azonban szívének összes gyöngédségével Donner Károlyhoz vonzódik, s érzelmeit apja nővérének, Poli néninek is bevallja. Az öreg Prokulics titkára, Gorszky nem bírja elviselni a két fiatal tiszta szerelmét, szeretné összekuszálni a szálakat. Prokulics tudomására hozza, hogy az öreg Forray kamarás adósságokba keveredett, majd hogy ezt rendezze egy korrupciós ügybe bonyolódott, pénzt fogadott el egy bárói címért, melyet Donner gyáros számára szerzett meg.  A disznókereskedő a kaszinóban pellengére állítja Forrayt, akinek mostmár nemcsak a vagyona, hanem becsülete is veszélyben forog. Az öreg Forray egyre jobban elsüllyed adósságaiban, s már csak Prokulics pénze segíthet rajta, ezért Gorszky gonosz tanácsát követve eladja lányát a grófnak. Ilonka, hogy apját a teljes vagyoni bukástól megmentse igent mond.  Az esküvő napján Donner Károly amerikai párbajra hívja ki Lázót, Ilonka a tét. Gróf Mefisztó ördögi csele révén Lázó lesz a nyertes, Donnernek pedig hat hónap múlva meg kell halnia. Ilonka ugyanezen a napon tudomást szerez arról, hogy apja tulajdonképpen eladta őt Prokulicsnak. A csalódott lány elhagyja az ősi házat, zárdába vonul. Majd miután ott sem találja meg lelki nyugalmát, nagynénje, Poli néni kis házába költözik. A két fiatalember is boldogtalan. Károlyt öngyilkosságának közeledő határideje aggasztja, a szívbeteg Lázót pedig a lelkiismeret-furdalás gyötri.  Az ifjú gróf hosszas vívódás után levélben felmenti Károlyt a párbaj következményei alól, majd szívszélhűdésben meghal. Forray végül beleegyezik Ilonka és Károly házasságába. Az ősi kastélyban tartják meg a pompás esküvőt. De a Gonosz még ekkor sem alszik, Gorszky személyesen tör be Károly szobájába, elrabolja Lázó gróf felmentő levelét. Rágalmakat kohol a vőlegény ellen, gyávának nevezi, mert nem tesz eleget a párbaj kötelezettségének. A rágalom fullánkja megmérgezi a fiatalok boldogságát. Károly megpróbálja visszaszerezni a levelet, s mikor ez nem sikerül öngyilkosságra készül. Az öreg Forray rájön, hogy Gorszky a tolvaj, s jóvá teszi minden régi tévedését. Őseinek fegyvercsarnokában egyetlen golyóval leteríti Gorszkyt, és Gorszkyban a Gonoszt. Megszerzi a levelet, mely megmenti Donner Károly becsületét és életét, s visszaadja lánya boldogságát. Boldogan rohan, hogy átadja a levelet, de szíve nem bírja ki az átélt izgalmakat, és holtan zuhan a fiatalok lába elé. (Színházi Élet, 1920/42)

Érdekességek

  • A film 1 csak azzal a feltétellel kapta meg a bemutatási engedély ha a címét Doktor Mefisztóra változtatják. Külföldön is bemutatták. (ld: MFH 1921/18)

Vélemények

„A «Gróf Mefisztó» két részből, nyolc felvonásból álló hatalmas munka. Szemere Györgynek annak idején, nagy feltűnést keltett «A Forray család» cimü regénybői dolgozta át filmre Garamszeghy Sándor a «Délibáb» művészeti vezetője. És ahogy a regény apotheozisa az ősi magyar erénynek, úgy elevenednek meg a «Gróf Mefisztóban» egy költőiesen mély mese keretében az alföldi magyar kastélyok és kúriák legendái, szerelmes históriái." (Színházi Élet, 1920/42) 

A Gróf Mefisztó a modern filmdráma minden kellékeivel rendelkezik. Nagyszerűen felépített jelenetek, imponáló stilusú rendezés, a legkiválóbb színészek játéka, csodás felvételek biztosítják a film sikerét, melyet két előkelő mozgószinházunk: az Omnia és a Tivoli fog bemutatni. A Gróf Mefisztó főszerepeit Muzsnay Bella, Pilinszky Zsigmond, Garamszeghy Sándor, Szemere Árpád és Horváth Zoltán játsszák." (Színházi Élet, 1921/19)