Teljes neve: Csortos Gyula József
Szülei: Csortos Gyula honvédelmi minisztériumi segédhivatalnok, Misitz Etel
Lakásai: Budapest VI. Teréz körút 15. (1914), VI. Nagymező utca 22. (1926), I. Attila út 117. (-1945) II. Béla király út 85/87. (1945)
1903-ban végezte el a Színiakadémiát. 1904-től Debrecenben, 1905-től Szegeden játszott, 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-tól a Magyar-, 1910-től a Víg-, 1912-től ismét a Magyar Színházban játszott. 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922-23-ban a Renaissance-, 1924-1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935-től haláláig művésze maradt. Emellett több pesti színházban vendégszerepeit, főleg a Fővárosi Operett-, az Andrássy- és nyaranta Erdélyi Mihály Erzsébetvárosi Színházában. A húszas évek elején a Budapesti Színészek Szövetségének elnöke volt.
1914. július 1-jén feleségül vette Bamberger Friderikát, akitől lánya Csortos Mária Éva (1915. április 11. - 1943. május 6.) és akitől 1922 januárjában elvált. 1926. március 1-én újra megnősült, Víg Manci színésznő (lett a felesége.
Súlyos cukorbetegsége a harmincas évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavarral is küzdött. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Budapest ostroma alatt lakását többször kifosztották, elvitték élelmiszerkészletét és óragyűjteményét. A mindennapos óvóhelyi élet miatt egészségi állapota nagyon leromlott, a háború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve című drámájában. 1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos a Fasor-szanatóriumban elhunyt.
Öntörvényű, különc egyéniség volt, műfaji korlátok nélkül otthonosan mozgott veretes drámai alkotásokban, de komédiázó kedve vígjátéki szerepeit is élettel töltötte meg. Egyéniségét tiszteletet parancsoló méltóság jellemezte. Számos némafilmben is játszott, egyik első filmszerepe Kolozsvárott A dolovai nábob leánya c. produkcióban volt, majd Budapesten A senki fia, Liliom, Vörösbegy fontosabb filmfőszerepei. Filmtörténeti klasszikus a Hyppolit, a lakáj fölényes kritikájú inasa. Fontosabb filmszerepei még a Café Moszkva Szuharov tábornoka, a Légy jó mindhalálig Pósalakyja, a Vissza az úton elzüllő bankpénztárosa vagy a Szerelmi láz bohócként tengődő, hangját vesztett operaénekese. Az 1944 őszén forgatott Egy pofon, egy csók c. vígjátékkal hivatalosan is elbúcsúzott a közönségtől, a filmet már csak halála után mutatták be.
Róla megjelent: Ribi Sándorné: Csortos Gyula (Adattár). (Színháztörténeti Füzetek 13.) Színháztudományi Intézet - Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest, 1961., Galsai Pongrác: Csortos Gyula (Arcok és vallomások). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972.
Szerepei:
- Egy csók története (1912) - Mikolay báró
- A szerencse fia (1916) - Szentjóbi Kormos Antal
- Soha, többé, mindörökké (1916)
- A hattest parancsnok (1916) - a színész
- A dolovai nábob leánya (1916) - Tarján Gida főhadnagy
- Soha többé... mindörökké! (1916) - Újfalussy hegedűművész
- A vörös Sámson (1917) - Sámson
- A senki fia (1917) - Alex
- A kuruzsló (1917) - Tordai Dezső
- A Gyurkovics lányok (1917) - Horkay
- Liliom (1919) - Liliom (nem készült el)
- Júlia kisasszony (1919) - Jean inas
- A vörösbegy (1920) - Vöröbegy / Bill Rops
- Rongyosok (1925) - Vili, vándorkomédiás
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) - Hyppolit
- Ítél a Balaton (1932) - Kovács
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) - gróf Jób Ferenc
- Egy éj Velencében (1933, magyar-német) - James Harriman milliomos
- Az új földesúr (1935) - Garanvölgyi Ádám
- Café Moszkva (1936) - Szuharov tábornok
- Légy jó mindhalálig (1936) - Pósalaky úr
- Ember a híd alatt (1936) - Dr. Soltész belgyógyász
- Én voltam (1936) - Grundl úr, elmeszakértő
- Méltóságos kisasszony (1936) - Monori Horváth Zoltán posztógyáros
- A sárga csikó (1936) - Bakaj András gazda
- Az aranyember (1936) - Brazovics Athanáz
- Dunaparti randevú (1936) - Tamássy Sándor gyáros
- Tomi, a megfagyott gyermek (1936) - Gáldy Benedek földbirtokos
- Viki (1937) - Hadházy Máté
- Szerelemből nősültem (1937) - Kerekes, Ili apja
- A 111-es (1937) - Sam Arnett Jefferson
- Két fogoly (1937) - Almády Miett apja
- Maga lesz a férjem (1937) - Szilveszter, Dr. Dobokay Gábor inasa
- Egy lány elindul (1937) - Lomb, földbirtokos
- Az ember néha téved (1937) - Dr. Pap János ügyvéd
- Fekete gyémántok (1938) - Sonderhein herceg
- A leányvári boszorkány (1938) - Nemes Mélius Mátyás zálogház-tulajdonos
- A pusztai királykisasszony (1938) - Balajthy Gábor
- János vitéz (1938) - burkus király
- Magyar feltámadás (1938-39)
- Az utolsó Wereczkey (1939) - Ferenc inas
- Két lány az utcán (1939) - Filc bácsi, Gyöngyi szomszédja
- Áll a bál (1939) - Tassy János herceg
- Bercsényi huszárok (1939) - Bagodi Gábor
- Párbaj semmiért (1939) - Török Tamás
- Pénz beszél (1940) - Dárday Ottó
- Mária két éjszakája (1940) - kritikus
- Sok hűhó Emmiért (1940) - Vince, Málnásy Gábor komornyikja
- Hazajáró lélek (1940) - a mulató tulajdonosa
- Hazafelé (1940) - Lőrinc, Lidi apja
- Vissza az úton (1940) - Kovács Péter hivatalnok
- Hétszilvafa (1940) - id. Bereczky Tamás
- Szeressük egymást (1940) - Szitár Kálmán gyáros
- A kegyelmes úr rokona (1941) - Rafael Főkomornyik
- Havasi napsütés (1941) - báró úr, szanatóriumi igazgató
- Egy tál lencse (1941) - Kagits György méltóságos úr
- András (1941) - Korompay Géza, a Mezőgazdasági Gépgyár elnöke
- Bűnös vagyok! (1941) - Szőke úr, artistaügynök
- A beszélő köntös (1941) - budai pasa
- Csákó és kalap (1941) - Udvardy Tamás
- Az ördög nem alszik (1941) - gróf Boroghy Gedeon
- A szűz és a gödölye (1941) - Huben Sándor
- Gentryfészek (1941) - Joachim komornyik
- A régi nyár (1941) - Trafina, állat- és körképfestő, Ria nagybátyja
- Egy asszony visszanéz (1941-42) - Gereben Géza, forgatókönyvíró
- Éjfélre kiderül (1942) -" Petike" elnök
- Szerelmi láz (1942) - Szendrey Péter
- Őrségváltás (1942)
- Alkalom (1942) - Gábor, Gáti István barátja
- Külvárosi őrszoba (1942) - Frici, bűvész
- Álomkeringő (1942) - Bruckner Ágnes apja
- A tökéletes család (1942-43) - Nyulassy János gróf
- Egy szoknya, egy nadrág (1943) - Gács Kálmán főrendező
- Orient express (1943) - Török Samu földbirtokos
- Kerek Ferkó (1943) - gróf Kerekházy Ferdinánd
- Muki (1943)
- Futótűz (1943) - színigazgató
- Zenélő malom (1943) - Rétfalvy Dénes
- Rákóczi nótája (1943) - Ailleurs, francia követ
- Egy pofon, egy csók (1944) - Hubert Antal
Forgatókönyvei:
- A kékszakállú bankfiú (1916, Faragó Jenővel)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ FamilySearch (házassági 1914 1927 halotti)