SAPPHO

Tartalom

Fanny Legrande, akit Páris bohémköreiben általánosan "Sappho" néven ismernek, a mecénás Dechelette bálján megismeri Jean Gaussin diákot, aki férfias megjelenésével és szépségével lángra lobbantja szívét. Légyottra csábítja, és szerelmével teljesen rabjává teszi a fiatalembert. Jean miután megismeri az asszony viharos múltját, szakít vele, de leküzdhetetlen szenvedélye újra és újra hozzá vonzza. Sapphot kiábrándítja Jean állhatatlansága, nem látja biztosítva mellette a jövőjét, s ezért sorsát a börtönből szabaduló egykori kedveséhez, Armandhoz köti. Hamarosan gyermekük születik. Jean megtörve veszi tudomásul, hogy Sappho elhagyta, és keserű csalódással gondol a méltatlan asszonyra, kit hibái ellenére fiatalsága teljes hevével igazán szeretett.

Érdekességek

• A film nagy sikere miatt a Mozgókép-Otthon még egy hétig játszotta a filmet:„A Mozgókép-Otthon igazgatósága. méltányolva a közönség kívánságát, műsoron tartotta a Hungária filmgyár remekét, a „Sappho“-t Varsányi Irénnel, Várkonyi Mihállyal és a többi kitűnő szereplőkkel." (8 Órai Újság, 1919. február 25.)  „A Sappho igazi sikere mellett bizonyít az a tény, hogy a Hungária-filmgyárnak ez a legújabb s talán legművészibb produktuma második heti előadásai alkalmával a közönség tízezreinek meleg, őszinte tetszésével találkozott. Varsányi Irén és Várkonyi Mihály a híres Daudet-regény filmreprodukciójának két főszerepében valóban klasszikus alakítást nyújtanak” (Mozihét, 1919/9)
• A korabeli kritikákban a legtöbb dicséretet Varsányi Irén kapta alakításáért: „Varsányi Irén komoly, nagy filmszínjátszó talentumában gyönyörködhetett a fővárosi mozikedvelő közönség az elmúlt hetekben. A Hungária-gyár legújabb műve, Daudet híres, kedves Sapphojának filmreprodukciója szolgáltatott alkalmat a Vígszínház jeles művésznőjének arra, hogy speciális filminterpretáló tehetségét a maga teljességében érvényre juttassa. Varsányi Irén a második filmszerepében olyan kvalitásokat árul el, amelyeket csakis a moziszínjáték igazi nagyjai vallhatnak magukénak. Tökéletes, nüanszírozó, lelkiismeretes, valóban klasszikus alakítás volt az övé és az a kívánságunk, hogy minél gyakrabban láthassuk Varsányi Irént filmen.” (Mozihét, 1919/10) 
• 1921-ben Németországban készült egy Sapho című film Pola Negrivel a címszerepben, melyet Magyarországon is bemutattak, ez azonban nem az Alfonse Daudet regényének adaptációja volt. A német film érdekessége, hogy Virágh Árpád volt az operatőre.

Galéria

Vélemények

„Az új, kitűnő műsor középpontjában Alphonso Daudet világhírű regényének, a „Sapho”-nak filmváltozata áll. Az erotikával átitatott gyönyörű regény minden szépsége tökéletesen érvényesül a filmen s ez részben a rendező és szcenírozó Garas Mártonnak, részben pedig a kitűnő főszereplőknek az érdeme. A címszereplő Varsányi Irén úgy játszik, ahogyan előtte még nem játszottak filmen. Szíve egész melegével, érzéssel és tökéletesen nagyszerű művészetével élő alakká formálja a szerepét. Kitűnő, megértő partnere Várkonyi Mihály, akinek művészete már annyi filmet vitt nagy sikerre. Alakítása ezúttal is finom és művészi. Kitűnően érvényesül Fenyvessy markáns egyénisége egy érdekes szerepben, de elismeréssel tartozunk a többi művészeknek: Szerémy Zoltánnak, Magas Bélának és Bárdi Ödönnek is. Dicséret illeti továbbá a Hungária filmgyárat, mely a nagy író nevéhez méltó gondossággal és áldozatkészséggel állította ki a filmet.” (Az Újság, 1919. február 18.)

„Ez a forrón lüktető, szépségekben gazdag regény a világirodalomnak egyik legbecsesebb kincse. A nagystílű film szcenáriumát és a rendezés nehéz munkáját Garas Márton látta el kitűnően. A címszerepet Varsányi Irén játssza felülmúlhatatlan virtuozitással. A bájos és rajongásig kedves nagy művésznőnek ez az alakítása világhírre fog szert lenni. Hasonló nagystílű s minden izében kifogástalan alakítás Várkonyi Mihályé, aki a férfi főszerepet játssza. Bravúros filmjátszóképessége, férfias megjelenése ismét meg fogja hódítani a közönséget. A darab három főszerepét játszó triásznak harmadik tagja: Fenyvessy Emil, akinek markáns egyénisége ezúttal is kitűnően érvényesül az érdekes szerepben. A kisebb szerepek: Szerémy Zoltán, Magas Béla és Bárdi Ödön kezében vannak s mindegyikük művészi alakítást nyújt. A Hungária filmgyár, — mely a filmet nagy áldozatkészséggel készítette — ebben a filmben bontakozik ki teljesen.” (Budapesti Hírlap, 1919. február 16.)

„Daudet halhatatlan becsű regényét: „Sappho”-t ismeri a nagyközönség részint mint írásművet, részint a színpadról. Most filmre került ez a gyönyörű alkotás és a film lehetőségei kihozzák mindazt, amit az író papírra vetett, de csak hideg betű maradt s amit a színpadon megoldani nem lehetett. A bemutató közönsége elragadtatással szemlélte a gyönyörű filmet, melyet Garas Márton rendezett kiválóan s melynek főszerepeit a főváros legismertebb és legkiválóbb művészei játsszak. A címszerep Varsányi Irén kezében van. Ez a nagyszerű művésznő most aratja legnagyobb színpadi sikerét Molnár Ferenc „Liliom“-ában s ezzel összeesik a legnagyobb filmsikere is. Alakítását igazi értékében méltatni egy nagy tanulmányiban lehetne csak, igazán, Tökéletes minden mozdulatában, minden szemrebbenésében és — felejthetetlen. A legszebb dicsérettel kell adózni Várkonyi Mihálynak is, akinek férfias megjelenése, komoly és tartalmas művészete, kitűnő filmjátszóképessége ezúttal is nagy feltűnést keltett. Fenyvessy Emil realisztikus játéka, valamint Szerémy Zoltán, Magas Béla és Bárdi Ödön. szereplése is kitűnő. A Hungária filmgyár e remeke külföldön is igen nagy feltűnést és sikert fog aratni.” (Világ, 1919. február 18.)