Garas Márton | rendező |
Janovics Jenő | forgatókönyv |
Incze Sándor | forgatókönyv |
Szakács Andor | Öreg Pavel, a pásztor |
Laczkó Aranka | Mariora, a felesége |
Berky Lili | Flórika |
Várkonyi Mihály | Juon, parasztlegény |
Fáy Flóra | Juon anyja |
Ihász Aladár | Szentkalotay gróf |
Hetényi Elemér | színházigazgató |
Báthory Elza | nevelőnő |
Fekete Mihály | börtönigazgató |
Berky József | rendőrtiszt |
Nagy Ilonka | |
Kozma Hugó | |
Várady Miklós | |
Simon Marcsa | |
Bánóczi Dezső |
Bécsi József | operatőr |
Janovics Jenő | producer |
Proja | gyártó cég |
Projectograph | forgalmazó cég |
Kino-Riport | laboratóriumi munkálatok |
1915. december 16. | sajtóbemutató |
1916. január 4. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) | bemutató |
1916. január 17. (Royal-Apolló) | bemutató |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza: 1540 méter.
kópia | nem maradt fenn |
plakát | OSZK, BTM, MNFA (grafikus: Diósi) |
fotó | MNFA (20 db) |
Flórika, az oláh pásztorlány mindennap kihajtja a juhnyájat a legelőre, a város távoli magas tornyát nézegeti vágyakozva, s a városi életről ábrándozik. Szerelme Juon, a parasztlegény óvja, nehogy itt hagyja a szép pásztoréletet, mert a város csak megrontja az embereket. Egy nap Flórika virágot szed az erdőben, s összetalálkozik az arra vadászgató Szentkalotay gróffal, aki hintót, fényes lakást és minden földi jót ígér neki, ha a városba jön. Flórika megszédül, és a gróf szeretője lesz. Boldogsága nem tart sokáig, mert a gróf ráun, s mind ritkábban keresi fel a lányt. Egy év múlva megérkezik az erdei kaland gyümölcse, s Flórikának nincs maradása a faluban. Gyermekét szüleinél hagyja, Kolozsvárra megy, s felkeresi a grófot. Szentkalotayra új ingerként hat a lány szomorú, asszonyos szépsége, lakást bérel neki, nevelőnőt fogad mellé és elegáns dámává művelteti, majd beajánlja egy színigazgatónak, aki jó pénzért szerződteti. A gróf azonban nemsokára újra megfeledkezik a lányról, nem küldi a pénzt a színigazgatónak, s így az elbocsátja. Lerongyolódva, sok viszontagság után találkozik a Kolozsváron katonáskodó Juonnal. A legény boldog, hogy viszontlátja kedvesét. Flórika azonban csak eltűri a társaságát. Továbbra is a grófot szereti, de az hallani sem akar megunt kedveséről, s kiutasítja a lányt. Szenvedélyes jelenetük akaratlan tanúja az ajtó mögött álló Juon, aki beront és védelmébe veszi Flórikát, mire a gróf tettlegességre vetemedik. Élet-halál küzdelem kezdődik, melynek során Joun megöli a grófot. A lármára összecsődül a háznép. Juont elfogják és rendőrkézre adják. A bíróság börtönbüntetésre ítéli. Flórika magára hagyottan egyre jobban elzüllik, meglátogatja bebörtönzött kedvesét. A fiatalember bánatosan emlékezteti a lányt egykori figyelmeztetésére. A züllött életmód kikezdi Flórika egészségét. Érzi, hogy már nem él sokáig. Hazamegy a falujába, hogy még egyszer lássa elhagyott gyermekét és agg szüleit. Utolsó erejével Juonék házához vonszolja magát, mert megtudja, hogy csendőrök helyszíni szemlére hazahozták a legényt. Juon anyja azonban elzavarja a haldokló lányt, s szerelme sem segíthet rajta, kezén bilincs, mögötte szuronyos csendőrök. Flórika vánszorogva indul az erdő felé, hogy felidézze ifjúsága emlékeit. Alakja egyre távolodik. A bűnös város háttérben felködlő tornyát, egy kanyarban útszéli fakereszt takarja el. Flórika ereje elfogy, leroskad a kereszt lábához, s onnan már nem kel fel többé.
„A Proja-filmeket bizonyára külföldi ismerői előtt is az teszi a színmagyar miljőn kívül jellegzetessé, hogy mindegyike megkapó szépségü plein-air részletekben bővelkedik. E filmek rendezője valóságos festői szépségű háttereket keres, mikor a cselekmény is megengedi. A Havasi Magdolna egyes felvételein is valósággal elandalodik a szem, az erdélyi lankákon és hegyormokon. Már az első jelenet is – Flórika a nyájat hajtja maga előtt – oly festményszerüen szép, mintha egy olajfestmény elevenedne meg. Azután a kincses Kolozsvárból is bemutatja a legérdekesebb, legszebb részleteket.” (Mozihét, 1915/45)
„A Színkör-mozgó jövő hetének szenzációja a legújabb Prója-filmnek, a Havasi Magdolnának bemutatása lesz. Ezt a filmet máris megvették úgy Ausztriára, mint Németországra, Skandináviára és Svájcra való jogosultsággal. A Havasi Magdolna melynek meséje a Kolozsvár melletti Magurán játszik le, ugyanazokon a napokon kerül színre Kolozsváron is, mint Budapesten.” (Újság, 1916. jan. 13.)
„A Proja-filmgyár legközelebbi újdonsága, amely hétfőn kerül a Royal-Apolló műsorára, dr Janovics Jenőnek filmdrámája, a Havast Magdolna. Talán egyik filmjében sem sikerült még a Projának ily magasra emelkednie, mint ebben a romantikus darabban, amely egy oláh parasztleánynak drámai epizódokban gazdag életéről szól. A legcsodásabb plen aire-ek ékítik ennek a darabnak jeleneteit. A Magurán, az elragadóan szép erdélyi vidékeken készültek ezek a felvételek, amelyek stílusos keretet szolgáltatnak a kitűnő szerző finom és előkelő tónusú színdarabjához.” (Pesti Hírlap, 1916. január 15.)
„Lassankint kiderült, hogy a Proja-filmgyárnak mi az erőssége; hogy mikor tud igazán jót, kiválót nyújtani; olyat, amelyről nem akkor beszélnek sokat és jót, mielőtt még látták volna, de miután már megnézték. A Prója-filmgyár erőssége a falu. Falusi levegő, falusi tájak, falusi emberek. A tolonc, Az éjféli találkozás gyönyörű dokumentumok e megállapításra. És most harmadikul hozzájuk szegődik a Havasi Magdolna. Cselekményében lüktető, rendkívül lebilincselő dráma, az oláh nép színdús romantikájával; miliőjében pedig ez erdélyi havasok tájképeinek elragadó sora.” (Pesti Hírlap, 1916. január 16.)
„Alkalom ez az összehasonlításra, hogy miben értük már el a külföldet, miben jutottunk, esetleg már messzebbre is nála és főként: miben áll a mai egyéniségünk, eredetiségünk? A magyar film, a Havasi Magdolna a Proja filmek immár európai hírű művészi jegyét hozza ismét elénk. A filmdráma szerzője Janovics Jenő dr. s róla már tudjuk, hogy épp oly gondosan ügyel darabjának drámai érdekességére, amint arra is. hogy a jeleneteknek ritka szép panoráma szolgáljon a hátteréül. A dráma hősnőjét, a szép és szilaj oláh fátát a Magura hegység havas világában szerepelteti s már ezzel végtelen érdekességet, ád a művének. Ehhez járul a szereplők felsőbbséges művészete. Berky Lili csodálatosan neki való szerephez jutott, Várkonyi Mihály pedig, a legjobb magyar moziszínész ismét tanúságot tesz róla. hogy nagy szeretettel és művészi elmélyedéssel szenteli magát a mozinak.” (Budapesti Hírlap, 1916. január 16.)
„Színre kerül a Royal-Apollóban a legújabb Prója-film, a Havasi Magdolna amely Janovics Jenő dr. ihletett s mély drámaírói vénára valló műve. Egy oláh parasztleány története a Havasi Magdolna. Egy parasztlányé, akit az élet mérhetetlen vihara a nagy városba, úri környezetbe vet, ahol ő maga is kiművelődik. E különös sorsnak azonban nagy az ára: a Havasi Magdolna boldogtalanul, csalódva ér vissza a tiszta és sugaras hegyi tájra, ahonnét elindult és családja tragédiája kiséri a sírba.” (Színházi Élet, 1916/3)