Születési neve: Svarcz Mór
Szülei: Svarcz Izidor, Svarcz Jozefa
Középiskoláit Szegeden, a Színművészeti Akadémiát Budapesten végezte. Pályáját Krecsányi Ignác társulatában kezdte 1903-ban. Budán és Temesvárott lépett fel. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette, ahol 1911-től 1922-ig rendezett és főszerepeket játszott, és bekapcsolódott a Janovics Jenő által beindított filmgyártásba is. 1922-ben a marosvásárhelyi, 1923-ban a temesvári színház igazgatója volt. 1930-ban visszatért Kolozsvárra, de az évtized második felében budapesti színházakban (Kamara, Magyar) is, valamint a Janovics jenő rendezte szegedi dzabadtéri játékok darabjaiban is fellépett. Ő volt az egyik vezetője az 1941-ben, a zsidótörvény miatt elbocsátott, állás nélkül maradt színészek Hagibbor művészegyüttes, Concordia művészakció, majd Zsidó Színház néven létrehozott társulatának. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. A színház műsorát cenzúrázták, plakátok nyomtatását nem engedélyezték. Ennek ellenére rendszeresen tartottak bemutatókat, az előadásokat szóban hirdették. A társulat legtöbb tagját Auschwitzba deportálták. 1944 októberében újjászervezte és rövid ideig irányította a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott. 1959. dec. 31-én nyugdíjba vonult. Színházi tevékenysége mellett irodalmi munkássága is említésre méltó. Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével közösen írta a Csodák éjszakája (1935) című színdarabot. Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. (Írói álneve: Csongrád) Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte a magyar elbeszélő próza kiemelkedő alakjához, Gozsdu Elekhez. A 30-as években sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért.
Nevét hivatalosan 1902-ben magyarosította. Felesége Sugár Teri volt.
Sokoldalú színész volt, klasszikus és modern darabokban egyaránt sikeres volt. Rendezései ötletességéről, nagy játékmesteri tudásáról tanúskodtak. Janovics Jenő munkatársaként filmrendezői minőségben is az úttörők közé tartozik.
Filmszerepei:
- Sárga csikó (1913) – Csorba Márton
- A tolonc (1914) – börtönigazgató
- Bánk bán (1914) – Mikhál bán
- Havasi Magdolna (1915) ) – börtönigazgató
- A kormányzó (1915)
- Vergődő szívek (1916)
- Szibéria (1916) – fiatal orvos
- Petőfi dalciklus (1916)
- Nehéz szerep (1917) – Kelemen Sándor, fűszerkereskedő
- Az utolsó éjszaka (1917) – Vándori, a züllött színész
- A megbélyegzett (1917) – Tuzár Mihály, detektív
- A névtelen asszony (1917) - Lucien Fleuriot, ügyész
- Falusi madonna (1918) - Zsíros András
- Sergius Panin (1917) – Herzog
- A vágy (1917) –a Vágy
- Tisztítótűz (1918) – André Cordelier
- Baccarat (1917) – Bragelin ékszerész
- Hotel Imperial (1917) – Tabakovics, orosz kém
- Akik életet cseréltek (1918) – Tábori László, képviselő/ Loder János, tisztviselő
- A kancsuka hazájában (1918) – tanár
- A métely (1918) – orvos
- Világrém (1920) – Pierre Sylvain
- Az aranyember (1936) – Brazovics ivócimborája
- Pesti mese (1937) – érettségi biztos
Forgatókönyvíró:
- Szibéria (1916)
- A tanítónő (1917)
- Nehéz szerep (1917)
- A vágy (1917)
Rendezőasszisztens:
- A megbélyegzett (1917)
Rendező:
- Szibéria (1916)
- A vén bakancsos és fia, a huszár (1917)
- A Gyurkovics lányok (1917)
- A vágy (1917)
- Nehéz szerep (1917) - egyes források szerint
- A métely (1918)
- Akik életet cseréltek (1918)
- A kancsuka hazájában (1918)
- Doktorok tragédiája (1918)
Művei:
- Temesvár bevétele (színmű)
- A temesvári színészet története Temesvár 1911. 200 p.
- Bakócz Tamás (történelmi dráma)
- Faluról-falura. Lugoj, 1929. 202 p.
- Csodák éjszakája (Szabó Imrével, 1935).
Forrás: wikipedia ♦ Romániai magyar irodalmi lexikon .Főszerk.: Balogh Edgár Bukarest, 1981. Kriterion. ♦ https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsidó_Színház_(Kolozsvár) ♦ FamilySearch (születési)
