SERGIUS PANIN

Serge Panin (címváltozat)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Georges Ohnet író (regény és szídarab: Serge Panin, 1881)
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Fáy Flóra Madame Desvarennes
Poór Lili Micheline Desvarennes, a leánya
Várkonyi Mihály Sergius Panin
Nagy Ilonka Jeanne, Madame Desvarennes fogadott leánya
Petheő Attila Pierre
Lengyel Vilmos Savinien
Bretán Miklós Marechal
Harsányi Rezső Caynel
Fekete Mihály Herzog
Szabados Piroska Suzanne Herzog
Nagy Gyula La Brede
Kozma Hugó Du Tremblays

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Léon Gaumont forgalmazó
1918. november 10. (Színkör-mozgó) kolozsvári bemutató
99/1920, – 16 éven felülieknek cenzúrahatároza

Külső forgatási helyszínek

  • gernyeszegi Teleki kastély parkja
  • bonchidai Bánffy kastély

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 99/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1303 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
fotó

MNFA Fotótára (3 db.)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1919/5
  • Mozihét, 1918/25
  • Mozi-Világ, 1918/29
  • Színházi Élet, 1918/40
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1178. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 50. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 157-158. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 288-293, 413-414. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 143. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 113.p.

Tartalom

Madame Desvarennes kis péküzeméből milliós üzleteket bonyolító hatalmas sütőipari vállalkozás lesz, saját malmokkal, tengerjáró hajókkal. A széles látókörű asszony lankadatlan energiával vezeti az üzlet ügyeit, de közben családját sem hanyagolja el. Két lányt nevel fel, édes lányát, Micheline-t és fogadott lányát, Jeanne-t, akik között soha nem tesz különbséget.  Micheline unokatestvérével, Pierre-rel jár jegyben. Az ambiciózus fiatalember nem a gazdag házasság, hanem saját munkája révén akar érvényesülni. Afrikában mérnökként dolgozik, hogy megalapozza jövőjét. Madame Desvarennes egy évre Angliába küldi fogadott lányát, hogy világot lásson. Jeanne megismerkedik egy elszegényedett lengyel herceggel, Sergius Paninnal, aki napjai nagy részét a kaszinóban és a lóversenyen tölti. Az eladósodott fiatalember nagy hozomány reményében udvarolni kezd a gazdag lánynak. Jeanne halálosan beleszeret a hercegbe, és a szeretője lesz. Letelik az év, Jeanne hazatér. Sergius Panin követi Párizsba, s ott megtudja a valóságot, hogy Jeanne csak fogadott gyermeke a gazdag Madame Desvarennes-nek. A jó szimatú hozományvadász Micheline felé fordul, abban a reményben, hogy az édes gyermek több pénzt hozhat, mint a mostoha. Panin megkéri Micheline kezét. Madame Desvarennes ellenzi lánya házasságát, de végül enged Micheline kérésének, aki beleszeretett a hercegbe. Jeanne szemrehányásokkal illeti a hűtlen herceget, aki azzal védekezik, hogy nem volt más kiútja az anyagi csődből. Jeanne elkeseredésében kezét nyújtja egy vagyonos üzletembernek, Cayrolnak, aki már régóta ostromolja szerelmével. A kettős esküvőt a Desvarennes család vidéki kastélyában tartják.  A házassági szerződés azonban csalódást okoz Paninnak, mert az kizárja a vagyonközösséget, csak nagy évjáradékot állapít meg.  Cayrolnak szintén csalódnia kell, mert ifjú felesége utálattal utasítja el gyöngéd közeledését. Madame Desvarennes próbálja menteni a helyzetet, beszél nevelt lányával, hogy jobb belátásra bírja, úgy tűnik, hogy Jeanne hajlik a jó szóra, de a bizalmas beszélgetés során elárulja, hogy mi történt Angliában közte és a herceg között, s hogy még mindig Panint szereti. Micheline és Panin Nizzában töltik nászútjukat. Jeanne nem tudja elviselni a gondolatot, hogy szerelme távol van tőle, s ezért ráveszi férjét, hogy ők is utazzanak oda. Madame Desvarennes szintén követi őket, mert úgy érzi, hogy Micheline boldogságát veszély fenyegeti. Váratlanul hazatér a gyarmatokról Pierre, s csalódottan látja, hogy menyasszonya időközben más felesége lett. A párizsi társaságban gyanús hírek terjednek Paninról, melyek hamarosan Micheline-nek is fülébe jutnak, de a szerelmes asszony nem akar ezekről tudomást venni.  Madame Desvarennes kettesben maradva lányával megtudja, hogy az házassága első napján teljes vagyoni felhatalmazást adott férjének. Szeretné megmenteni, ami még menthető, de Micheline könyörgésére mégsem tesz semmit. Panin nyomasztó gondjaitól akar szabadulni, s egy nagyobb kölcsönt kér Cayroltól, aki előbb megígéri neki, de később Madame Desvarennes kérésére megtagadja azt. Herzog a tőzsde spekuláns és uzsorás azonban százezer frank kölcsönt ad Paninnak minden biztosíték nélkül, sőt még nagyobb összegeket helyez kilátásba, mert mint mondja, most alapítja meg „Európai Hitel” elnevezésű pénzintézetét, és felkéri a herceget, hogy legyen a vállalkozás elnöke. Panin rááll az alkura, s a vállalat megalapításához átadja Herzognak felesége családjának fontos részvényeit. Madame Desvarennes tudomást szerez a dologról, és Cayrolt Londonba küldi, hogy akadályozza meg az akciót.  Cayrolnál éppen estély van. Bejelenti a társaságnak, hogy váratlanul Londonba kell utaznia. Panin rosszat sejt, s ráveszi Micheline-t, hogy beszéljen anyjával. Madame Desvarennes  enged lánya kérésének, lemond a hatalmas összegről, mely Herzog kezén veszendőbe mehet, visszarendeli Cayrolt, aki már útban van London felé. A váratlanul hazatérő Cayrol kettesben találja feleségét Paninnal.  A helyzet félreérthetetlen. Cayrol revolvert ránt, Panin ráugrik, dulakodni kezdenek. Panin már-már kicsavarja Cayrol kezéből a pisztolyt, amikor az elsül, és Panin holtan esik össze.

Galéria