SÁRGA CSIKÓ

Tartalom

Előjáték: Csorba Márton üldözőbe veszi a tiszttartót, aki megkörnyékezte feleségét. Bakaj András éppen orvosért indul, mert beteg a kislánya, s a menekülő tiszttartó el akarja venni tőle a lovát. A dulakodásban véletlenül elsül a fegyver, és halálra sebzi a tiszttartót, akit egy koldus kirabol. A pusztabíró a helyszínre érkező Csorbát tartóztatja le. Bakajnak nincs ereje föladni magát beteg kislánya miatt, így Csorbát ítélik el 15 évre gyilkosságért.

Tizenöt év múlva: Bakaj módos gazda lesz. Lánya mellett Csorba Lacit is felnevelte  és most Laci, a "gyilkos" fia intézi gazdasága ügyeit. Bakaj Erzsi és Csorba Laci megszeretik egymást, és esküvőre készülődnek. Erzsike barátnőivel átmegy a Tiszán túlra, hogy pántlikát vásároljon a menyasszonyi ruhájához. Csorba Márton, fogságát letöltve, éppen hazafelé tart, amikor a városból csónakkal érkező lányok, köztük Bakaj Erzsi, örvénybe kerülnek. Erzsi kivételével mindenki kiúszik, a fuldokló lányt Csorba Márton menti ki a vízből, majd az uraság sárga csikóját kölcsönvéve, elvágtat a hálálkodás elől. Az esküvő előtt a pusztabíró Bakaj szemére hányja, hogy gyilkos fiához adja a lányát. Csorba Laci találkozik az apjával, és meggyőződik ártatlanságáról. A sárga csikó ellopását magára vállalva, elbujdosik, betyárnak áll. Csorba Márton Erzsivel indul fia, keresésére, s ekkor tudja meg két koldustól, hogy ki volt az igazi gyilkos. Közben Csorba Laci, álöltözetben elrabolja Erzsit, de megkerül a sárga csikó, és hazatérhetnek. Csorbának, a fiatalok boldogsága miatt, nincs ereje Bakajt leleplezni.

Érdekességek

• 1913. szeptember 17-én reggel a forgatás közben egy fiatal színésznő, Imre Erzsi a Szamosba fulladt. A tragikus eseményről eleinte nem derült ki, hogy csak megrendezett jelenet-e vagy valóságos tragédia, így a színésznő halálát a kamera is rögzítette. A filmet a rendőrség lefoglalta és Budapestre szállította.
• A párizsi Pathé cég kimutatása szerint a filmet 137 példányban kellett lemásolni, öt világrész számára, még Japánban is sikert aratott.
• Az Omnia mozi a magyar levegőjű drámai történet stílusához alkalmazkodó magyar kísérőzenét íratott Stefanidesz Károllyal, a Vígszínház kiváló karnagyával, akinek sok pompás és fülbemászó muzsikája lett már népszerű Budapesten.
• Várkonyi Mihály a kolozsvári Nemzeti Színház tagja esténként áz Omniában bekonferálja a Sárga csikót.
• A filmet az I. világháború második évében Romániában is bemutatták „Egy magyarországi román kínszenvedései Magyarországon” címmel, átírt inzertekkel, átalakított mesével. Csorba Mártonból egy magyar zsandárok által ártatlanul bebörtönzött mártír oláhot, Kloska Miront csináltak. 
• A filmet 1914. május 10-én a Wesselényi-kollégium Uránia-színházában Balázs Béla bevezető előadásával vetítették.

Galéria

Vélemények

" Lassan lassan mégis csak lesz abból valami, hogy a magyar föld gyönyörű romantikája bevonul a mozi-szinpadra. A külföld, amely anynyit és olyan különös dolgokat hallott már a tschikosok-ról és a gollasch-ról, végre meg fog ismerkedni a magyar népélet legpompásabb alakjaival, Hortobágy délceg, festői viseletű és tüzes legényeivel, látni fog csárda-jelenetet és egy igazi magyar népszínművet, amelynek poétikus finomságai vannak és van drámai ereje. A Pathé Fréres, ez a világcég viszi el a nagyvilág minden tájékára a régi magyar életnek egy színesen beállított képét, a mozi-filmre alkalmazott „Sárga csikót" — amelynek meséjét Janovits Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója állította be moziszerüen." Színházi Élet, 1913/27

Janovics Jenő a film születéséről:

"A legelső Kolozsvári film, a Sárga csikó, amelynek fölvételeinél fúlt a Szamosba a szép Imre Erzsi, a magyar film első hősi halottja, az egész világot diadalmasan járta be. A két fiatal kolozsvári színésznek, Berky Lilinek és Várkonyi Mihálynak ez volt első filmszereplése, s a párizsi Pathé cég kimutatása szerint a Sárga csikót nem kevesebb, mint százharminchét példányban kellett másolni az öt világrész számára. Még Japánban is kivételes sikert aratott, úgyhogy a világháború után onnan is jelentékeny haszonrészesedést számolt el a párizsi cég Kolozsvárnak.
Hogyan is indult meg a kolozsvári filmgyártás?
Szomorúan láttam, hogy a budapesti tétova kapkodások csak lélektelen, üres utánzatokat tudnak a film vásznára vetíteni. Erős volt a hitem, hogy a magyar filmgyártás csak nemzeti nyomon elindulva érhet el sikereket. Bíztam abban, hogy a Hunyadi téri színház nagyszerű színészegyüttese kitünő anyag valamely magyar tárgyú film eljátszására. Megcsináltam tehát kísérletképpen Csepreghy Ferenc népszínművének, a Sárga csikónak filmszcenáriumát, s azt franciára fordítva 1913 augusztus hónap elején kiküldtem Párizsba a Pathé céghez, közölve azt az elhatározásomat, hogy filmre akarom vinni ezt a mesét, és kértem hozzá technikai közreműkődésüket. A Pathé cég válaszából öröm és bizalom áradt. Három nappal később Párizsban megkötöttem a megállapodást: a Pathé cég Kolozsvárra küldi egyik legkitünőbb rendezőjét és két operatőrjét, én rendelkezésükre bocsátom a magam költségén a színészanyagot, vállalom a film technikai elkészítésének költségeit, viszont az egész világon való terjesztést a párizsiak vállalják.
Augusztus 25-én már megérkezett Vanyl rendező, Montgobert és Paulique operatőr Kolozsvárra. Magukkal hozták gépeiket és a szükséges filmnyersanyagot. Felkutatták a legalkalmasabb helyeket, néhány nap múlva megkezdődött a munka. Műtermünk persze nem volt. A színkör mögötti, széltől védett, zárt térséget kipadlóztattam, a díszleteket szilárdabb anyagból készítettem el, s a legtöbb jelenetet külső jelenet gyanánt a kiválaszott szabad vidéken vettük fel."  Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház 2001. Cluj

Hegyi Lili visszaemlékezése:

"A Sárga csikó felvételei bizony nem mentek a legsimábban. Időbe tellett, amíg megszoktuk, hogy filmen játszunk és nem színpadon. No meg a rendezőt is nehezen értettük mg. Hogy mit mond azt egyáltalán nem értettük, mert nem tudtunk franciául, de annak a megértése még nehezebben ment, hogy mit akar. Neki idegen volt a magyar világ, még idegenebb a népszínmű. Fogalma se volt arról, hogy mit csináljon. Nem volt tisztába a népviselettel és olyan jelmezkombinációkat akart, amelyek lehet, hogy tetszetősek lettek volna, de nevetségbe fullasztották volna az egész produkciót. Nem is nagyon rendezett, már abban az értelemben, ahogy mi megszoktuk a rendezést. Egy-egy felvétel előtt sokszor órás előadásokat tartott, amit a diri alig tudott követni és lefordítani, úgy hadart. A végén csak nem tudtuk, hogy mit is akar. Így aztán inkább a diri rendezett, aki nem sokat magyarázott, hanem egy-egy kényesebb jelenetet előjátszott, s aztán ment minden, mint a karikacsapás." Welser Vitéz Tibor: Az erdélyi filmgyártás története (Kézirat)

Siklósi István a Sárga csikóról:

„Rövid néhány évvel ezelőtt Janovics Jenő dr. kedvet kapott a mozi-igazgatás mellett a filmprodukálásra és francia rendezőkkel megcsinálta a Sárga csikót. Most, post festa, elmondhatom,hogy ez a film mint film, nagyon rossz volt. Hiányzott belőle az, amit a magyar filmtől vártunk: a színmagyar levegő. Kissé elfranciásitott gatyadarab volt, ugy, ahogy azt a gall rendező elképzelte és nem ugy, ahogy azt Csepreghy megirta. Az egyetlen momentum, ami ebből a filmből üzletet csinált, nem az volt, amire Janovics számított: a hazai művészet, hanem egy esemény, melyet egy élelmes filmkereskedő és a szinháztulajdonosok szenzációvá tudtak felfujni Mindegy. Egy lépés volt ez a kép ahhoz, hogy Janovics végérvényesen kedvet kapjon a filmcsináláshoz és mikor el tudott jutni egy ujabb esztendei sűrített ambició utón a Proja mai tökéletesedéséhez, mindenki megbocsóthatja a Sárga csikónak sárgacsikósi voltát.” (Siklósi Iván: A Proja. In: Mozihét, 1915/35)