Központ: Budapest, VII. Rákóczi út 59., később: Rákóczi tér 11., majd 17.
Fióküzlet: Bécs, VII. Neubaugasse 25.
Cégbejegyzés: 1908. szeptember 9. 111326. sz. 9814/1
Az első magyar nagyvállalat, amely egyik úttörője volt a magyar kinematográfiának. A "Projectograph mozgófénykép és gépgyár részvénytársaság" 1908. szeptember 2-án alakult, "udvari", majd 1914 júniusától "kamarai szállító". Ez volt az első olyan cég Magyarországon, amely a filmmel kapcsolatos valamennyi tevékenységgel: filmgyártással, filmforgalmazással és filmek bemutatásával egyaránt foglalkozott. Alapítói közül ketten, Neumann József és Ungerleider Mór már 10 éve foglalkoztak filmmel, s a részvénytársaságot tevékenységük kibővítése céljából hozták létre. A részvénytársaságba bevitték öt “mozgófénykép bemutató üzletüket”, azaz mozijukat, egy filmgépek előállítására alkalmas műhelyt, egy filmgyártó műhelyt s egy filmraktárat, amely egyben filmkölcsönző irodaként működött.
A Projectograph a Neumann József és Ungerleider Mór által 1898-ban alapított Neumann és Ungerleider cégből alakult 1908-ban 700.000 korona alaptőkével. 1918-ban az alaptőkét 2 millió koronára, 1923-ban 15 millió koronára emelték, majd 1926-ban a pénz átértékelése alkalmával 200.000 pengőben határozták meg. A vállalat igazgatóságának első elnöke Gelléri Mór, az Országos Iparegyesület akkori alelnöke volt. A vállalat megindulásakor filmek kölcsönzését, vetítőgépek gyártását és mozik építését vette tervbe.
A részvénytársaság első mozgószínháza az Odeon-mozgó volt, amely az Erzsébet-körút 29. szám alatt egy üzlethelyiségben nyílt meg 1899-ben. 1908-ban épült az Apollo-mozi, a Corvin áruház telkén. Ez volt volt Budapesten az első kizárólag mozgószínház céljaira emelt épület. Ezekben az években nyitotta meg a Projectograph az Üllői úti Tátra-mozgót, a budai Fő-utcában egyik mozgóját, az István úti Chicago-mozgót, sőt mozgószínházat rendezett be az Állatkertben és a Margitszigeten is. 1912-ben nyitotta meg a Tivoli mozgószínházat. A Projectograph élen járt a moziépületek kialakításában. Az 1913-ban meglévő 111 budapesti mozi zömét ugyanis üzletekből alakították át. A Projectograph alapítói - akik kávéházukban, a Rákózi úti Velence kávéházban az egyik első filmbemutatót tartották, s akik első mozijukat, az Odeon-t maguk is üzlet-helyiségből alakították kiépítették az első olyan helyiséget, amely kezdettől mozi céljait szolgálta. Ez volt a Chicago, a későbbi Edison és még később a Marx mozi, amely 1907-ben épült. 1914-ben dr. Éles Béla aradi ügyvéd lett a vállalat új igazgatósági tagja és az ő kezdeményezésére született meg a Royal-Apollo.
1914-ben kezdte meg a vállalat az állandó filmgyártást is Kolozsvárott. Janovics Jenő dr., aki már előzőleg több magyar filmet készített, Kolozsvárott megállapodott a céggel, hogy filmjeit Proja-film név alatt készíti és azokat a Projectograph hozza forgalomba. 1916-ban az igazgatóság tagja lett Roboz Imre, a Vígszínház volt igazgatója. Az ő kezdeményezésére Budapestre helyezték a filmgyártást. Ekkor kezdték építeni a Pannónia utcában az új filmgyári műtermet. 1917 áprilisában alakult meg a Phönix-filmgyár Rt„ mint a Projectograph csatolt vállalata, amelynek Márkus László lett a művészeti vezetője. Kertész Mihály a rendezője és Siklósi Iván a dramaturgja. A Phönix-filmgyárban a legszínvonalasabb magyar filmek készültek, számos későbbi világhírű alkotó közreműködésével. Az I. világháború éveiben az Ufa és a Nordisk-gyár is érdekeltséget vállalt a részvénytársaságban, amelyek még a későbbi évtizedekben is részvényesei voltak a cégnek. A háború után a Projectograph érdekeltséget vállalt a Helikon és Phőnix mozgószínházakban. A mozirevizió idején a Tivoli engedélyét a Hadröá kapta, a Royal Apolló és a Phőnix-mozgók engedélyét a Magyar Nemzeti Szövetség és csak az Odeon-mozgó engedélye maradt a cég tulajdonában. A vállalat a filmgyártást és a filmkölcsönzést abbahagyta és csak moziérdekeltségeit tartotta fenn a Tivoli- és Orient mozgószínházak műsorellátásával. Az 1941. évi úiabb revízió alkalmával már ezekkel a mozikkal való kapcsolata is megszűnt.
Forrás: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ A budapesti mozi 100 éve (Ernst Múzeum, Budapest - 2001) ♦ Központi Értesítő, 1908/83.
