Szülei: Bécsi György, Tóth Ágnes
Lakása: Budapest VIII. Népszínház utca 1-3. (1908), VII. István út 39. (1909-1910), VII. Rottenbiller utca 4/a. (1920), Wien, Neubaugasse 1. (1922-1924), Dohány utca 62. félemelet 12. (1925), Király utca 6. II. emelet 17. (1926), Nyár utca 20. (1927-1935), XIV. Gyarmat utca 75. (1937-1946), V. Fürst Sándor utca 20. (1947)
Két év ipariskolát végzett, majd a század elején a budapesti Velence Kávéház mozigépésze, később a Projectograph cég operatőre volt. Az I. világháború idején haditudósító, 1919-ben a Tanácsköztársaság híradófilmjeinek (Vörös Riport Film) készítésében vett részt. A húszas évek elején Bécsben dolgozott, majd 1925-ben hazatérve a Magyar Nemzeti Filmegyesület választmányi tgja lett. 1928-1929 között a Pedagógiai Filmgyár laboratóriumát vezette, 1931-től a Hunnia hangfelvevő-műszerésze volt. Mivel tagja volt a nyilaspártnak, 1945-ben az Igazolóbizottság örökre eltiltotta a filmezéstől.
Felesége Szabó Jolán színházi jegyszedő volt, akit 1908. április 2-án vett el és akitől 1945 végén megözvegyült. A esküvői tanúk Ungerleider Mór és Neumann József voltak. Elsőszülött fiuk 1909-ben halva született, második fiuk Nándor 1910-ben született és kéthónapos korában meghalt. Harmadik fiuk Tibor József 1913-ban született. Leányuk, Franciska 1942. június 6-án férjhez ment Szőllősy Pálhoz, a Magyar Állatkiviteli Szövetkezet főtisztviselőjéhez.
1908-ban ő készítette az ún. Biophotophon-képeket, amelyek gramofonlemezzzel kombinált hangosfilmfelvételek voltak, s mint ilyen, az első hangosfilmpróbálkozásnak számítanak. 1912-től számos némafilm operatőre volt, az egyik legnépszerűbb kinematográfusok egyike. Idősebb korában, a hangos korszakban is foglalkoztatták néha.
Operatőr:
- Be vagyok én csudálkozva (1908, rövid)
- Mór, a honvéd (1908, rövid)
- Péter, a csodamajom (1908, rövid)
- Négersmokk (1908, rövid)
- Tót szocialista (1908, rövid)
- Pesti háziúr (1908, rövid)
- Sherlock Hochmec (1908, rövid)
- A kanász mulat (1908, rövid)
- Elmegyek a templom mellett (1908, rövid)
- Maga talán beteg (1908, rövid)
- A pesti zsidó (1908, rövid)
- Nem hagy a hadnagy (1908, rövid)
- Tüzet kérek! (1912, rövid)
- Az utolsó bohém (1913, szkeccs)
- Házasodik az uram (1913, szkeccs)
- Weisz Pista, a huszár (1913, szkeccs)
- A budai szenzációs rablógyilkosság (1914, dokumentum)
- A 300 éves ember (1914, szkeccs)
- A kölcsönkért csecsemők (1914)
- Bánk bán (1914)
- A börzekirály (1915)
- Tetemrehívás (1915)
- Havasi Magdolna (1915)
- Jó éjt, Muki! (1915)
- Cox és Box (1915, rövid)
- Makkhetes (1916)
- A doktor úr (1916)
- A nagymama (1916)
- A farkas (1916)
- A fekete szivárvány (1916)
- A magyar föld ereje (1916)
- Tatárjárás (1917)
- A szentjóbi erdő titka (1917)
- A vörös Sámson (1917)
- Tavasz a télben (1917)
- Egy krajcár története (1917)
- Az árendás zsidó (1917)
- Az utolsó hajnal (1917)
- Júdás (1918)
- A skorpió I-II. (1918)
- Érdekházasság (1918)
- Éva (1919)
- Mikor a szőlő érik (1919)
- Az ősasszony (1919)
- Tláni (Ezeréves szépség) (1919-1920)
- Ki a győztes? (1919)
- Mikor a szőlő érik (1921, szkeccs)
- Dauphin (1922, Bert Cann-nel)
- Lesz maga juszt is az enyém (1922, szkeccs)
- Az elhagyottak (1925)
- A kis hős (1926)
- Sasfiúk (1926, dokumentumfilm Kovács Gusztávval)
- Aggyisten Biri! (1927, Eiben Istvánnal)
- Rabmadár (1929, Oskar Weitzenberggel)
- A négylevelű lóhere (1931, szkeccs)
- A bor (1933, Eiben Istvánnal)
- Rotschild leánya (1934)
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935, Heinrich Balasch-sal)
- A királyné huszárja (1935, Berend Lajossal)
- Forog az idegen (1936)
- A hölgy egy kissé bogaras (1938, Vass Károllyal)
- Zúgnak a szirénák (1939, Berendik Istvánnal, Horváth Józseffel és Makay Árpáddal)
- Isten rabjai (1942, Fekete Ferenccel)
Segédoperatőr:
- Rózsafabot (1940)
- Elnémult harangok (1940)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Magyar Film 1942/24. ♦ FamilySearch (keresztelői esküvői fia születési halotti) ♦ Magyar Nemzet, 1947/16.