Az utolsó hajnal

Tartalom

Tartalmak a korabeli sajtó alapján:

1. A történet Londonban kezdődik: egy könnyelmű gentleman, Harry Kernett abban a pillanatban akar egy hídról a Temzébe ugrani, amikor egy tivornyáról hazatérő társaság automobilon átrobog a hídon. A halálra szánt úrfit lefogják, meginvitálják az autóba és magukkal viszik Harding lord villájába s ott tovább folyik a vigasság. A vendégek között van Harry egykori oxfordi évfolyamtársa, Edward, aki a lord lányának Hellának udvarol. Harry a lord titkára lesz, s társa a kicsapongó, léha életben. A lord eladósodik, bevallja Harrynak, hogy még gyámleánya, Mary vagyonából is elköltött százezer fontot, pedig egy év múlva, szeptember 15-én nagykorú lesz a lány, s át kell adnia neki a vagyont. Csak egy módon kerülhet ki a bajból, ha lányát hozzáadja a gazdag Douglas ezredeshez. Harry tiltakozik e terv ellen, mert tudja, hogy barátja, Edward mennyire szereti Hellát. Felajánlja egykor megmentett életét a lordnak, kéri, hogy kössön rá életbiztosítást s ő egy év múlva el fog tűnni az élők sorából, s a lord a biztosítási pénzből rendezni tudja adósságát. Harry Indiába megy, hogy hátralévő életét ott töltse el. Megismerkedik Hyttara Sahib indiai orvossal, s annak társaságában a gyönyörű Halasdane hercegnővel, akibe halálosan beleszeret. Bevallja az orvosnak, hogy hamarosan véget kell vessen életének. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Európába, és a párizsi Excentric-Clubban tölti az utolsó hajnalt. Váratlanul megjelenik Hyttara Sahib, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal, mely varázslatos álmok közt repíti át az életből a halálba. Hardling lord szintén Párizsba jön, hogy feloldja Harryt ígérete alól, de késve érkezik, Harry búcsúlevele várja. Kétségbeesetten rohan gyámleányához, hogy mindent bevalljon neki. Mary, miután meghallgatta, félrehúz egy függönyt. Harry fekszik mögötte, mellette az indiai orvos áll, aki elárulja, hogy csak altatószert adott be az ifjúnak. Harry hamarosan magához tér, s csodálkozva néz szét. Ekkor az orvos leveti álszakállát, s kiderül, alatta Edward rejtőzött, aki azért vállalkozott a kalandra, mert Harry leveléből megsejtette, hogy barátja veszélyben van. Edward feleségül veszi Hellát. Harry pedig a titokzatos hercegnőt, akiről most tudja meg, hogy nem más, mint Mary. (Mozihét, 1917/40)

2. A történet azzal kezdődik, hogy egy könnyelmű, dzsentlmén abban a pillanatban akarja magát egy hídról a vízbe dobni, a mikor egy tivornyáról házatérő társaság automobilon átrobog a hídon. A halálra szánt úrfit lefogják, meginvitálják az autóba és magukkal viszik Harding lord lakásába s ott tovább folyik a vígasság. A vendég (Kernett Harry) itt összetalálkozik régi barátjával, Edvárddal, akivel együtt járt az oxfordi egyetemre. Kernett összebarátkozik Harding lorddal, magántitkára lesz, megbékül az élettel és ott maradván a lord házában, esténkint szórakoztatja a lordnak az intézetből vakációra hazatért leánykáját, a gyönyörűH Hellát. Amikor a házbeliek nyugalomra térnek, Hardingés Kernett kilopóznak a kastélyból és folytatják a ledér életet. Hónapok múltán Kernett megtudja, hogy Douglas ezredes a nyakára tette Harding lordnak a kést s dilemma elé állította a lordot, hogy vagy perli a váltókat, vagy adja hozzá feleségül a leányát. Kernett azt ajánlja a lordnak, hogy inkább dobja oda vagyonát, mint leányának boldogságát, mert Hella szereti Edvárdot. A lord fölfedi Kernettnek a titkát. Gyámleányának, a különcködő Marynak a vagyonát kezeli s ebből százezer fontot elvert, pedig egy év múlva, szeptember 15-én az összeget oda kell adni, mert Mary akkor nagykorú lesz. Egy év múlva tehát nemcsak Harding lord vagyona vész el, hanem leányának becsülete is. Kernett Harry fölajánlotta életét a lordnak. Egy év múlva el fog tűnni az élők sorából s a lord felveheti a százezer fontot, melyre biztosítani fogja az életét. Cserébe az áldozatért egy, esztendei vidám élet biztosítását kéri a lordtól, aki elfogadja a különös ajánlatot. Harry az esztendőt Indiában töltötte s a sors összehozta egy szépséges nővel, akinek a közelében egy indiai orvost talált. Amerre ment, mindenütt összetalálkozott a párral s halálosan megszerette a nőt, aki hercegnőnek szerepelt. Egy napon megvallotta az orvosnak, hogy haza kell térnie, mert szeptember 15-én végeznie kell az élettel. Párisban egy klubban várja Harry az utolsó hajnalt. Hirtelen megjelenik előtte az indiai orvos és közli vele, hogy azért jött, mert meg akarja könnyíteni utolsó útját. Méregitalt talált föl, amely varázslatos almok közben fogja őt az életből átvezetni a halálba. Harry a mérget megissza, elkábul és végigdől a kereveten. Harding lord az utolsó napon Párisba érkezik, hogy föloldja Harryt ígérete alól, de már csak búcsúzó levélét találja. Kétségbeesve rohan el gyámleányához, Maryhoz, hogy elmondjon neki mindent, ami a lelkét terheli. Erre Mary szétvonja a függönyt és a lord megpillantja áldozatát és mellette az arab ruhába öltözött orvost. Harryt magához térítik, az orvos leveti szakállát és Edvárd áll a lord előtt, aki azért vállalkozott a kalandra, mert nyomába akart jutni a rejtelemnek, amelyet egy levélből sejtett meg. Edvárd feleségül veszi Hellát, Harry pedig az indiai hercegnőt, aki nem más, mint a lord gyámleánya, Mary. (Budapesti Hírlap, 1917. október 2.)

3. Egy elegáns vivőr áll előttünk. Apja a maga költséges mulatságaira tékozolta el va­gyonát s fillér nélkül hagyta nagy igényekre szoktatott fiát. Mihez kezdjen így a szegény ördög? Arra a konklúzióra jut, hogy pénz nél­kül nem érdemes élni és öngyilkos akar lenni. Egy dúsgazdagnak hitt nagyur és lumptársa­sága megakadályozzák ebben s az életunt ifjú tovább dáridózik. De ez sem tart sokáig. Kisül ugyanis, hogy a nagyur részben elherdálta kó­borló hajlamú gyámleánya örökségét, a leány egy év múlva nagykorú lesz s akkor átveszi majd öröklött vagyonát. A lord nagy baján úgy segít az ifjú, hogy rábeszéli, adjon neki bősé­ges zsebpénzt, ellenértékül pedig biztosítsa be százezer fontra az amúgy is megunt életét, ígéri, hogy egy év múlva már nem lesz az élők sarában s így a lord megkapja a százezer fon­tot és teljes összegében adhatja át gyámleányá­nak az örökséget. A fiú Indiába utazik s ott megismerkedik a lord gyámleányával, aki in­kognito herczegnőként barangol a messze Ke­leten. Gyönyörű jelenetek lebilincselő sora után úgy oldódik meg a csomó, hogy a fiú és az álherczegnő egymásé lesznek. (Az Újság, 1917. október 2.)

4. Kernett Harry, az elegáns, de szegény és életetunó fiatalember öngyilkosságot akar elkövetni, de éppen a legkritikusabb pillanatban segitségére siet egy hajnali mulatozó társaság, akiknek a kedvéért azután cinikus nemtörődömséggel egyelőre lemond szándékáról. A megmentett fiatalember a főlump: lord Harding házában titkári állást tölt be, de folyton foglalkozik az öngyilkosság gondolatával. Amikor megtudja, hogy a lord, nevelt leányának rengeteg vagyonát elpazarolta s szeptember 15-én, amikor Mary nagykoru lesz és pénzét követeli, nem tud majd beszámolni neki: merész tettre határozza el magát. Bebiztosítja az életét százezer fontra s megígéri a lordnak, hogy Mary 24-ik születésnapján öngyilkos lesz s akkor kifizetik majd neki a biztositott összeget. Harding kénytelen kelletlen elfogadja az ajánlatot, Harry pedig lndiába utazik. ltt megismerkedik egy hercegnővel, akit tudna szeretni, de nem szabad; hiszen egy év mulva úgyis el kell távoznia az élők sorából. Sok izgalmas fordulat után kiderül, hogy az indiai hercegnő nem más, mint Mary s Harry, aki a végzetes napon azt hiszi, hogy mérget vett be, felébred a kábító ital narkózisából és feleségül veszi azt a nőt, akiért most már becsesnek találja az életét. (Mozihét, 1917/34.)

5. Kernett Harry, az elegáns vivőr egy csendes hajnalon búcsúzni készül a világtól. Végzetes tettétől éppen az utolsó pillanatban tartja vissza egy feléje tévedt lumptársaság. A jókedvű kompánia feje, Harding lord, kastélyába invitálja az ismeretlen ifjút és a tivornyás éjszaka méltó folytatásra talál a mámort kedvelő arisztokrata pazar palotájában. Éltetik a legújabb cimborát, akit csodás véletlenül mentettek meg az életnek, a jókedvnek. Harry itt régi barátjával találkozik, Edwarddal, kivel együtt járt az oxfordi egyetemre. Edward jól ismeri Harrynak azt a passzióját, hogy mindig a halállal játszik. A Kernett família utolsó ivadéka cinikusan és bátran jelenti ki a kíváncsi hallgatóság előtt, hogy nincs kedve az élethez. Az asszonyok megcsalták, a pénze elfogyott. Az apja úrnak nevelte, dolgozni sohsem tanították, nem is akart. A Kernettek csak két dologhoz értettek mindig: jól élni és szépen meghalni. Edward figyelmezteti Harding lordot a mulatság felfüggesztésére. Reggel ugyanis haza érkezik az intézetből nyári vakációra a lord egyetlen leánya: Hella, akit illő komolysággal kell fogadni. Harry, barátja ajánlatára, Harding lord titkára lesz. Lassanként megbékül az élettel, nappal Hellát mulattatja, de esténként, mikor minden elpihen a kastélyban, az öreg lord és hűséges famulusa folytatják a régi életmódot. Hónapok múlnak el. Egy alkalommal Harry véletlenül meghallja, amikor Douglas ezredes, dilemma elé állítja a lordot: vagy feleségül adja hozzá a leányát vagy perli a Harding-váltókat és dobra üti a kastélyt. Harry azt a tanácsot adja a lordnak, hogy inkább a vagyonát dobja oda hitelezőjének, mint a leánya boldogságát. Hiszen Edward és Hella szeretik egymást és két ifjú élet jövőjével nem szabad megfizetnie a váltóadósságait. A lord megrémülve látja, hogy titkát felfedezték, nem tehet tehát mást, felfedi Harry előtt a rettentő valóságot. A múltjában van egy folt, amelyet csak ezzel a lépéssel tud lemosni, mert Mary, a gyámleánya, egy különc, vad teremtés, aki szerte a világon kóborol, egy év múlva, szeptember tizenötödikén nagykorú lesz és akkor esedékessé válik az öröksége, amelynek a végrendelet értelmében ő volt a kezelője és gondnoka. Ámde az örökségből százezer font hiányzik, amit a lord tékozolt el bűnös könnyelműséggel. Egy év múlva tehát nem csak a Harding-vagyon vész el, hanem a család becsülete is. Erre az őszinte vallomásra Harry különösképpen felel. Felajánlja az életét a lordnak, amit úgyis el akart magától dobni hónapok előtt, egy furcsa hajnalon s amelynek értékét úgysem tudja megbecsülni. Az élettől megcsömörlött ifjú egy furcsa szerződés kötését kéri a lordtól. Ha százezer fontra biztosítja az életét és egy esztendeig minden szeszélyét teljesiti: akkor szeptember 15-én, a biztosítás lejárata napján el fog tűnni az élők sorából. Harding lord eleinte nem akar tudni erről a félelmes áldozatról, de Harry olyan meggyőző fölénnyel beszél a halálról, hogy végül is el kell fogadnia a különös ajánlatot. A lord néhány hét múlva Benaresből levelet kap Harrytól, aki röviden értesíti őt ottlétéről. Költekező, víg életmódot folytat a halál jegyese. A pompázatos Kelet exotikus élvezeteit hajszolja gond nélkül. Egy alkalommal megismerkedik egy bajadérral, akinek szépsége felkelti érdeklődését. A Ganges partján újra látja ezt a misztikus jelenséget, anélkül, hogy megtudna valamit a kilétéről. Kíváncsisága űzi-hajtja egyik városból a másikba. Madrasba érkezik, ahol egy előkelő szállodában ismét találkozik az ismeretlen nővel. Nem tud ellentállni az érzéseinek s belopódzik a szobájába. Mind hiába, a nő tisztességén megtörik Harry minden szándéka. A halálra készülő ifjú érzi, hogy egy legyőzhetetlen érzés rabja lett. Éppen menekülni akar az ébredő szerelem elől, amikor Halasdane hercegnő yachtjára hívja meg. A yachton a hercegnő bemutatja neki Hyttara Sahibot, egy indiai orvost, aki a hercegnő bizalmas barátja. Hyttara féltékeny szemekkel nézi a fiatalember udvarlását és hogy megszabaduljon vetélytársától, meg akarja mérgezni őt. Harry megdöbbenve látja ezt a merényletet, azután mosolyogva árulja el az orvosnak, hogy szeptember tizenötödikén úgyis meg kell halnia, ne bántsa tehát őt. Hyttara Sahib bocsánatot kér Harrytól és megígéri neki, hogy jóbarátja lesz. A következő napon Harry elutazik. A párisi Excentric-Clubban várja be Harry szeptember tizenötödikét, azt a kritikus napot, amikor ígérete szerint meg kell halnia. Hajnal felé nehéz szívvel megy ki a Club kapuján és szembe találja magát Hyttara Sahibbal. Az indiai orvos eljött, hogy egy utolsó baráti szolgálatot tegyen a halálramenőnek. Egy olyan méregnek van a birtokában, amely fájdalom nélkül és gyönyörű álmok között visz át a Nirvanába. Azért jött, hogy megkönnyítse neki az utolsó utat. Lakására hívja őt és egy gyönyörű beszéd kíséretében búcsúztatja az élettől, azután átadja neki a méregitalt. Másnap reggel Párisba érkezik Lord Harding, hogy megakadályozza Harry szándékát. Az Excentric-Clubban azonban már csak a búcsúlevelét találja. Kétségbeesve rohan gyámleányához és lelkiismeretfurdalásai közepette elárul neki mindent: az elpazarolt örökséget és a különös szerződést Harryval. Erre Mary szétvonja a szoba függönyét. Ott fekszik mozdulatlanul a fiatalember, mellette pedig az indiai orvos. Hyttara Sahib elárulja, hogy csak altató szert adott be az ifjúnak, aki örökálomra hunyta le szemeit és új életre fog ébredni. Harry nemsokára eszméletre tér és meglepődve néz maga köré. Hyttara Sahib erre leveti álarcát: Edward áll előttük, aki azért vállalkozott a kalandra, hogy végére járjon a misztikus családi rejtélynek. Hella Edwardé lesz. Harry pedig feleségül veszi Maryt, aki nem más, mint Halasdane hercegnő és akinek szerelmében meg találja életének egyetlen boldogságát... (Mozihét, 1917/39.)

Tartalom a holland kópia alapján:

Nagès Béla a Margit hídról készül vízbe ugrani, hogy véget vessen életének. Mulatozó társaság halad arra automobilon, s megakadályozzák az öngyilkosságot. Magukkal viszik a halálra szánt fiatalembert Hajós Dénes gróf házába. A vendégek között van Béla egykori egyetemi évfolyamtársa, Mano, aki a gróf lányának Erzsibetnek udvarol. Béla a gróf titkára lesz, s társa a kicsapongó, léha életben. A gróf eladósodik, bevallja Bélának, hogy még gyámleánya, Illna vagyonából is elköltött százezer fontot, pedig egy év múlva, szeptember 15-én nagykorú lesz a lány, s át kell adnia neki a vagyont. Csak egy módon kerülhet ki a bajból, ha lányát hozzáadja a gazdag Douglas ezredeshez. Béla tiltakozik e terv ellen, mert tudja, hogy barátja, Edward mennyire szereti Erzsibetet. Felajánlja egykor megmentett életét a grófnak, kéri, hogy kössön rá életbiztosítást s ő egy év múlva el fog tűnni az élők sorából, s a gróf a biztosítási pénzből rendezni tudja adósságát. Béla Indiába megy, hogy hátralévő életét ott töltse el. Megismerkedik a gyönyörű Halasdane hercegnővel, akibe halálosan beleszeret. A hercegnő társaságához tartozik Hyttara Sahib indiai orvos, aki kezdetben féltékeny figyeli Bélát, majd mikor a férfi bevallja neki, hogy hamarosan véget kell vessen életének, összebarátkoznak. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Budapestre. Váratlanul megjelenik Hyttara Sahib, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal, mely varázslatos álmok közt repíti át az életből a halálba. Hajós gróf szintén Budapestre jön, hogy feloldja Bélát ígérete alól, de késve érkezik, Béla búcsúlevele várja. Kétségbeesetten rohan gyámleányához, hogy mindent bevalljon neki. Illna, miután meghallgatta, félrehúz egy függönyt. Béla fekszik mögötte, mellette az indiai orvos áll, aki elárulja, hogy csak altatószert adott be az ifjúnak. Béla hamarosan magához tér, s csodálkozva néz szét. Ekkor az orvos leveti álszakállát, s kiderül, alatta Mano rejtőzött, aki azért vállalkozott a kalandra, mert Béla leveléből megsejtette, hogy barátja veszélyben van. Mano feleségül veszi Erzsébetet. Béla pedig a titokzatos hercegnőt, akiről most tudja meg, hogy nem más, mint Illna.

Short English content:

Harry Kernett wants to commit suicide but Lord Hardling save his life. Harry became Hardling's secretary. Lord Hardling is a very lightheaded man, he make a lot of dept, he spend even his ward daughter Mary's fortune too. Harry suggests the Lord to effect an insurance on his life, and he promises to commit suicide in a year, and the Lord will be able to pay back his dept with the help of the insurance money. His only request to spend his last year in India. Harry meets a very beautiful women there, pricesse Halasdane who is traveling with an indian doctor Hyttara Sahib. Harry is in love with her but he knows that he has to die soon. The date comes, he goes to Paris to commit suicide. Suddenly Hyttary Sahib arrives, and he gives a poison for him to help him to die easily. Meantime the Lord comes to Paris to resolve Harry from his promise, but he finds his farewell letter. He goes to Mary's and confesses everything. Mary pulls away a curtain. Harry is laying behind it and Hyttara Sahib is standing next to him. Sahib says that Harry is not dead, he is only sleeping. When Harry wakes up, turns out that Mary and the princess Halasdane is the same person, and Sahib is Harry's friend.

Érdekességek

• A korabeli források szerint a film eredeti magyar változatában a történet Angliában indul, Indiában folytatódik és Párizsban fejezkődik be. A holland verzió ezzel ellentétben csak két helyszínen, Budapesten és Indiában játszódik. Ennek oka, hogy a holland forgalmazók számára egzotikusabb helyszínnek számított Budapest, mint London vagy Párizs, ezért a film cselekményének fő helyszínét az alkotók akaratával ellentétesen visszavezették Budapestre.
• A magyar filmgyártásban ekkoriban kezdék el bevezetni, hogy a színházhoz hasonlóan a filmeknél is főpróbákat tartanak, azaz tesztvetítéseket, amelyek tanulságai alapján a vágáson és a dramaturgián még változtathatnak a premierig rendelekezésre álló néhány hét alatt. A filmen az augusztusi fópróbát követően még alakítottak valamit, legalábbis erre utal a Pesti Hírlap 1917/244. számának kritikája: "Így történt, hogy bizonyos részleteket még bravúrosabbá, még gazdagabbá tettek, úgy hogy ha valaki ma, a bemutatón újra látta ezt a filmet, főpróbai gyö­nyörködésének felfokozott mértékben való felfris­sülését tapasztalhatta." A fennmaradt kópia alapján valószínűsíthető, hogy a film végének jelenetei közül az autós üldözés lehetett az, amit utólag illesztettek a csekeménybe, mivel az szervesen nem a dramaturgia része és kicsit meg is zavarja azt, ugyanakkor még izgalmasabbá, látványosabbá és pergőbbé teszi a teljes alkotást.
• A korabeli kicsit reklámízű dícsérő kritikáktól elüt Szász Zoltán magyar filmekről szóló cikke, mely azért bírálja Az utolsó hajnal-t, mert idegen miliőbe helyezi a történetet. Bár sem a film címét, sem Kertész Mihály nevét nem említi, leírásából mégis jól felismerhető, hogy erről a filmről van szó: "Már jó néhány hónap előtt láttam egy mozidarabot, mely állítólag angol környezetben játszott s egy Harry nevezetű lord viszontagságait mutatta be. Kezdetben a lord Londonban élt mint egy jelenet jelzi: „éjszakánként autón London egyik mulatóhelyéről a másikhoz száguld". Ezt olvasva, azt reméltem, hogy végre viszontlátni fogom, habár csupán mozivásznon is, a Leicester squaret, a Strandot, a Picadillyt, a Regent streetet, azokat a tereket és utcákat, ahol London éjjeli élete zajlik. De mily csalódást Harry lord, akit egy bécsi színész minden angolosságtól menten ábrázolt, a jó öreg Margit-hídon, a Dunaparton, a Lipót körúton s talán még más ismert pesti utcarészletében is száguldott ide-oda. A Themse annyiban tagadhatatlan hasonlít a Dunához, hogy szintén folyó és széles, de különben a londoni part karakterisztikus hídjával és rakpartjával egész más képet nyújt, mint a pesti. De ez még semmi. Ez a Harry lord hamarosan megunja a pesti, illetőleg londoni életet s valami szerelmi búbánattal, unottan elutazik Indiába. Nemsokára látjuk is egy állítólagos indiai mocsárban vadászgatni. Már amikor a moziban láttam azt az Indiát, gyanús volt nekem; Indiában a fű, a fa, a levegő, a felhőalakulás, minden, amiből a természet összerakódik, más mint nálunk s nagyon is karakterisztikus. S én ezt a karaktert nem találtam a képen. De hogy is találhattam volna, mikor, mint ahogy később megtudtam, ez az India tulajdonképpen a Lágymányos volt unalmas, Duna menti fűzfáival és nádasával s jellegzetesen poros magyar levegőjével. Nos, azt hiszem, az ilyesmi nem fér össze a filmipar magasabb rendű ambícióival. Hogy elmenni Londonba s az Indiákba költséges, az kétségtelen, sőt most háborúban lehetetlen is. De nem lehet London és India nélkül mozidarabot írni? Az az ellenvetés, hogy a tömeg nem veszi észre az ilyen ártatlan csalásokat, nem állhat meg, mert ha a műveletlen ember tudatosan nem is nélkülözi az ilyen Indiákban az Indiaszerűséget, ösztönszerűen megérzi, hogy nem azt kapja, amit a hangzatos felírás ígér. S különben is a művészi vagy pláne irodalmi igényű filmnek nem szabad megelégedni a teljesen műveletlen kültelki közönség tetszésével, hanem a fejlett ízlésű és művelt elitemberek elismerésére is kell pályáznia." (Száz Zoltán: Magyar filmek In: Színházi Élet 1918/29.)
• A történet szerint Edward és Harry osztálytársak voltak, azonban az őket alakító színészek, Leopold Kramer és Ujj Kálmán nem egykorúak: 14 év korkülönbség volt közöttük.
• A filmben szereplő két nyitott kocsi budapesti rendszámot visel: II-695 és III-292. Ez utóbbi egy középkategóriájú osztrák túrakocsi, amely Gräf & Stift gyártmány. Ez a kocsi a történet elején Harding lord kocsija, így London utcáin látjuk, majd a film végén visszatérve Kernett Párizsban közlekedik vele.
• Ez a produkció volt a Phönix Filmgyár második filmje. Az első A kuruzsló című dráma volt, szintén Kertész Mihály munkája.
• A filmet a budapesti Royal Apollóban közvetlenül Psylander nagysikerű filmje, Az élet komédiása után mutatták be.
• A film a bemutatókor a Royal Apollóban olyan nagy siker volt, hogy az első előadásokra elővételben keltek el a jegyek és minden alkalommal táblás házakat hozott.
• Az egyre fokozódó filmnyersanyag-próblémák miatt a produkció valószínűleg kevés kópiával futott a mozikban, így Miskolcra például egy év késéssel, 1918 októberében került közönség elé.
• A budapesti Omnia mozi 1920-as "repríz-heteinek" keretében nagy sikerrel vetítette a filmet, amelyet a reklámkampányban nagy külföldi sikerként hirdetett.
• 1923 végén a Renaissance színház Az utolsó hajnal címmel mutatta be legújabb darabját, amely vakokról szólt.
• A film restaurálása a fennmaradt négy tekercses holland változat és az Ausztriában megtalált egytekercses töredék, valamint egy részletesenk mondható tartalomleírás alapján készült. Ezek összehasonlítsakor kiderült, hogy a holland változatból nagyobb részeket kihagytak, vagy az idők során megsérült, így azok nem maradtak fenn, vagy csak az osztrák kiópiában megtalálhatók. Ilyenek Karnett és a lord éjszakai kalandjai, Harry és a hercegnő első indiai találkozása, amely elveszett és a benaresi jelenet eleje, amely csak az osztrák kópiában maradt fenn.
• A film megtalálása több véletlennek köszönhető. A 2000-es évek elején Nikolaus Wostry, a Filmarchiv Austria kutatója Budapesten járva a Filmarchívum plakátjain felismerta a Phönix-film emblémáját, amely eszébe jutattata a töredéket, amelyet évtizedekkel korábban a bécsi bolhapiacon vásárolt. Ezt felújítva a töredéket bemutatták egy olaszországi némafilmfesztiválon, ahol az amszterdami filmarchívum kutatói ráismertek a gyűjteményükben lévő "Het Leven Een Spel" (Az élet egy játszma) című filmjükre, amely Az utolsó hajnal holland forgalmi kópiája volt.

Galéria

Vélemények

Dicsérnünk kell elsősorban a film technikai tekintetekben való kiválóságát, rendezését, nyugodt, következetes szcenáriumát, kiállításának: interiőrjeinek és külső felvételeinek szépségeit és last non least a nagyszerű alakításokat, amelyek hangos szóval hirdetik, hogy milyen jó színészek állanak a Phönix-gyár szolgálatában.
Színházi Élet, 1917/40.

Deutsch-German Alfréd és Vajda László, a Magyar Színház népszerű rendezője magas színvonalú irodalmi munkát végeztek a film megírásával, melynek pompás meséje az utolsó pillanatig lázas izgalmasságban tartja a közönséget....Külön érdekessége a filmnek a kisérő szöveg. Ezeket az irodalmi becsű feliratokat Siklósi Iván, a Royal-Apollo művészeti igazgatója irta. Úttörő munkája valóban dicséretreméltó.
Az Ujság, 1917. október 2.

Az Apollo mozgóképszínház igazgatósága oroszlán-lépésekkel halad a maga elé szabott útján. Hivatásának tűzte ki, hogy megszabadítja a filmipart a selejtes, erkölcsrontó, Ízléstelen külföldi portékától s megnyitja az érvényesülés területét a magyar filmtechnikának és ezzel együtt a magyar írók és művészek érvényesülésének is. Kulturmissziót vállalt az Apollo és hogy föladatát, mily céltudatosan, mennyi szeretettel, mekkora áldozatokkal tölti be, fényes bizonysága az a négyfelvonásos darab, amely ma került bemutatásra zsúfolt ház előtt. Az utolsó hajnal a cime a Royal Apollo újdonságának, amelyről sietve állapítjuk meg, hogy nemcsak az izig-vérig magyar filmgyárnak a Phönix-nek káprázatos produktuma, de tárgyánál, bonyodalmainál és frappáns kibontakozásánál fogva, elsőrangú színpadi alkotás is. Rejtelmes történetnek mondja a színlap a darabot, mi azonban úgy éreztük, hogy egy mesteri kézzel megkonstruált drámát kaptunk a közös szerzőktől, Deutsch-German Alfrédtól és Vajda Lászlótól.
Budapesti Hírlap, 1917. október 2.

Azutolsó hajnal az első ízig-vérig internacionális magyar film. Tárgya, fölépítése és meg­rendezése vetekedik a hires amerikai és híres fran­cia filmekkel."
Budapesti Hírlap, 1917. szeptember 30.