JÚDÁS

Tartalom

John Forest, a fiatal amerikai bányamunkás az embertelen munkakörülmények javítása érdekében kitalál egy új kazánszerkezetet, mely megkímélné a munkásokat az izzó hőségtől. Lelkesen mutatja találmányát James Hogg munkavezetőnek, de ő használhatatlannak minősíti, s durván elutasítja. Forest elkeseredésében széttépi a tervet, és elrohan. A munkavezető összeszedegeti a papírdarabokat, összeállítja a rajzot, és megvalósítja a tervet. Telnek-múlnak az évek. James Hogg az ellopott találmányból többszörös milliomos és gyáros lesz. Fényűzően él lányával, Liliannel. John Forest, az igazi feltaláló viszont nyomorban tengődik lányával Bettyvel, s ennek szerelmével a nagyravágyó, de koldusszegény Alban Kennedyvel. Forest egy napon felkeresi a gyárost, s kéri, hogy az általa szerzett millióiból segítse elő lánya és Alban boldogulását, de úgy, hogy a büszke fiatalember ne tudjon az ő közbenjárásáról. James Hogg teljesíti kérését. Bettyt előkelő nevelőintézetbe küldi, Albant pedig a házába fogadja. A fiatalember gyorsan beilleszkedik a fényűző, gondtalan életbe, úgy forgolódik az előkelő társaságban, mintha beleszületett volna. Csakhamar megfeledkezik egykori szerelméről, Bettyről, s meghódítja a milliomos lány szívét. Forest ekkor felkeresi a fiatalembert, hogy figyelmeztesse hűtlenségére, de ő megtagadja egykori barátját, aki támasza volt a nyomorban, s akinek jelenlegi jólétét is köszönheti. Később Albannak tudomására jut, hogy Forest segítette hozzá a szerencséhez. Felébred a lelkiismerete, felölti régi rongyait, és visszatér a szegénységbe. Lilian nem tudja elviselni a szakítást, öngyilkos lesz. A megtört szívű gyáros úgy érzi, hogy fiatalkori bűnéért lakol. Vezeklésül általános örökösévé teszi Albant és hozzáadja Forest lányát, Bettyt.

Galéria

Vélemények

(A Royal-Apolló premierje.) Négyszer telt meg pénteken a Royal-Apolló hatalmas nézőtere. A bemutató előadások föattrakciójának a Júdás bizonyult ez a Pemberton-regényből készült kitűnő Phönix-film. Lesz még alkalom szólani róla. Most csak annyit, hogy ez szintén azon kevés magyar film közül való, amit a mihamarabb helyreálló békés viszonyok között a legnagyobb sikerrel játszanak majd az egész kontinensen. Siklósi Ivánnak a közönséggel kitűnő kontaktusban levő filmdramaturgi érzéke, Kertész Mihálynak teljes fegyverzetű, biztos, kiváló rendezői tudása mellett valóságos parádés előadást kap a film révén a közönség. (Pesti Hírlap, 1918. november 2.)

A fölvétel magyar gyárnak, a Phönix-nek a műve és újabb bizonyítéka Kertész Mihály rendezői tehetségének, mert a képek akármelyik külföldi gyár termékeivel megállják a versenyt. A mozgalmas mesét bajos röviden összefoglalni, mert annyi benne a poézis, a megkapó vonás és a romantika, hogy csak a film maga tudja visszaadni s nem a szó. Forrest rézműves, akinek szerepében Gál Gyula remekel, küzdelmes ifjúsága során föltalál egy újfajta kazánt, de nem veszi hasznát nagyjelentőségű találmányának, mert Hogg munkafelügyelő eltulajdonítja titkát és milliókat szerez vele. Forrest szegény marad és minden gondját leányának. Bettynek nevelésére fordítja, akit Lotto Klára személyesít meg. A leánynak egy szegény, de nagyratörő fiatalember, Kennedy Alban a vőlegénye. Az ifjú, akinek szerepét Törzs Jenő játssza, világgá akar menni, hogy szerencsét próbáljon. Az öreg Forrest közben fölkeresi találmányának elorozóját és arra kényszeríti, hogy Albánt házába fogadja, Bettyt pedig egy előkelő intézetben neveltesse. Albán később eljegyzi Hogg leányát (Németh Juliska), majd felébred benne a lelkiismeret és elhagyja a fényt és gazdagságot, hogy fölkeresse Bettyt. Hogg leánya öngyilkos lesz, apja pedig jogtalanul szerzett vagyonát Albanra s Bettyre hagyja. Mindez persze sok bonyodalommal fűszerezve pereg le a filmen, amely nagy gyönyörűséget szerzett a közönségnek. (Budapesti Hírlap, 1918. november 2.)