Kertész Mihály | rendező |
Karinthy Frigyes | forgatókönyvíró |
Z. Molnár László | |
Kőváry Gyula | |
T. Oláh Böske | |
Hegedűs Ferenc | |
Nagy Magda | |
Szécsi Ferkó |
Bécsi József | operatőr |
Ungerleider Mór | producer |
Phönix | gyártó cég |
Projectograph | forgalmazó cég |
1918. április 1. (Omnia) | bemutató |
90/1920 | cenzúra határozat |
Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 90/1920 számú cenzúra határozat szerint 1020 méter.
kópia | elveszett |
Két állástalan fiatalember sorsát mutatja be a film. Mindketten felfigyelnek egy apróhirdetésre, s elindulnak, hogy a meghirdetett állást megszerezzék. Egyszerre érnek a villamosmegállóba. Várakozás közben számolgatják a pénzüket. Az egyiknek hét krajcárja van, a másiknak hat. A hét krajcár tulajdonosa leejt egy krajcárt, de rest lehajolni érte. A hat krajcár tulajdonosa azonban felveszi, és felszáll a villamosra. A lusta fiatalember, kinek így épp egy krajcár hiányzik a szakaszjegy árához, gyalog kénytelen megtenni az utat. Mire odaér, a villamossal érkező fiatalember már elfoglalja az állást. Az ő sorsa jobbra fordul, a szerencse, melyet élelmesen magához ragadott, napról-napra jobban kedvez neki, míg a másik, a lusta, mindig hátul kullog az életben, egyre lejjebb csúszik, s végül a nyomorba süllyed.
„A második film, ami a gyárban készült, „Mese egy krajcárról" érdekes címet viseli, írója: Karinthy Frigyes, akinek ez az első nagyobb szabású filmje. Karinthy a maga ismert írói stílusában, nagyszerű karakterizáló és szatirizáló talentumával ékesítette a film cselekményét. A színdarabot, amely két felvonásra tagozódik, Kertész Mihály rendezte. Közreműködtek benne pedig Z. Molnár László, Kőváry Gyula, Hegedűs Ferenc, Oláh Böske és Nagy Magda. A humoros filmek sorában, amik a jövő szezonban a mozgóképszínházakban felvonulnak, ez az irodalmi értékű, nemes nívójú Karinthy-darab egészen kiváltságos helyre fog jutni.” (Mozihét, 1917/22)
„Kőváry Gyula és Z. Molnár László alakítják a két férfi főszerepét olyan feltűnő kedves humorral, amit eddigelé ritkán láttunk filmen. A pesti közönségnek ez a két kedvenc színpadi komikusa ez alkalommal bebizonyították, hogy a filmen is ugyanolyan értékeset tudnak nyújtani, mint az élőszó színpadán. Kőváry és Z. Molnár a film két groteszk figuráját a legtökéletesebb művészettel játsszák meg. Minden mozdulatuk egy-egy móka, minden arcrándulásuk derűs mosolyra ingerli a nézőt. Amit ez a két kitűnő színész ezen a filmen ad, az kiforrott, rutinos, emlékezetes színészi teljesítmény…” (Mozihét, 1918/13)
„Egy krajcár története volt az elmúlt hét kimagasló magyar filmsikere. A Phönix legfrissebb műve, amelyet az Omnia mutatott be a nagyközönségnek, osztatlan tetszés mellett pergett hét napon át, összesen huszonhárom előadásban s tizezrekre rúg azoknak a száma, akik megtekintették ezt a kitűnő film újdonságot. Karinthy Frigyes, a jeles humorista írta a darab szövegkönyvét csupa ötlettel. A fölötte szatirikus cselekményt három olyan elismert és kipróbált fővárosi színművész viszi sikerre, akik e filmszereplésükkel felejthetetlen emlékeket hagytak a publikum köréhen. Z. Molnár László, Kőváry Gyula és T. Oláh Böske alakítják a film főszerepeit jóízűen és természetesen. Kertész Mihály rendezte a Phönix ez új produktumát igen rutinosan és nagy művészi érzékkel.” (Mozihét, 1918/14)
„Egy krajcár története címen Karinthy Frigyesnek elmés szatírája Az Egy krajcár története az ezidei kilencedik Phőnix-film. Arról szól a sok ötletességgel feldolgozott történet, hogy mint irányítja a semmi rézkrajcár két ember életét. A két embert Z. Molnár László és Kőváry Gyula játssza igen mulatságosan. A női szerepben kedves T. Oláh Böske.” (Pesti Hírlap, 1918. április 2.)