A SZENTJÓBI ERDŐ TITKA

Tartalom

Elsner Károly egy asszony miatt hazájától távol, Indiában él önkéntes száműzetésben. Ezalatt az öccse, aki mellesleg tengerésztiszt, dorbézol és adósságokat csinál, s egy uzsorás hálójába kerül. Károly aggódó anyja hívására hazatér. Pál éppen öngyilkosságra készül, mikor belép a szobájába. Elveszi öccsétől a revolvert, s megnyugtatja, hogy rendezni fogja adósságát. Éjszaka felkeresi egykori szerelmét, akit mint szegény mérnök nem vehetett feleségül, s aki időközben Hiller vizsgálóbíró felesége lett. Hillerné fogadja, de aztán lelkiismeret furdalása támad, mivel a gyermeke beteg. Az érkező orvos elől Károly az erkélyre menekül, ahol egy gyilkosság szemtanúja lesz – a szentjóbi erdőben megölik az uzsorást, akinek az öccse tartozik. Leugrik az erkélyről és a gyilkos után rohan. Utol is éri, de rövid dulakodás után a bűnös mégis elmenekül. Nem veszi észre, hogy dulakodás közben kicsúszott a zsebéből öccse revolvere. Még ezen az éjszakán elutazik. A detektívek az uzsorás holtteste mellett megtalálják Pál revolverét, letartóztatják a fiatalembert. Az anya távirata ismét hazahívja Károlyt. A férfi első útja Hillernéhez vezet, aki legutóbbi furcsa eltűnése miatt őt tartja gyilkosnak. Károly Hillerék lakájában ráismer az igazi  tettesre. Nehéz helyzetbe kerül, ha leleplezi a lakájt, veszélyezteti az asszony jó hírét, ha nem, öccse halálát okozza. Az asszony, aki érzi, hogy lelkiismerete úgy sem hagyná nyugodni, ha egy ártatlan ember meghalna miatta, jelentkezik a bíróságon és mindent bevall. Ezután az inas is beismerő vallomást tesz. Kiderül, hogy tettét bosszú vezérelte, mert az uzsorás elcsábította a leányát. Hiller nem tud megbocsátani feleségének, az asszony öngyilkos lesz.

Galéria

Vélemények

„A szentjóbi erdő titka." A Royal Apolló tegnap, csütörtökön este mutatta be A szentjóbi erdő titka cimü új filmet. A bemutató rendkívüli sikert aratott. A Phönix-filmgyár új alkotása mesteri munka, az izgalmas és érdekfeszítő tárgy, ennek ötletes és pazar rendezése, a jelenetek tökéletes teknikai kidolgozása ezt a filmet óriási sikerre predesztinálják.” (Pesti Napló, 1917. november 2.)

„A darab cselekménye egy gyilkosságból indul ki. Megöltek egy uzsorást s akit a gyilkossággal vádolnak: ártatlan, annak dacára, hogy minden körülmény ellene szól. Az első perctől az utolsóig érdekfeszítő bűnügyi dráma a szenzáció erejével hatott mindenkire. Izgatott, feszült kíváncsisággal néztük, lestük a darab nemvárt fordulatait, amikor a végén frappáns módon megismerjük az igazi bűnöst. De amig eddig elérkezünk a cselekmény kapcsán, számtalan merész és érdekes meglepetésben van részünk. A rendkívül jól megkomponált történet nem tévesztette el hatását: a közönség tapsos elismeréssel honorálta a szövegkönyviró Vajda László írói fantáziáját, drámai vénáját s a rendező ügyes beállításait.” (Váczi Dezső: Phönix. In: Mozihét, 1917/34)

„Bemutató a Royal Apollóban. A szentjóbi erdő titka. Csütörtökön délután mutatta be a Royal Apolló e heti újdonságát. Vajda László A szentjóbi erdő titka című négy fölvonásra terjedő filmdarabját. Negyedik produktuma ez az amerikai gyorsasággal fejlődő Phönix-filmgyárnak, amely oroszlánlépésekkel halad azon az uton, amelyen egy sorba kerül a világhíres dán mozgóképgyárral, a Nordisk Film Kompanival. A szentjóbi erdő titka a bűnügyi filmek sorozatába tartozik s tárgyának leleményességében, jeleneteinek frappáns fordulataiban, cselekményeinek érdekességében egy nívón áll az ilyen témájú leghíresebb külföldi alkotásokkal. Vajda László bámulatosan biztos rutinnal írta meg a darab szövegkönyvét, Kertész Mihály rendezői zsenialitásának és termékeny fantáziájának egész fegyvertárát alkalmazásba vette, a Phönix-gyár pedig fölhasználta mindazokat az eszközöket, a melyek eddigi hatalmas sikereihez juttatták. Szcenirozó és rendező a legmegértőbb munkát végezték ezen a filmen, a mely minden tekintetben kimagasló eseménye a filmteknikának. A darab szerepeit kitűnő színészgárdánk jelesei alakították. Törzs Jenő viszi a főszerepet és a színészi ábrázolás rajongóinak a legnagyobb elismerését érdemli meg. Meggyőző erejű, természetes, közvetlen kifejező eszközei: a mimikája, a gesztusai érzéssel teltek és erőtől duzzadók. Nehéz föladatot rótt rá a szerző, de Törzs Jenő diadalmasan oldotta meg szerepét, aki ezzel a filmsikerével csak gazdagította eddigi színpadi teljesítményeit. Báthory Gizella finom, mélyenható alakítása; szintén elsőrangú. Föltétlen dicséret illeti a többi szereplői is, T. Halmi Margitot. Pethes Imrét, Réthey Lajost és Kertész Dezsőt. A fotográfiai fölvételek kristálytiszták, a film teknikai kiállítása káprázatos látványosság-számba megy, a közönségnek tehát nemcsak az érdeklődését tartja lekötve a darab, hanem a szemét is gyönyörködteti. A Royal Apolló nyilván a jövő héten is kénytelen lesz elhalasztani az új bemutató napját, mert egészen bizonyos, hogy egy rövid hét nem lesz elegendő az érdeklődés kielégítésére. Holnap és holnapután meg a következő napokon olyan ostrom alatt fog állani az előkelő filmszínház jegyváltó pénztára, a minőre még példa nincsen.” (Budapesti Hírlap, 1917. november 2.)