TATÁRJÁRÁS

Tartalom

Lőrenthey főhadnagy egy vidéki hadgyakorlat során viszontlátja régi kastélyát és régi szerelmét, Rizát. A vidéki társaság legszebb hölgyei estélyt rendeznek a kastélyban, de Lőrenthey nem fogadja el Riza meghívását, inkább őrszolgálatot vállal a kétbalkezes Wallerstein hadnagy helyett, hogy elkerülje a találkozást. Nincs kedve Lohonyay tábornok lányának társaságához sem, aki valósággal üldözi a szerelmével. Treszka ezért kénytelen elfogadni régi hódolója, Mogyoróssy önkéntes udvarlását. A kastélyban mulató tisztek elfeledkeznek a hadgyakorlatbeli ellenség közeledéséről. Mivel Lőrenthey hasztalan küld értük katonákat, kénytelen bemenni a kastélyba. A tisztek ekkor elsietnek a gyakorlatra, de Lőrentheyt ott fogja Riza, aki boldog, hogy egykori szerelme is átlépte végre a kastély küszöbét. Az asszony szívesen felelevenítené a régi emlékeket. A fiatalember azonban büszkén a szemébe vágja, hogy szíve már foglalt, Treszkát veszi feleségül. Riza ekkor már tiszttársai után küldené a főhadnagyot, de Lőrenthey ott marad, és keserűségében leissza magát, énekel, táncol, kardját Riza lábai elé dobja. Ekkor váratlanul feltárul az ajtó, belép Lohonyai tábornok. Felháborodottan vonja felelősségre a részeg tisztet, és súlyos megtorlással fenyegetőzik. Később, mikor a fülébe jut Lőrenthey házassági szándéka, meg nem történtnek tekinti mulasztását, mivel szívesen fogadná vejéül a derék katonát. Közhírré akarja tenni a vendégek előtt az eljegyzést, de Treszka látva Lőrenthey és Riza kölcsönös szerelmét, ellentmondást nem tűrően kijelenti, hogy nem hajlandó feleségül menni a főhadnagyhoz, mert Mogyoróssyt szereti. Így a hadgyakorlat az egykor elszakadt szerelmesek, Lőrenthey és Riza kibékülésével végződhet.

Short English content:Through her marriage, Baroness Riza became the lady of a distinguished castle. She got rid of her husband, to whom she was forced. Her heart starts beating feverishly when she learns that among the Hussars arriving to the country for military practice there is her former lover, Lieutenant Lőrenthey. The young man, however, keeps away from the baroness as he is not willing to forgive her for having married someone else. As a revenge, he proposes to the daughter of General Lohonyay. Treszka, however, understands the situation. She refuses the lieutenant and thus the military practice results in Riza and Lőrenthey finding each other.

Érdekességek

• Bármíly paradox, a magyar némafilmgyártás egyik legkedveltebb forrása az operettirodalom volt. A némafilmkorszakban harminc  híres operettet filmesítettek meg, s több mint 20 operett-szkeccs készült, ez a műfaj az összes némafilm mintegy 10 százalékát teszi ki. Az irodalmilag kevésbé igényes alapanyag, a könnyed téma,  a fordulatos cselekmény jobban érvényesült a filmen, mint a gondolatilag gazdag, igényes irodalmi művek. A filmek sikerében nagy szerepet játszott a zene is. A vetítéseket az eredeti operett zenéjével kísérték, melynek népszerűsége sok nézőt vonzott.
• A filmet készülésekor nem sikerült eladni Ausztriában: "A Glória-film, a Tatárjárás, amely egyik eseménye volt a budapesti filmhétnek, a bécsi cenzúrán, sajnos, nem ment keresztül. A Glória-filmet az elmaradó ausztriai játszási időkért bizonyára busásan rekompenzálni fogják a sikeres magyarországi előadási hetek. (Mozihét, 1917/27) 1921-ben azonban a Paimann’s Filmlisten, 1921/253 száma szerint Herbstmanöver címen mégis bemutatták Bécsben.
• A m. kir. Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak 99/1921. O. M. B. számú rendelete megtagadta a film engedélyokiratának kiadását. 
• Az operettből 1927-ben Forgács Antal és Vágó Géza három színpadi és három filmrészből álló szkeccs változatot készített, melynek főszerepeit Hajdú Eta, Raskó Baba, Kompóthy Gyula, Rott Ferenc játszották.
• A harmincas években több újsághír jelent meg az operett hangos filmváltozatának tervéről, de ez nem valósult meg.

Galéria

Vélemények

„A Tatárjárás belső magyarsága mellett technikai kivitelében is dicsekedhet azokkal a sajátságokkal, amivel a jó magyar film. A rendezés Kertész Mihály egyik leggondosabb munkája. Kiforrott stílusa nyilatkozik meg a plasztikus beállításokban. Forgács Antal a film kiállítására nem sajnálva a költséget, mindenben kezére járt a rendező Kertésznek. Fess huszárcsapatok működtek közre a hadgyakorlatok jeleneteinél. Ezután az egyes szereplőkről kell megemlékeznünk, akik közül Kosáry Emmy és Király Ernő a korifeusok. A Királyszinház primadonnája meglepően jó és rutinos filmművésznőnek bizonyul. Szépsége mellett van benne valami amerikaias verv. Király Ernő is teljes biztonsággal mozog a mozigép előtt. Külön kell megemlékeznünk a pompás huszárgenerálisról Szalkay Lajosról. Remekbe faragott magyar katona. Hollay Kamilla mint rendesen bájos és már otthonos a filmen. Igen jó Wallerstein hadnagy humoros szerepében Cseh Iván és más szerepekben Medgyaszay Jenő, Somogyi Kálmán és Szőke. A filmet néhány részlet kivételével Bécsi József fotografálta. A közönség érthető tetszéssel fogadta." (Mozihét, 1917/27)

„Most pedig a Tatárjárás megéri a reneszánszát. A mozi, amely mindenhez, ami egykor népszerű volt, hozzányúl és újból feléleszti népszerűségét, reprízben életre támasztja a Tatárjárás Lőrenthey főhadnagyát, a legszimpatikusabb operettszerepet, Riza bárónőt, a legbájosabb háziasszonyt, Wallersteint, a kitűnő tartalékos hadnagyot és fel fognak éledni bennünk a békebeli hadgyakorlatokról szóló bájos elbeszélések emlékei. Forgács Antal Glória filmvállalata készítette el a Tatárjárást és kétségtelenül nagyszerű ötlet volt ezt a népszerűnél is több operettet filmre vinni. Ma, amikor mindenki katona, ma valóságos felüdülés, ha egy kis békebeli katonaságról látunk valamit. És a filmen látunk mindent, amit a színpadon nem is láthattunk, de ami szervesen hozzátartozik a darab meséjéhez. A mozi lehetőségei megengedték, hogy a Tatárjárás népszerű és mindenki által ismert pompás témájához ragaszkodva, a téma keretei kibővüljenek, mozgalmas katonai felvételekkel és csodaszép tájképekkel....Király Ernő egyenesen meglepetés lesz a közönség számára. Hiszen Király Ernő népszerűségét főként meleg, behízelgő hangjának köszönheti. A filmen pedig a hangja nem érvényesül, csak a játéka, és a közönség itt fogja meglepetéssel konstatálni, hogy Király Ernő nemcsak elsőrangú énekes, hanem kitűnő színész. Elegáns, finom és stílusos az alakítása, élettel töltötte meg Lőrenthey főhadnagy szimpatikus alakját. Kosáry Emmának is ez az első szerepe filmen és már az első szerepében, mint tökéletes filmszínésznő mutatkozik be. Szépsége és bájossága a filmen még sokkal jobban érvényesül, mint szinpadon, játéka pedig egy csapásra a legjobb külföldi mozistarok közé fogja őt emelni.”  (Színházi Élet, 1917/38.)