Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 174/1920 számú O.M.B. határozat szerint 2000 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozihét, 1920/25, 26, 35, 37
- Színházi Élet, 1920/41 (tartalmi ismertető)
- A mozi (Miskolc), 1920/11. december 4. (tartalmi ismertető)
- Belügyi Közlöny, 1920/47. 1847. p.
- Pesti Hírlap, 1920. szeptember 30.
- Népszava, 1920. október 3.)
- Filmművészeti Évkönyv, 1921. (Szerk: Lajta Andor) 77. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 58. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 359. p.
Tartalom
„Egy kalandor és egy orvos izgalmas küzdelme a nőért, akibe mindketten szerelmesek. Dr. Halten Arthur egy éjjel hazafelé menet egy fiatal lányt pillant meg, aki a rakpart hídjáról a folyóba akar ugrani. Megakadályozza az öngyilkosságot, minden ellenállása dacára magával viszi a villájába. Ott megtudja, hogy a lány börtönből szökött meg, ahová a mások bűneiért került. Nincs már semmi célja az életének, meg akar halni. - Bízza magát rám - mondja az orvos - Kiirtom lelkéből a múltat, minden borzalmas emlékével együtt. Egyszerű kis agyoperáció az egész és ön újjá fog születni. Az operáció megtörténik és fényesen sikerül. Az életunt nőből egy életerős vidám fiatal lány lett, aki az orvos kertjében az élet legelemibb fogalmait tanulja. Járni tanul és beszélni, és az orvos nagy gyönyörűséggel formálja az újjászületett lelket saját akarata szerint. És szerelem is fejlődik ki közöttük, tiszta, nagy, diadalmas szerelem. A lány ragyogó szépsége és üde ártatlansága meghódítja a férfi szívét. Pár hónap múlva az esküvőt is megtartják. Nászútjukon azonban találkoznak azzal a kalandorral, aki a nő végzete volt. A nő nem emlékszik rá, de a férfi azonnal felismeri azt a nőt, aki valamikor hatalmában volt. Régi szenvedélye felébredt benne, el akarja ragadni az asszonyt férjétől, de a szöktetést megakadályozzák. A nő azonban a rettenetes izgalomtól megvakul. Újra meg kell operálni. Az orvos rettenetes helyzetben van, tudja, hogy az új operáció folytán felesége emlékezete vissza fog térni. A második operáció után a nő már nem emlékszik a férjével eltöltött boldog napokra, csak rettenetes múltjára. Még csak egy gondolat él benne: bosszút állni azon a kalandoron, aki az életét tönkretette. Éjszaka kiszökik ágyából, felkeresi megrontóját, de már halva találja. Romlott életének társai tették el láb alól. Dr. Halten Arthur ott találja feleségét a holttest körül. Szerelmesen öleli magához. Most már semmi akadálya nincs boldogságuknak." (Színházi Élet, 1920/41)
Vélemények
„A Royal-Apollo a jövő héten két elragadó filmmel szolgál finom izlésű közönségének VajdaLászló Aranyszemű hölgy című drámájában, amelyet Márkus László rendezett LenkeffyIca játssza a főszerepet Kedves és finom ez a darab, kitűnő alakításra ad alkalmat a primadonnán kivül Törzs Jenőnek, Fenyő Emilnek és Kállai Angélának.A René mester szalonja című színmű a New yorki társaság életét, megkapó intimitásait vetíti elénk. Miss Mollie! King parádés szerepet játszik benne- (Népszava, 1920. október 3.)
„És itt-minden dicséretet és hódolatot LenkeffyIcának. Hasábokat érdemelne ez a csodálatosan szép művésznő. Aranyszemű hölgye a legfrappánsabb produkció, amit évek óta moziban láttunk. Mennyi perspektíva nyílik legkisebb mozdulata mögött is, egy mosolya ezreket derít a nézőtéren és amint szenved, sírni kell és sir is mindenki. Ahogy az életunt lányt alakítja, ahogy lemondóan lehajtja a fejét, amint felragyog az orvos szavára, hogy újjászülethet és ki tudja, milyen boldogságra van hivatva — csodálatos Lenkeffy Ica ! És az ötödik felvonásban, amint bosszút áll! A legnehezebb feladatot oldotta meg itt Lenkeffy páratlanul, lélektanilag is kifogástalan művészettel.” (Színházi Élet, 1920/41)
„a Gondviselés előre megírt parancsával való titáni szembeszállásról — egy szerencsétlen lélek csodás megújhodásáról . . . szól ez a gyönyörű történet. Ezer szenzációs fordulat jelzi útját annak a nagyszerű küzdelemnek, amelyet egy szerelmes pár folytat a múltjuk kisértő rémeivel — azért a szent boldogságért, ami csak a nő újjászületése által juthatott osztályrészükül . . . A monumentális film — Vajda László műve — páratlanuk gazdag színészi feladat elé állítja a darab főszereplőjét és R. LenkeffyIca, ez a zseniális filmművésznő, játszi könnyedséggel győzi le szerepe minden nehézségeit. Igaz, hogy nincs ma Európában olyan színésznő, aki a serdülő ártatlanságtól kezdve végig egy asszonyi lélek vergődésének egész skáláját olyan tökéletesen tudna ábrázolni, mint éppen ez a szépségéről és sokoldalúságáról híres művésznő." (Mozihét, 1920/25)