VENGERKÁK

Tartalom

„Özv. Ladányiné leánya, Teréz, elvágyik a hétköznapiságból és enged Tomcsányinénak, aki kicsábítja Moszkvába. Itt látja csak Teréz, hogy mennyire csalódott, a szegény elbukott lányok közé került, akiket itt vengerkának hívnak. Teréz meg akarja őrizni a tisztességét, pedig maga Vladimir herceg a „Yard-mulató” legelőkelőbb vendége érdeklődik iránta. Teréznek nem kell, hazavágyódik az édesanyjához, amikor Amelie, a Vengerkák házából elűzi Terézt, ez Juranovszky karmesterhez menekül, aki biztatta, hogy ha jóbarátra van szüksége, csak keresse fel. Azonban ami nála odaadó szerelem volt, az a karmestenél csak egy élmény. Teréz a herceg házába kerül. Vladimir herceg feleségül akarja venni. Teréz csak úgy egyezik bele, ha magához hozhatja az anyját is. Hazautzazik érte, azonban özvegy Ladányinéra már csak a rabkórházban akad rá, ahol halálos ágyánál Teréz a régi vőlegényével találkozik, a csapások áradatát nem bírja ki és megmérgezi magát.” (Mozgókép-Ötthon műsorfüzet, 1918. május)

Short english content:

Mrs. Ladányi is a widow. She is living togeher with her daughter, Teréz. When the daughtergrows up, she forced togo to work inan office. Kemenes, who is an assistant in a lawyers’ office, wants to marry her after his successful examination. Theextraordinarybeauty of thegirlappears to Mrs. Tomcsányiné, who is an artist agent. Teréz, whowants toget rid ofofpoverty, and who dreams about richness and luxury, is more and more trapped by Mrs. Tomcsányi. Finally she signs a contract and goes to Moscow. Shethinksthat she will act in atheater, but itturns outtobe one ofthe demi-monde women originated from Hungary, named Vengerkas of the Yardnightclub. To outstand from this situation, she starts to study art at Jurakovszky the conductor.Meanwhile,badnewscomefrom Budapest, her mother has seriousfinancial problems, but shecannothelpher. Themost exclusiveguest of the nightclub thehumpbackprince Wladimirfalls in love with her, and he would give her everythingifshe were hislover. First Terézwas rejected him butlater sheaccepted it in herhopelessposition. Later the prince marry her. Teréz decides to invite her mother to their palace. But when she returns home to Budapest her mother is no longe ramong the living.

Érdekességek

• Pásztor Árpád 1915-ben megjelent nagysikerű regényéből 1917-ben, Góth Sándor közreműködésével készített színpadi változtatot.
• A színdarabot 1917. március 9-én, óriási sikerrel mutatta be a Vígszínház, Anna szerepében Kertész Ellával, Vlagyimir herceg szerepében Góth Sándorral.
• Már a színdarab próbái idején megszületett a filmváltozat terve, melyről a Színházi Élet ad hírt, s ekkor még rendezőként Kertész Mihály neve szerepel: "Vengerkák -  Pásztor Árpád izgalmas cselekményü regényét - melynek drámai felépítése színdarab alakjában a Vigszínházban fog legközelebb nagyszerű sikert aratni - most filmre ültetik át. A rendezést Kertész Mibály végzi." Színházi Élet, 1917/6
• Pásztor Árpád a filmváltozat megnézése után a következőket írta: "Tegnapelőtt éjszaka aztán csak mozgásban, de beszéd nélkül láttam a Vengerkák-at. A mozi több lehetőséget ad és többet is mutat, mint a színpad és ha őszinte akarok lenni, különbséget tenni alig tudok, mert én benne élek az egészben — vagy helyesebben az egész bennem él — és én azt is tudom, amit a mozialakok elhallgatnak, nemcsak játsszanak. Rám különösen rendkívüli erővel hatottak a regényemből készült filmen a vengerka-jelenetek, az élet az öltözőben, a nagy verekedés a tükör előtt, hogy ki csinosítsa ki magát hamarabb, de legjobban az lepett meg, hogy a magyar moziipar olyan rövid idő alatt mekkorát fejlődött! Nagyszerű felvételek! Amit a háború alatt elzárva az egész világtól csinálni lehetett : azt mind megcsinálták. Persze, Oroszországot nem hozhatták ide, de azért kitűnően oldották meg a téli képeket és Budapest a mozivásznon is gyönyörű." (Mozihét, 1917/47)

Galéria

Vélemények

„A mozi több lehetőséget ad és többet is mutat, mint a színpad és ha őszinte akarok lenni, különbséget tenni alig tudok, mert én benne élek az egészben — vagy helyesebben az egész bennem él — és én azt is tudom, amit a mozialakok elhallgatnak, nemcsak játsszanak. Rám különösen rendkívüli erővel hatottak a regényemből készült filmen a vengerka-jelenetek, az élet az öltözőben, a nagy verekedés a tükör előtt, hogy ki csinosítsa ki magát hamarabb, de legjobban az lepett meg, hogy a magyar moziipar olyan rövid idő alatt mekkorát fejlődött! Nagyszerű felvételek! Amit a háboru alatt elzárva az egész világtól csinálni lehetett: azt mind megcsinálták. Persze, Oroszországot nem hozhatták ide, de azért kitűnően oldották meg a téli képeket és Budapest a mozivásznon is gyönyörű. Törzs Jenő nagyszerű, amikor okos, beszédes szeme ránk néz a vásznon, amikor a feje uralkodik az egész előtéren. Sajnáltam, hogy nem beszélt. Annyira emberi volt, hogy a hangját is szerettem volna hallani. A fő vengerka Lenkeffy Ica tehetsége meglepett. Azt hiszem, hogy külföldön nagyon sokat fog tanulni és nagy sikert fog aratni. Köszönöm az Astra-gyárnak a kitűnő munkát, Zitkovszkynak az éles és tiszta felvételeket és Balogh Bélának az igazán jó rendezést.” (Pásztor Árpád: A Vengerkák filmen. In: Mozihét, 1917/47)

„A vengerkák" a Mozgókép-Otthonban. Jó két évvel ezelőtt jelent meg Pásztor Árpád regénye, a Vengerkák, amely szerzett tapasztalatok benyomása alatt, mély realizmussal és igazsággal írta le azoknak az Oroszországba tévedt magyar leányoknak a sorsát, akik művészi sikereket és gazdagságot sóvárogva, többnyire nyomorultan, csalódottan kerültek haza. Karriernek számított, ha egyiknek-másiknak gazdag barátja akadt. Pásztor Árpád könyvét szétkapkodták. Egyike lett a legnagyobb könyvsikernek. Tavaly színpadra dolgozta át szerzője. A siker ott is nyomába szegődött. A napokban adták körülbelül hetvenedszer a Vígszínházban. Most filmre került, még pedig oly átdolgozásban, oly költséget nem kímélő kivitelben, hogy a Vengerkákból a magyar filmgyártás szenzációja lett. Témája sokkal hálásabb filmre, mint színpadra, mert hiszen sok benne a színváltozás, Budapest, a havas orosz város, a moszkvai Yard-mulató, Wladimir herceg palotája stb. mind életre kelnek a filmen. Ezt a két utóbbit pazar kiállításban mutatja a film." (Pesti Napló, 1917. november 20.)