Eredeti neve: galántai Balogh József Béla
Nagyapja Balogh István (1790-1873) színházigazgató, a magyar színészet egyik úttörője
Szülei: Balogh Gusztáv színházi karmester (-1920), Hanisch Alojzia (-1925)
Unokaöccse: Balogh István filmrendező
Sógornője: Rajna Alice színésznő
Lakása: Budapest VIII. Rákóczi út 54. (1915)
1903-ban érettségizett a Madách Imre gimnáziumban, ahol osztálytársa volt Hóman Bálint későbbi kultuszminiszter és Jaschik Álmos díszlettervező. Mint színész 1904-ben a Népligeti Színkörben kezdte pályáját, majd vidéken bonviván és rendező. 1908-tól Újpesten Papír Sándornál, majd Budapesten működött. Az I. világháborúban megrokkant. Ezután a Royal Orfeumban, a Kristálypalotában szerepelt, majd ügyelő az Operában. 1916-tól 1918-ig az Astra filmgyár, 1919 őszétől a Star filmvállalat rendezője, 1920-1924 között főrendezője. 1927-ben Berlinben dolgozott. A harmincas évek közepétől újra Budapesten filmrendező. 1941 májusában feleségével filmvállalatot alapított Balogh Film Kft. néven, amely két Karády-filmet gyártott. Egy időben filmszínészképző iskolát tartott fenn, ő fedezte fel a film számára Bánky Vilmát, Lenkeffy Icát, Putty Liát, Mattyasovszky Ilonát, Bolváry Gézát, Petrovich Szvetiszlávot, Szeleczky Zitát.
Felesége Kornai Margit színésznő, Papír Sándor újpesti színházigazgató özvegye volt, akit 1915. szeptember 25-én vett el. Az ő révén fogadott gyermekei: Szepes Mária forgatókönyvíró, írónő és Papír Viktor zeneszerző.
A némafilm-korszak egyik sikeres és termékeny rendezője volt, az Astra filmgyárnak pl. Az obsitos, Toprini nász, Vengerkák, A Pál utcai fiúk c. filmeket készítette, míg a Star vállalatnál az Ötödik osztály és a Lengyelvér voltak nagyobb sikerei. Ő rendezte 1921-ben a világsikert elért A megfagyott gyermek és a revizionista Elnémult harangok c. filmeket. Filmtörténetileg is jelentős a saját művéből 1923-ban készített, realizmusra törekvő Fehér galambok fekete városban. 1927-ben Berlinben Az élet vására c. filmet rendezte. A hangos korszakban többnyire sikeres vígjátékokat (Úrilány szobát keres, Azurexpress, Karosszék) és érzelmes filmeket (Édes mostoha, Tomi, a megfagyott gyermek, Rózsafabot) rendezett.
Róla megjelent: Radó István: Balogh Béla (Kézirat, év nélkül, Filmarchívum könyvtára)
Szerepei:
- Ágyú és harang (1915) - Angolország
- Lotti ezredesei (1916)
- Az elítélt (1916)
- Elnémult harangok (1916) - a gróf
Rendező:
- Maki állást talál (1916, rövid)
- Az obsitos (1917)
- Vengerkák (1917)
- A Pál-utcai fiúk (1917)
- A toprini nász (1917)
- A koldusgróf (1917)
- Egyenlőség (1918)
- A császár katonái (1918)
- Asszonyfaló (1918)
- Rang és mód (1918)
- A sphynx (1918)
- Hivatalnok urak (1918)
- A vörös kérdőjel (1918)
- Udvari levegő (1918)
- Halálos csönd (1918)
- Izrael (1918)
- A magas diplomácia (1918-19)
- Asszonybosszú (1918-19)
- A baba (1919)
- Tilos a csók (1919)
- Nantas (1919)
- Jön a rozson át! (1919)
- Hegyek alján (1920)
- A tizennegyedik I-II. (1920)
- Gyermekszív (1920)
- Játék a sorssal (1920)
- Az ötödik osztály (1920)
- Lengyelvér I-II. (1920)
- A loowodi árva (1920)
- Szentmihály (1920)
- Lavina (1921, szkeccs)
- Nyomozom a detektívet (1921, szkeccs)
- Galathea / Vita Nova (1921)
- Sugárka (1921)
- A megfagyott gyermek (1921)
- Veszélyben a pokol (1921)
- Beszéljen a papával! (1922, szkeccs)
- A kis Cia katonái (1922, szkeccs)
- Mozibolond (1922, szkeccs)
- Fehér galambok fekete városban (1923)
- A lélek órása (1923)
- A milliárdos pásztorleány (1923)
- Egy fiúnak a fele (1924) - Bolváry Gézával
- Az őrszem (1924)
- A Pál-utcai fiúk (1924)
- Aranymadár (1924, szkeccs)
- Édes mostoha (1935)
- Havi 200 fix (1936)
- Méltóságos kisasszony (1936)
- Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
- Úrilány szobát keres (1937)
- Háromszázezer pengő az uccán (1937)
- Azurexpress (1938)
- Nem loptam én életemben (1939)
- Pénz áll a házhoz (1939)
- Karosszék (1939)
- Garszonlakás kiadó (1939)
- Mária két éjszakája (1940)
- Rózsafabot (1940)
- Ne kérdezd, ki voltam (1941)
- Ópiumkeringő (1942)
Zeneszerző:
- Ópiumkeringő (1942)
Producer:
- Lotti ezredesei (1916) - Mogán Oszkárral
- A lélek órása (1923) - Balogh Béláné Kornai Margittal
- Ne kérdezd, ki voltam (1941, Balogh Béláné Kornai Margittal)
- Isten rabjai (1942, Balogh Béláné Kornai Margittal és Jeszenszky Ferenccel)
- Ópiumkeringő (1942, Balogh Béláné Kornai Margittal)
Művészeti vezető:
- Pergőtűzben (1937)
Forgatókönyvíró:
- Vengerkák (1917)
- A Pál-utcai fiúk (1917)
- A toprini nász (1917)
- A koldus gróf (1917)
- Hivatalnok urak (1918)
- A vörös kérdőjel (1918)
- Halálos csönd (1918)
- Tilos a csók (1919)
- Marion Delorme (1919, Falk Richárddal)
- Nantas (1919)
- Sugárka (1921)
- Lavina (1921, szkeccs, Lampérth Gézával)
- Fehér galambok fekete városban (1923)
- A lélek órása (1923)
- Az őrszem (1924)
- A Pál-utcai fiúk (1924)
- Pergőtűzben (1937, Balassa Imrével)
- Háromszázezer pengő az uccán (1937, Orsi Máriával)
- Garszonlakás kiadó (1939)
- Mária két éjszakája (1940)
- Rózsafabot (1940, Babay Józseffel)
- Ne kérdezd, ki voltam (1941, Balogh Béláné Kornai Margittal)
- Ópiumkeringő (1942)
Meg nem valósult filmforgatókönyvei:
- Játék a tűzzel (1941)
- Meztelen igazság (1941)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Budapesti Hírlap, 1933/136. ♦ FamilySearch (születési házassági)