NANTAS

Tartalom

A modern élet hatalmas drámája, melyben a hős nem bukik el, hanem diadalt arat, mert akaraterejét semmi sem képes megtörni. Percy Hayward (Nantas), az ambiciózus és tehetséges, de munkanélküli fiatalember számára csak egy véletlen révén, önérzete feláldozása árán nyílik meg a felemelkedés lehetősége. Feleségül vesz egy gazdag lányt, akit szeretője elhagyott. Nevével egy törvénytelen gyermek származását kell fednie a lány apja előtt. Alkut kötnek. A lány szabad akar lenni, Nantas nem élhet a férj jogaival. A fiatalember, aki a házasságban csak egy lehetőséget lát tehetségének bebizonyítására elfogadja a feltételeket. Nantas magasra tör, miniszterré küzdi fel magát. Mégsem boldog az élete, mert felesége szigorúan tartva magát az alkuhoz, hideg marad iránta. Elkeseredésében halálra szánja magát, de lenyűgöző személyisége, hihetetlen akaratereje végül megolvasztja felesége jégszívét. Öngyilkosságát az asszony szerelmi vallomása akadályozza meg.

A Corso mozi műsorfüzetében megjelent tartalomleírás:
Percy Haward szegény, mint a templom egere, de tele van tűzzel és energiával. – Miss Evelint a milliárdos leányt nagy csapás éri. Ashton Cross, aki titkos udvarlója volt, bevallja, hogy nem vezetheti oltárhoz, mert ő már nős ember. Ashton és miss Deane, Eveline komornája azt a tervet főzik ki, hogy férjet vásárolnak Evelin számára, hogy így eltussolják a leány ballépését atyja előtt. Percy állás nélkül van és elkeseredésében éppen öngyilkos akar lenni, mikor ezt az ajánlatot hozzák neki. Kétségbeesésében vállalkozik erre a gyalázatos szerepre. Percyre nézve a legmegalázóbb események után nagy fénnyel megtartják az esküvőt. Percy most hozzáfog becsvágyó tervei megvalósításához és sikert sikerre halmozva emelkedik a hatalom csúcsai felé. Képviselővé választják, pénzügyminiszter lesz, de Evelyn még ekkor is kegyetlenül szemébe vágja: − Én Önben ma sem látok mást, mint azt a férfit, aki pénzért eladta magát! – Dicsősége tetőpontján az új minisztert hódoló lelkesedéssel ünneplik. Estélyén megjelennek a város előkelőségei. A miniszterelnök így szól Evelinhez: − Mily boldog lehet Ön, hogy ilyen kiváló ember a férje! Ashton, aki nem képes szenvedélyét továbbra is féken tartani, belopódzik Evelyn hálószobájába. Percynek ezen az éjszakán nem megy a munka, gyanút fog és elállja a szobája előtt elhaladó miss Deane útját, aki bevallja, hogy idegen férfi van Evelin hálószobájában. Percy beront oda, Evelyn azonban kijelenti, hogy nincs joga kutatni ott, de azért bevezeti Percyt a hálószobába és tényleg ott találják Ashtont. Percy hidegen bocsánatot kér: − Ön szabad asszonyom! – és visszamegy dolgozószobájába, hol revolverét maga elé téve lázasan dolgozik. Amikor kész, homlokához emeli a csövet. Ekkor lép be Evelyn, elüti a revolvert, mely a levegőben sül el és most már kibékülve, igazi szerelemmel omlik az erős férfi karjaiba. (1920. február 9.)

Balogh Béla: „A film szóról-szóra ez: Egy férfi, aki érzi magában a hihetetlen erőt, amely kisujja hegyével világokat mozdít ki sarkaiból, megtestesíti a határtalan érvényesülni akarást, amelytől a világ, a társadalom megszokott közönyös gesztussal tagadja meg az alapot, ahonnan elindulhat megostromolni őt. A nagy energiát a tehetetlenség érzete a megsemmisülés felé hajtja, mikor a véletlen módot nyújt a férfinak, de önérzetének mély megalázása árán. Nevével egy törvénytelen gyermek származását kell fednie az apa előtt. A leány első szent szerelmét egy nős férfi lopja meg, s hogy ez a büszke, mit sem sejtő apát meg ne ölje, a leányt apja iránt érzett gyöngéd szeretete életben tartja, de szíve jéggé dermed, így köt alkut a férfivel. Ő többé nem akar férfit ismerni. Szabad akar lenni. A férj nem élhet a jogaival. Nantas elfogadja a kötést, amelyben ő sem lát mást, mint egy alkalmat annak a bebizonyítására, hogy mit vesztett volna a világ ő benne, ez menti előtte az alku kicsinyes voltát. Most magasra tör. Egyre emelkedik s ahogy kielégül benne mindjobban az érvényesülni akarás vágya, azonképpen fogja meg mindinkább az élet másik nagy igazsága a párját vágyó kan éhsége, hiszen felesége van, de az magában hordja az első csalódás mérgét és azt az utálatot, amelyet férje iránt az alku alávalósága okozott, amit nem tud megbocsátani. Most érte küzd a férfi, elérni a lehetetlent, a nő szívét. A világokat rengető energia behódolt a gyönge nemnek. S mikor a mardosó féltékenység olyan helyzetet teremt, melyben a nő a férfi szemébe vágja az alku szavait: „Hiszen én szabad vagyok", a férfiban szétpattan minden ideg, halálra szánja magát, de hihetetlen energiájával még befejezi élete nagy művét s ez olvasztja meg az asszony jégszívét, aki a halált hozó golyót azzal a kiállással tereli el: „Szeretlek, mert erős vagy". (Színházi Élet, 1920/6).

Érdekességek

• A Tanácsköztársaság idején kezdték el forgatni, a Vörös Film, 1919. június 14-i száma szerint befejezés előtt áll. Az 1920-as bemutató azonban arra enged következtetni, hogy csak a Tanácsköztársaság bukása után fejezték be. 
• Balogh Béla a filmről: : „… több jelenettel különösen meg vagyok elégedve. Így csak az első felvonás véget említem meg, mikor a fiú álmodik. Viharos életének szomorú emlékei elevenednek meg álmában, látszik, hogy hánykolódik, majd lassanként megnyugszik. Tablónak pedig az először lobogó, majd pislákoló, végül teljesen elüszkösödő gyertya azt hiszem stílszerű.” (A Filmszínész, 1920/3-4. január 31.)
• Részlet Balogh Béla: A magyar Nantas film című cikkéből: „»Ilyet kopácsoljon össze egy magyar rendező.« Ezt a felkiáltást egy magyar embertől hallottam, aki egy ízben végignézett egy külföldi filmet. Ez nekem nagyon fájt, mert az az úr talán nem tudta, de én igen, hogy e film alapötletét! illetve kiindulási pontját Zola Nantasából merítették és akkor már kész volt a magyar Nantas-film is. A magyar Baba-film is. Azóta arról is meggyőződtem, hogy egyesek azt is bűnéül tudják be a magyar rendezőnek, ha háború okozta elszigeteltségében a megfilmesítésnél találkozott a filmkultúrát irányító külföldiek ízlésével. A felkiáltó urat azonban arra kell kérnem, hogy nézzen meg egy-két magyar filmet, talán mégis akad köztük az ízlésére méltó. Hogy a lelkesedésben nem értünk egyet, az se bűn. Az a film nem volt jó. Én máskép láttam, máskép éreztem Zola Nantas-át. Az. igaz, hogy én hosszú hónapokon keresztül gondolkoztam, küzdöttem, fáradoztam és verítékkel dolgoztam rajta. Ezért láttam én benne magát az életet és az élet nagy igazságát, nem pedig egy összevissza csavargatható filmszüzsét és ezért vállalom a felelősséget, de csak Zola előtt, mert ő tudja, hogy mit írt és mit akart ezzel.[...] Én igyekeztem. Hogy mit hoztam ezekből, ítélje meg a közönség. Én élveztem a Star filmgyár áldozatkészségét, egyik legérdekesebb, legstílusosabb és legjobb filmszínésznőnk, Németh Juliska egyéni szép játékát, Fenyő Emil nyugodt, elegáns és fölényes tudását, Pálfy György hatalmas drámai erejét és azt a jó egy pár fotografálási trükköt, amelyek a külföldi filmeknél bámulatot váltottak ki a közönség köréből. Páris nincs benne. Istenem! Honnan? (Nem ez a lényeg. De magyar szeretet van benne s magyar szívekhez szól." (Színházi Élet, 1920/6).

Galéria

Vélemények

„(Két új Star film.) A Royal-Apollóban tegnap mutatták be az illetékes szakköröknek a Star Filmgyár két újdonságát, a Nantas című drámát és a 44 vagy 47 című romantikus szerelmi játékot. Az őszinte siker, amelyet a két Star-darab már a bemutatón elért, igazolta anagy várakozást. A Nantas című négyfelvonásos filmdráma, mely Zola hasonló című regényéből készült, már cselekményénél fogva is a legérdekesebbek közé tartozik. Megkap, mindvégig fogva tart nagy koncepciójával ez az izgalma dráma, amelyben a főszerepeket Németh Juliska és Fenyő Emil művészettel játsszák. A darabot Balogh Béla írta át filmre és rendezte és a Star filmgyár szolgáltatta hozzá a legjobbat, amit csak egy a kor színvonalán álló atelier produkálni képes. A Star technikai fejlettségéről tanúskodik a másik bemutatott darab, a 44 vagy 47 is, amelyet Deésy Alfréd rendezett amerikai ötletességgel. A főszerep Hollay Kamillának jutott, aki talentumát a mindvégig kacagtató, sokszor groteszk jelenetekben új oldalról mutatja be.”(Pesti Hírlap, 1920. január 15.)

„Az első bemutatott darab, amelyet idegen eszme után Balogh Béla irt át filmmé […] a modern nagyváros legrealisztikusabb külsőségeinek a keretében, irodákban, gyárak füstje között, a tőzsde és a politika izzó porondján, előbb a szegénység illatától dohos, majd a fényűzéstől ragyogó interiőrökben játszódik le. A szereplők csodálatos átérzéssel játsszák meg ezt a páratlan drámát, köztük Fenyő Emil, mint Percy és Németh Juliska mint a milliárdos leánya, magas művészi színvonalra emelkednek. A rendezés Balogh Béla mesterműve.” (Mozihét, 1920/3)

„Nantas. E hó 9-én jelenik meg a Star legújabb irodalmi filmje, a Nantas című dráma, amelyet Zola híres művéből Balogh Béla rendezett filmre. A Corsoban és az Omniában egyidejűleg bemutatásra kerülő film újdonság két főszerepét Németh Juliska és Fenyő Emil játsszák.” (Mozihét, 1920/6. február 8.) 

„A LEGÚJABB STAR-FILM, a »Nantas« bemutatója elé, mely e hó 9-én lesz a Corsoban, fokozott várakozással néz a közönség. A Star, mely eddig is oly sok kitűnő filmet produkált, ezúttal is hű maradt önmagához. Páratlan áldozatkészséggel, nagyszerű hozzáértéssel állította ki ezt a filmet, mely már a sajtó-bemutatón is meghozta a maga gyümölcsét, az általános elismerést. Balogh Béla, aki a filmet rendezte, munkájában ezúttal is azt hozta, amit tőle — méltán — vár a közönség. A film mély elgondolását, a páratlan technikai bravúrokat, a tömör, biztosan haladó koncepciót, a pleinairek gondos megválasztását, az interiőrök ízléses beállítását, a mindenre kiterjedő végtelenül precíz kidolgozást. A »Nantas« sikere újabb bizonyítéka Balogh Béla kivételes kvalitásainak.” (Színházi Élet, 1920/6).