HIVATALNOK URAK

Office-holder Gentlemen (angol), Die Herren beamten (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Balogh Béla rendező
Földes Imre író (színdarab, 1908)
Balogh Béla forgatókönyvíró

Szereplők

Törzs Jenő  Barna Gábor, osztályvezető
Haraszti Mici  Barna Gáborné, Renée
Boyda Juci Ella, Barnáék leánya
Simon Marcsa  Vámosiné, Renée anyja
Erdélyi Géza Vámosi Dezső, Renée fivére
Horthy Sándor Brohser, fémárúgyáros
Magyary Lajos Róth bácsi, raktárnok
Balogh Béláné Kornai Margit Róthné
Papír Magda Róthék leánya
Kornay Richárd  Müller
Kardos Andor Teleki
Herczeg Jenő  Herczog
Dénes György Kozma

Produkciós stáb

Oláh-Gyárfás Mihály producer
Oláh Dezső producer
Balogh Béláné Kornai Margit gyártásvezető

Gyártási és bemutatási adatok

Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.  gyártó cég 
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.  forgalmazó cég
1918. október 2. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1919. február 10. (Mozgókép-Otthon) bemutató
1920. március 12. (Bécs) bemutató
145/1920, – betiltva cenzúra határozat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1593 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, rövid töredék

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/30, 37, 39, 1919/6
  • Mozihét, 1918/37
  • Mozi-Világ, 1918/38
  • Színházi Élet, 1918/11, 21, 39
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 175. p.
  • Világ, 1919. február 9.
  • Az Ujság 1919. február 9.
  • 8 Órai Újság, 1919. február 13.  
  • Paimann’s Filmlisten, 1920/206
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1570. p.
  • Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 8., 14. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 89. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 48, 355. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 44., 46. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 333. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25., 93. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 226, 227. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 163, 215. p.

 

Tartalom

Barna Gábor, a Brohser fémárugyár gyár osztályvezetője a gazdag Vámosi Renée-t vette feleségül, ki lány korában hozzászokott a jóléthez. Az asszony nem tud lemondani a cselédekről, az elegáns új ruhákról, kalapokról, zsúrokról, melyek költségeit nem fedezi Barna hivatalnoki fizetése, ezért fokozatosan eladósodnak. Brohser elbocsátja Barna munkatársát, Müllert, mert kiderül, hogy adósságai vannak.  Müller távozása előtt váltót irat alá Barnával.  Müller a lejárat előtt pontosan elküldi Barnának a váltón szereplő összeget, de ő nem fizeti be, hanem saját adósságai kifizetésére fordítja, és a váltót meghosszabbítja. A hosszabbításhoz aláhamisítja a gyár raktárnokának, Róth bácsinak a nevét. Barna bankban dolgozó sógorától megtudja, hogy a váltók aláíróit rutinszerűen ellenőrizni szokták. A lelepleződéstől való félelmében elvállalja, hogy levezeti a Róth bácsi ellen  indított fegyelmi eljárást.  Kiderült ugyanis, hogy egy olajszállító cég évekkel ezelőtt megvesztegette az öreget, hogy mindig tőlük vásárolják a kenőolajat. Róth a rivális olajgyártó cég olcsóbb és jobb olajába finom homokot kevert, hogy az ne feleljen meg az előírásoknak. Nagy családját csak ebből a megvesztegetési pénzből tudta eltartani. Barna azt reméli, hogy megegyezhet az öreggel, de Brosher nem hagyja őket kettesben, Róth leleplezésének elrejtőzve akar fültanúja lenni.  Barna csapdába csalja az öreg raktárnokot, elhiteti vele, hogy a másik olajcég sokkal nagyobb összeget fizetne, ha az ő olaját vennék. Azt javasolja, fogadják el ezt az ajánlatot, és osztozzanak a pénzen.  Róth beleegyezik, s minden eddigi manipulációját bevallja.   Ekkor előlép Brohser, s a leleplezett, elárult Róth kiugrik az ablakon. Barna lelkiismerete nem tudja feldolgozni a történteket, és nem talál kiutat az adósságokból sem. Renée vállalkozik a szerényebb életre, szegényesebb lakásba költöznek, s a férfi kártyán próbál pénzt szerezni, de folyton veszít.  Renée-t, a lecsúszott, de még vonzó úriasszonyt kerítők környékezik meg, s ő már-már hajlik arra, hogy áruba bocsássa testét, hogy reménytelen helyzetükön így segítsen. Közeledik a váltó lejáratának napja. Barna sikkasztásra szánja rá magát. Renée anyja ekkor felajánlja, hogy kifizeti a férfi összes adósságát, azzal a feltétellel, ha Renée és a gyerekei hazaköltöznek. Barna kényszerhelyzetében beleegyezik ebbe a megoldásba. Érintetlenül visszaküldi a gyárba a sikkasztott pénzt, és elbúcsúzik családjától. (A tartalomleírás a színdarab nyomán készült.)

Short English content: Gabor Barna, the head of a department of the Brohser factory has a wife who is accustomed to prosperity, and she can’t live without the maids, without the elegant new clothes, new hats, without parties, but Barna’s salaries does not cover the costs, so they have gradually a lot of debts. Barna commits a fraud to get money, and as he fears that his crime will turn out, he undertakes to conduct the disciplinary proceedings brought against uncle Roth. It was found that the old man has accepted bribe for years. But that was the only way he could sustain his large family. The Roth the old bureaucrat commits suicide, jump out the window. Barna has remorse because of this event. He does not find any way out of debt. They are moving to a smaller apartment, he is trying to get money by playing card, but he keeps losing. His wife, Renée, who is still an attractive lady try to get money by selling her body in order to help their so desperate situation. Renée's mother eventually help them out, under the condition that she move to the parental home with her children. Brown is forced to agree with this solution. He returned fraudulently obtained money to the factory, and he says goodbye to his family.

Érdekességek

  • A filmet a Tanácsköztársaság leverése után a cenzúfra betiltotta.

Galéria

Vélemények

„Az Astra-gyár angyalföldi modern és hatalmas atelierjében most készülnek a Hivatalnok urak fölvételei. A darabot evekkel ezelőtt óriási sikerrel adták a Magyar Színházban, bejárta a belföld összes színházait és átjutott a külföldre is. A darab témája még élénk emiékezetünkben van. Földes a nyomorgó tisztviselőtársadalmat hozta a színpadra, találóan jellemezve ennek az osztálynak tipikus alakjait; a rabszolga sorsban sínylődő és szervezetlen, szürke hivatalnokocskákat. A darab bizonyára a filmen is nagy sikert fog aratni és aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy az Astra film nemcsak Magyarországon, de a külföldön a jól megérdemelt sikerhez fog jutni. A Hivatalnok urak főszerepét, a prokuristát, Törzs Jenő játssza, míg Róth bácsi szerepében Magyary lép föl.” (Színházi Élet, 1918/11)

„Izzó aktualitása a mának a „hivatalnok urak" élete. A ma legszomorúbb, leggyakoribb figurája az eladósodott hivatalnok, akinek akkor is vigyáznia kell gallérja tisztaságára, amikor már térdig jár a nyomor mocsarában. Váltóhamisítás, sikkasztás és öngyilkosság e keserves életút gyakori állomásai. Földes Imre drámája egy izgalmas cselekmény keretében tárja elénk megdöbbentő realizmussal ezt a problémát, amely a szegénység és kényszerű úrhatnámság tragikus ellentéteiből ered.” Mozihét, 1918/37)

„Holnap, hétfőn teljesen új műsort mutat be a Mozgókép-Otthon, Földes Imre Hivatalnok urak című hatalmas drámáját, amely minden jelenetében izgalmas, érdekfeszitő. A pompásan felépített, drámai lendületekben gazdag dráma kirobbanóan nagy, emlékezetes sikert aratott pár év előtt a színpadon is. A filmen még jobban belemarkol a szívekbe az úri-proletároknak meghatóan szomorú, megdöbbentően fájó, keserves sorsa. A szcenírozás és a rendezés a kitűnő Balogh Béla mesteri munkája. A kitűnően sikerült filmet az Astra filmgyár készítette nagy gondossággal és áldozatkészséggel. A film főszerepeit Törzs Jenő, Haraszthy Mici, Bojda Juci, Magyary Lajos. Erdélyi Géza és Horti Sándor játsszák kitűnően. A Hivatalnok urak-nak már a házi bemutatón is szenzációs sikere volt.” (Világ, 1919. február 9.)