Balogh Béla | rendező |
Angel Guimera | író (színdarab: Terra baixa, 1897) |
Rudolph Lothar | író (opera: Tiefland, 1903) |
Eugen D'Albert | zeneszerző (opera: Tiefland, 1903) |
Pakots József | forgatókönyvíró |
Lóth Ila | Márta, a molnárlány |
Petrovich Szvetiszláv | Péter, a pásztorfiú [a fennmaradt kópián Pedro] |
Dénes Oszkár | Sebestyén, földbirtokos [a fennmaradt kópián Sebastiano] |
Szarvasi Soma | Tamás apó [a fennmaradt kópián Tommaso] |
Mihó László | Antal, a molnárinas [a fennmaradt kópián Maruccio] |
Kornai Richárd |
Ritter fakereskedő [a fennmaradt kópián: Lopezo] |
Posner Magda | Lujza, a lánya |
Bera Paula | Márta anyja, a vak koldusasszony) |
Hatvani Károly | Sánta koldus |
Szarvasiné Leóna |
Nagy Dezső | operatőr |
Geiger Richárd | producer |
Balogh Béláné | gyártásvezető |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1920. július 7. (Omnia) | sajtóbemutató |
1920. augusztus 23. (Corso) | bemutató |
119/1920, - 16 éven felülieknek, 1614 méter | cenzúra |
Némafilm, 4 felvonásos, hossza az 119/1920 számú cenzúrahatározat szerint 1614 méter.
kópia | MNFA, 1672 méter, cseh inzertek |
Márta, a molnárlány a környékbeli könnyelmű földbirtokos, Sebestyén szeretője. Sebestyén egy nap lezuhan egy sziklás hegyoldalról, életét Pedro, a fiatal hegyi pásztor menti meg. Sebestyén nősülni készül, Lujzát, a gazdag fakereskedő, Ritter lányát szeretné elvenni, hogy kifizethesse adósságait. Ritternek tudomására jut, hogy leendő veje szeretőt tart. Levélben kéri, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a molnárlánnyal. Sebestyén ekkor, hogy a pletykáknak elejét vegye, férjhez adja Mártát a jámbor Péterhez. A pásztor, akinek boldogságához már csak egy társ hiányzott, szerelemmel közeledik a lányhoz. Márta azonban elutasítóan viselkedik férjével, nem engedi be szobájába. Péter a malom előtt, a földön tölti a nászéjszakát. Közben Sebestyén az ablakon át megy Mártához, hogy titokban érvényesítse vele szemben szeretői jogait, a fiatalasszony azonban ellenáll. Péter a zajra felriad, Sebestyén pedig elmenekül. A faluban megindul a pletyka. Tamás apó megrója Mártát, amiért visszaél Péter jámborságával. Márta ekkor elmeséli neki hányatott sorsát: Vak anyjával koldulva járta a falvakat. Sánta koldus csatlakozott hozzájuk, aki mindig részeg volt és ütötte-verte, anyja halála után pedig arra kényszerítette, hogy az utcán táncoljon. Ekkor vetett rá szemet Sebestyén, aki megvásárolta őt a koldustól. Tamás apó tanácsára Márta mindent bevall Péternek. A pásztor nagylelkűen megbocsát a bukott asszonynak és elhatározza, hogy magával viszi a hegyekbe. Közben Lujza is tudomást szerez Sebestyén hűtlenségéről, s visszaküldi a jegygyűrűt. Sebestyén ekkor szeretné visszaszerezni Mártát Pétertől, nyilvánosan megalázza, táncra kényszeríti az asszonyt. Péter azonban szembeszáll vele, verekedésre kerül a sor. Sebestyén késsel támad a fegyvertelen pásztorra, majdnem leszúrja, de végül dulakodás közben saját testébe fúródik a gyilkos szerszám. Péter magával viszi asszonyát a hegyek közé.
Short English content: Márta, the mill-owner, is the lover of the easy-going landowner. The indebted Sebastiano wants to marry the daughter of the rich merchant, Lujza, but to avoid gossip he marries Márta to Pedro, the meek mountain shepherd, who saved his life when he fell into the abyss. Márta confesses everything to her husband, and he generously forgives the fallen woman. Lujza, upon learning that her fiancé has a lover, breaks up with him. Now Sebastiano wants to get Márta back from the shepherd. A scuffle begins. Sebastiano attacks the armless Pedro with a knife, but he gets killed in the scuffle with the murderous tool. The shepherd takes his love to the mountains.
Uj és ragyogó színfoltot jelent a Star gazdag palettáján a világhírű D'Albert opera, a „Hegyek alján" megfilmesítése. Vad romantikáját és erős drámaiságát filmtechnikai bravúrral hozza érvényre a szcenárium, amelyet Pakols irt. E darabban ragyogó kedves művészi egyéniségével újra feltűnik Loth IIa, aki immár világhírű a nemzetközi filmpiacon Ez a filigrán, bájos művésznő csodálatos talemtumnak, dinamikus erejét és művészi mélységét hordja egyéniségén. Megható és megrázó egyszerre. Partnere Petrovícs Szvetiszláv, akit rövidesen külső megjelenése és klasszikus erejű játéka után a film nemes atlétájának fognak nevezni. Dénes Oszkár e darabban művészi fejlődésének uj kimagasló fázisához ért ei. Nagyon kellemes és finom jelenség s játékában is kifejező Posrter Magda. A Star uj darabjait az interieurök iparművészeti szépsége és a fotográfiák amerikai kristályosságú tökéletessége jellemzik. Ezt a filmet is Balogh Béla rendezte közvetlen művészettel. Kétségtelen, hogy ez uj filmnek a filmmüvészi játék megnemesedésében uj korszakot fognak jelenteni. (Színházi Élet, 1920/25)
„A Hegyek alján szcenáriumát Pakots. József, a gyár művészeti igazgatója irta sok poézissel és hangulattal. A rendezés ismét Balogh Béla nagy tudását, dicséri. Külön kell megdicsérni a film csodás táj felvételeit. A film főszerepét Lóth IIa játszotta tehetségesen. A romlatlan lelkű pásztorfiut Petrovics Szvetiszláv adta nagyszerűen. Kitűnőek voltak Dénes Oszkár, Szarvasi Soma, Pózner Magda, Mihó László.” (Színházi Élet, 1920/36)