A VÖRÖS KÉRDŐJEL

Tartalom

Vass Lajosné, a járásbíró özvegye csekély nyugdíjából él Temeskén.  Leánya, Emma kénytelen egy divatüzletben pénztárosnői állást vállalni. Bánd Géza, az üzletvezető beleszeret a szép lányba, és megkéri a kezét. Emma nem szerelmes, de anyja tanácsára elhatározza, hogy feleségül megy a jómódú férfihoz. Már közeledik az esküvő, mikor egy napon a dúsgazdag budaörsi  gyáros fia, Knoll Szigfried véletlenül Temeskére vetődik, s a divatáru üzletben megpillantja Emmát. Elbűvöli a lány szépsége, s nem kér vissza a 100 koronából, mellyel fizetett. Emma felháborodottan utasítja vissza a pénzt, de szívében vonzalom támad az idegen fiatalember iránt, s meghívja az esküvőjére. Viszonzásul Szigfried virágcsokor kíséretében  karkötőt küld neki, melyet rubintokkal kirakott kérdőjel díszít. Bánd megütközve érdeklődik az értékes ékszer eredete iránt. Gyanúját Vassné azzal oszlatja el, hogy a karkötő egy gazdag rokonuk nászajándéka. Szigfried katonai szolgálatát tölti, s Temeskére kéri hadgyakorlatra való beosztását, hogy minél többször láthassa Emmát. Vassnénál bérel lakást, s amikor csak alkalma adódik hevesen ostromolja szerelmével a fiatalasszonyt.  A kísértés nagy, de Emma hű marad a férjéhez. A hadgyakorlat után a fiatalember visszatér a fővárosba. Megüresedett temeskei lakásába Soós Irma budapesti masamód költözik, aki nem más, mint Szigfried titkos közbenjárója. Emma belebetegszik a fiatalember távozásába, rendkívül nyugtalan és ideges lesz, s az orvos tanácsára férje a Balatonhoz /egyes források szerint: Abbáziába / küldi. Emmán az utazás sem segít, Szigfried utáni vágy emészti, szeretné odahívni a fiatalembert, de jó érzése nem engedi, hogy megcsalja férjét. Végső elkeseredésében öngyilkosságra szánja magát. Éppen búcsúlevelet ír Szigfriedhez, amikor a fiatalember, akit Soós Irma értesített Emma útjáról, váratlanul betoppan. A viszontlátás öröme végtelenül boldoggá teszi mindkettőjüket, ám Emma magatartása nem lépi át a tisztesség határait. A szerelmes fiatalember ezért arra kéri, hogy váljon el urától, s a válás megindításával két ügyvédet bíz meg.  Közben megérkezik Bánd, s Emma bevallja neki, hogy mást szeret, s kéri, hogy váljanak el. Bánd azonban csak akkor egyezik bele a válásba, ha Emma még egyszer az övé lesz… Az asszony, hogy célját elérje, beleegyezik férje akaratába. Bánd hazatér Temeskére, s szomorúan panaszolja el anyósának a történteket. Soós Irma gyengéden vigasztalja az elkeseredett férfit, sőt átveszi háztartása gondjait. Kapcsolatuk hamarosan kölcsönös szerelemmé alakul. Szigfried atyja örömmel tapasztalja, hogy eddig könnyelmű fia mennyire megkomolyodott Emma hatására, ezért támogatja házasságukat. Kimondják a válást, s már úgy tűnik mindenki révbe ér, mikor Emma észreveszi, hogy állapotos. Lelkiismerete azt sugallja, hogy visszatérjen gyermeke apjához, Bándhoz. Levelet hagy hátra Szigfriednek, s elutazik Temeskére. Otthon megtudja, hogy férje és Irma időközben összeházasodtak, és éppen nászúton vannak.  A váratlan hír nagyon feldúlja. A nászutasok keresésére indul. Meg is találja őket, és titkon kéri Bándot, hogy találkozzanak. Erre azonban nem kerül sor, mert a kiállott izgalmak megtámadják az idegeit, s szanatóriumba kerül. A gondos ápolás megmenti életét, de gyermekét elveszíti. Ezalatt Szigfried kétségbeesetten kutat szerelme után. A véletlen siet a segítségére, Emma anyagi gondokkal küzd, és eladja a vörös kérdőjeles ékszerét, mely újra Szigfriedhez kerül. A fiatalember vörös kérdőjeles plakátokkal keresi az asszonyt. Emma örömmel ad életjelt magáról, s a szerelmesek újra egymásra találnak.

Érdekességek

• Csermely Gyula regénye először 1918 őszén, a filmváltozat szakmai bemutatója után, a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban.
• Krupka András hagyatékából előkerült iratok szerint a film inzertjei a Krupka Laboratóriumban készültek.

Galéria

Vélemények

„Címe után detektív történetnek vélhetnék, pedig egyike a legpoétikusabb szerelmi idilleknek, amelyet valaha regény alakjában megírtak. Romantikus meseszövése épp oly tarkává és érdekessé teszik, mint Csermely másik nagysikerű regényét, a »Toprini nászt«. A »Vörös kérdőjel« egy ékszernek a foglalatja, e körül bonyolódik az érdekes mese, amelyben a borulás és napfény úgy követik egymást, mint az áprilisi égen. Sikere ikertestvére lesz a »Toprini násznak«”. (Mozihét, 1918/37)

„Az Astra bemutatója. Az Astra filmgyár és filmvállalat r.-t, tegnap és tegnapelőtt tartotta a Mozgókép-Otthonban első idei bemutatóját. Hat kiváló filmet mutatott be, mind a hat büszkeségére válik a magyar filmművészet híveinek. Mind a hat internaczionális piacra hivatott film, nemcsak témája, hanem technikai tökéletessége miatt is. Csermely Gyula, regénye, a Vörös kérdőjel, csupa báj és finomság..." (Az Ujság, 1918. szeptember 25.)