MARION DELORME

Tartalom

A híres francia kurtizán, Marion Delorme életének és tragikus halálának története. Marion Delorme (1613-1650), akinek szalonja az elegáns Párizsi társaság központja volt, az éveken keresztül tartó erkölcstelen élet után, megundorodva a romlott, bűnös világtól, félrevonul egy csendes vidéki házba. A sors összehozza egy erdésszel, aki már arra készül, hogy feleségül vegye, azonban, amikor megtudja, hogy ideálja nem más mint a hírhedt Marion Delorme, hallani sem akar többé a házasságról. A csalódott Marion egy meredek szikláról a mélységbe veti magát.

Short English content: The history of the famous French courtesan Marion Delorme's life and tragic death. Marion Delorme (1613-1650), whose salon was the centre of the elegant society of Paris for many years. After she nauseated from immoral and corrupt life and sinful world, she withdrew to a quiet country house. Fate brings together with a forester, who was preparing to marry her, but when he learns that his ideal is none other than the infamous Marion Delorme, will not hear any more about marriage. Frustrated Marion throw herself from a cliff into the abyss.

Érdekességek

• A Tanácsköztársaság idején forgatták, „a legközelebbi napokban készül el" közli a Vörös Film 1919. július 20-i száma. Elképzelhető azonban, hogy már csak a Tanácsköztársaság bukása után tudták befejezni.
• A film elkészülésekor a Goldenweiser kölcsönző egy a Pathé által gyártott, 1490 méter hosszú francia változatot dobott piacra Marion de Lorm címen (161/1920 számú O.M.B. határozat, Belügyi Közlöny 1920/44.), mely ellen az Astra tiltakozott (Mozi-Világ, 1919/48).
• A francia változat megjelenése lehetett az oka, hogy az  Astra "Az örvény" címen vitte cenzúza elé a filmjét, és 1920 februárjában ezen a címen forgalmazták. 
• A filmográfiákban eddig a Marion Delorme és Az örvény két külön tétel volt. A Délmagyarország 1920. március 25-i számában megjelent hirdetésből és rövid filmismertetőből sikerült rájönni, hogy a kettő azonos: „Az örvény. Dráma 4 felvonásban. Hugó Victor „Marion Delorme" című regénye nyomán. A főszerepben: Carmen Cartellieri. Az örvény. Hugo Viktor örökbecsű regényéből, a Marion Delorme-ból készült ez a film, amely a regény mozgalmasságát, érdekfeszítő meséjét, pompás miliőjét a legtökéletesebben hozza elénk. A film főszerepét Carmen Cartellieri játsza, akiben egy valóban tökéletes művésznőt lesz alkalma megismerni a szegedi közönségnek.”

Galéria

Vélemények

„Astra-bemutató lesz e hó 18-án a Mozgókép-Otthonban s ez alkalommal a kiváló magyar filmgyár két friss irodalmi alkotásával fog megismerkedni a szakközönség. Az egyik Hugo Victor klasszikus művéből, a Marion Delormból készült Falk Richárd és Balogh Béla átültetésében, a másikat Bródy Sándor jeles színművéből, a Dadából szcenírozta filmre Forró Pál, a rendezést pedig Damó Oszkár végezte.” (Mozihét, 1919/21)

„A főpróba második filmje a Marion Delorme című darab volt, amelyet Hugo Victor klasszikus regényéből transzponált filmre Falk Richárd tökéletes kongenialitással. A nagystílű párisi kokott zajos, ünnepelt élete pergett le a vásznon. Elénk tárult a szerelem drágapénzű papnőjének léha élete, a maga múló örömeivel, majd a vidéki magány egyhangúságában látjuk őt viszont, ahol a sors játéka különös és tragikus véget szán a könnyelmű nőnek, aki régi bűneiért későn szánja ró magát a vezeklésre. Hintner Cornelius rendezte ezt a lélekbe markoló darabot igen stílusosan. A címszerepet Carmen Cartellieri játssza és ragyogó megjelenésével valóban kifogástalanul illeszkedett bele a párisi grandé cocotte nehéz szerepébe. Partnerei mind jeles művészek, akik nagy igyekezettel viszik sikerre a darabot.” (Mozihét, 1919/22)

„A film drámai menete, kibontakozása egyaránt elsőrangú teljesítmény, de az egyik jelenet mégis felülmúl minden eddigi látványosságot: egy húszméteres sziklaoromról leugrik a hősnő. Ezt nagyszerű trükkel csinálta Carmen Cartellieri, de aki így is óriási merészséget tanúsít, mert a sziklán halálosan veszedelmes minden lépés.” (Képes Mozivilág, 1919/23)

„(Az Omnia hétfői premierje.) Az Omnia igazgatósága a Dollárkirálynő kalandja után is tudott fokozottan, érdekes új műsort hozni. Az új műsor egyik filmje A nők rabszolgái c. nagyvárosi erkölcsrajz, 4 felvonásban. A másik film Az örvény, amit az Astra készített Viktor Hugó regényéből négy felvonásban.” (Pesti Hírlap, 1920. február 1.)