LOTTI EZREDESEI
Lotty ezredesei (címváltozat), Lotti’s Colonels (angol)
Alkotók
| Fellner Péter Pál | rendező |
| Rudyard Stone | író (énekes bohózat) |
| Faragó Jenő | fordító |
| Mérei Adolf | fordító, dalszövegíró |
| Fellner Péter Pál | forgatókönyvíró |
Szereplők
| Mészáros Giza | Lotti |
| Sellő Renée | Lotti szobalánya |
| Szöreghy Gyula | indiai rája |
| Szalkay Lajos | nadrágkirály |
| Mogán Oszkár | piskótagyáros |
| Balogh Béla | |
| Bátori Béla | |
| F. Lányi Irma | |
| Szenes Ernő | |
| Pallós |
Produkciós stáb
| Balogh Béla | producer |
| Mogán Oszkár | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| Astra Filmvállalat | gyártó cég |
| Astra Filmvállalat | forgalmazó cég |
| Uher filmgyár | laboratóriumi munkálatok |
| 1916. október 2. (Mozgókép-Otthon) | sajtó bemutató |
| 1916. október 18. (Royal-Apolló) | bemutató |
Külső forgatási helyszínek
- Margitsziget
- homokos Duna-part
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm, 4 felvonásos, eredeti méterhosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
- Mozihét, 1916/23, 26
- Színházi Élet, 1916/32
- Mozgófénykép Híradó, 1916/23, 24, 26, 27, 35, 39, 40, 45
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 158. p.
Bibliográfia
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 89. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41, 351. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 333. p.
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.
- Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 37. p.
Tartalom
Lottiba, a híres dizőzbe számos hódolóján kívül beleszeret, egy piskótagyáros és egy nadrágkirály. A két tőkés ezredesi egyenruhába bújva próbál a művésznő közelébe férkőzni. Az „ezredesek” hűségesen követik ideáljukat több száz kilométeren át. Találkáikat mindig megzavarja Lotti hivatalos udvarlója, az indiai rája, ki egzotikus kíséretével szintén együtt turnézik a művésznővel. Időközben megérkezik a piskótagyáros felesége, s agresszív fellépésével hosszú időre elveszi férje kedvét a szerelmi turbékolástól. Hamarosan feltűnik, és botrányt rendez a nadrágkirály hitvese is. Lotti ekkor, hogy a családi viharokat elsimítsa, kijelenti, hogy az egész utazás, s a férfiak maskarába öltözése egy jótékony célú előadás előkészülete volt. A rája is belenyugszik ebbe a magyarázatba, és boldogan megkéri Lotti kezét
Érdekességek
A film készülésekor az Astra még nem rendelkezett saját műteremmel: "Az Uher-film felvételi telepén nagyban folynak az Astra-filmek felvételezései. Akik a már elkészült Lotty ezredesei című filmnek munkálatait láthatták, azok oly odaadó törekvésnek lehettek tanúi színészek, rendező, operatőr s minden közreműködő részéről, hogy tökéletes produkciót kell várniuk." (Mozihét, 1916/26)
A színdarab magyarországi premiere 1902. januárjában volt a Magyar Színházban. Ettől kezdve gyakran játszották a fővárosban és vidéken is. 1911. május 17-én a Király Színház mutatta be Fedák Sárival a főszerepben, nagy sikerrel.
Galéria
Vélemények
"Mészáros Gizella játssza a legújabb magyar filmvígjátéknak, Lotty ezredeseinek a főszerepét. A régi híres operettet az Astra-filmvállalat készítette el filmen, pompás rendezésben, nagyszerű szereplőkkel. Mészáros Gizella Lotty ezredeseiben egyszerűen pazar kedéllyel, mulatságosan és finom pikantériával játszik, úgy, hogy a legjobb magyar vígjátékok közé sorozhatjuk ezt az új filmet." (Színházi Élet, 1916/32)