A CSÁSZÁR KATONÁI

Tartalom

Vidéki városban játszódik a történet. Karády Erzsikének Joász főhadnagy és Szilassy Ernő kapitány udvarolt, a lány Ernőt választja. Ernő mintakatona, aki gyerekkora óta katonai pályára készült, kadett-iskolában nevelkedett, s mindig aggályok nélkül teljesíti kötelességét, s mindenkit elítél, aki nem.  Joász, ki csak azért választotta a katonai pályát, mert megbukott a jogi vizsgán, szenved a kaszárnya fojtó levegőjétől. Hasonlóan érez Gyarmati kapitány is, aki aláírás nélkül szatirikus hangvételű, antimilitarista cikket küld egy fővárosi lapba, melyben leleplezi a hadsereg visszásságait. Cikkét megmutatja barátjának, Joásznak. A cikket olvasó Joászt az ezredes hívatja. Induláskor zsebreteszi a cikket, de az első oldal véletlenül leesik, s ezt a parancsot átadó cseh tiszthelyettes, Szedlacsek János elolvassa. Ezt követően lelepleződik, hogy a cikket Gyarmati írta, s a kapitányt hadi törvényszék elé állítják, és lefokozzák. A törvényszék tagja Ernő is, és ő is a lefokozás mellett szavaz. A város magyar polgárai tüntető távolmaradásukkal szabotálják Karádyék estélyét, melyre császári tiszteket is meghívtak. A megszégyenített Gyarmati  öngyilkosságot követ el, s ez tovább fokozza a feszültségeket a városban. A polgárok kérik az ezredest, hogy nevezze megy Gyarmati árulóját, de az erre nem hajlandó, s ezért az úri kaszinóból is kitiltják a tiszteket. A városban nemsokára tüntetés szerveződik Hatalmas tömeg ostromolja a laktanyát, melynek védelmére két századot vezényelnek ki, az egyiket Szilassy kapitány, másikat Joász főhadnagy vezeti. Az ezredes megparancsolja, hogy lőjenek a tüntetőkre. Ernő gondolkodás nélkül teljesíti a parancsot, belelövet a tömegbe, minek következtében öten meghalnak. Joász azonban megtagadja a parancsot. A főhadnagyot hadi törvényszék elé állítják parancsmegtagadásért, s hosszú börtönbüntetésre ítélik, de ő boldog, hogy nem tapad vér a kezéhez, és nyugodtan tud aludni, amit Ernő nem mondhat el magáról. Mikor Karády Erzsike megtudja a történteket, visszaküldi a jegygyűrűt Szilassynak. Ernő összeomlik és végez magával. A filmdarab az 1918 őszi forradalmi események hatására, a színdarabtól eltérően, forradalommal végződik. A tisztek, a legénység letépik sapkarózsájukat, a nép megrohanja a fogházat, amelyben a darab főszereplője, Joász főhadnagy tengődik, és kiszabadítják onnan. „Éljen a Nemzeti Tanács! Éljenek a magyar katonák!” – kiáltja a tömeg, amely végül levett kalappal áhítatosan énekli: „Isten áldd meg a magyart … ”

Érdekességek

• A szaksajtóban „A cenzúra alól felszabadult magyar filmgyártás szenzációs első forradalmi filmje”-ként hirdették, forgatása az őszirózsás forradalom idején zajlott, s Balogh Béla a forradalmi katonaság közreműködésével rendezett meg több tömegjelenetet.
• A filmet a Tanácsköztársaság leverése után betiltották.
• Földes Imre darabjának megfilmesítési jogát Balogh Béláné vásárolta meg. Az Astra számára ajánlotta fel, de mikor úgy tűnt, hogy a jelenleg folyó munkák miatt nem tudják azonnal elkezdeni a film forgatását, Kertész Mihállyal is tárgyalni kezdett erről. Megállapodást nem kötöttek, de Kertésznek annyira megtetszett az ötlet, hogy reklám célra azonnal leforgatott néhány jelenetet. Közben Balogh Bélánénak mégis sikerült megállapodnia az Astrával, s hamarosan el is készült A császár katonái filmváltozata. Kertész Mihály ezen nagyon megsértődött és rendkívül sértő hangvételű levelet írt Balogh Bélánénak, melyet a szaksajtóban is megjelentetett. Levele nem maradt válasz nélkül, Balogh Béla és az Astra filmgyár hivatalnoknője, Huber Renée hasonló stílusban válaszoltak neki. (Lásd: Mozgófénykép Híradó, 1918/45, 46, Mozihét, 1918/45, 47).
• Balogh Béláné nyilatkozata: "A héten a „Császár katonái"-ról különböző verziók terjedtek el a szakmában, miért is helyénvalónak tartom a következő tényállásokat elmondani: A „Császár katonái"-nak megfilmesítési jogát én szereztem meg dr. Marton Sándor ügyvédtől még a forradalom reggelén. Azt, hogy a „Császár katonái" a legizzóbb hatású, legaktuálisabb filmtémája a mának, a forradalmat megelőző estének eseményei sejtették velem. Lakásunk előtt, a Rákóczi-uton csapatok vonultak fel, forradalmi katonák mámoros hangulatban. A „Császár katonái" forradalmat csináltak. Ebben a pillanatban született meg bennem a gondolat, hogy Földes Imre szenzációsan aktuális színművét lekötöm filmfeldolgozás céljaira. Ez másnap reggel megtörtént, A tervem ekkor az volt, hogy a filmet a magam rezsijében fogom feldolgozni. A jelenlegi nyersfilmhiány miatt azonban le kellett róla mondanom. Mivel a színmű ma aktuális, nem halogathattam egy pillanatra sem a munkát. Úgy határoztam, hogy eladom a jogot, hogy a felvételeket haladéktalanul meg lehessen kezdeni. Miután az Astra filmgyárnál kötelezettségeim vannak, elsősorban csakis az Astráról lehetett szó. Igazgatóságom azonban nem tudott azonnal határozott választ adni, mert a gyárnál egy film felvételei folynak s kétségesnek látszott ekkor még, hogy az Astra azonnal nekiláthat a munkának. Aznap történt, hogy találkoztam régi jó ismerősömmel Kertész Mihállyal s beszélgetni kezdtünk a „Császár katonái”-ról. Beszélgetés közben felmerült annak a lehetősége, ha igazgatóságom nem reflektálna a „Császár katonái"-ra, szívesen csinálnám meg Kertész Mihállyal és érdekeltségével együtt. Hangsúlyozom azonban, hogy a beszélgetés egy pillanatra sem lépte túl a kötelezettség nélküli pourparlék természetét. Annál jobban meglepett másnap, hogy olvastam a Semper-filmvállalat röpiratát, mely szerint a filmet ők készítik. Sajnálom, hogy Kertész Mihály igy elhamarkodta a dolgot, pozitív intézkedést tett, amikor én még azért sem tehettem kötelező ígéretet, mert ezzel megszegtem volna a céggel szemben fennálló kötelezettségemet. Az Astra igazgatósága még aznap közölte velem, hogy a „Császár katonái"-nak azonnal nekifog s a tulajdonjogot átvette tőlem. Ezek azok a tényállások, amelyeket a különféle verziókkal szemben szükségesnek tartok a szakma nyilvánosságával közölni. Végtelenül örülök, hogy a cenzúra mentes, felszabadult magyar filmgyártás, első valóban forradalmi filmjét én szereztem meg és az én közreműködésemmel készül az Astránál. Kétszeresen örülök, hogy Falk Richárd mesternek és Balogh Bélának sikerült a mai idők eseményéből és hangulatából olyan gyújtó motívumokat az eredeti színműbe vinni, hogy a „Császár katonái” mindenütt lelkesítő forradalmi tett lesz, a magyar filmgyártás „Talpra magyar"-ja. Balogh Béláné” (Mozihét, 1918/45)
• Krupka András hagyatékából előkerült iratok szerint a film inzertjei a Krupka Laboratóriumban készültek.

Galéria

Vélemények

„A császár katonái című első magyar forradalmi mozidarab volt, amelyet Földes Imre ismert Magyar Színházbeli darabjából, a mai forradalmi események momentumaival átszőve, írt filmre Falk Richárd. Mielőtt a film kvalitásainak ismertetésébe kezdenénk, mindenekfelett arról a hatalmas, mondhatni tomboló sikerről kell beszámolnunk, amely ezt a filmet úgyszólván méterről-méterre kisérte. Frenetikus taps tört ki a megkapó jelenetek és a hatásos, a mai hangulatot teljesen fedő feliratok láttára. A közönség szívével-eszével találkozott ez a film, annak minden szcénája és egész szövege. Földes Imre zseniális elgondolású darabjának e filmrenaissance-át, amelyet szinte páratlanul álló tetszésnyilvánítás fogadott, a szövegkönyvirón kívül a rendező, Balogh Béla munkája emelte olyan nívóra, amelyet csak a legtökéletesebb mozgófényképek bemutatása alkalmával tapasztalhattunk. Azt hisszük, felesleges a darab meséjének ismertetésébe bocsátkoznunk. A militarizmus letörését célzó, az osztrák uralom áldatlanságát demonstráló darab a legtökéletesebben egyezik a mai közhangulattal. Jelenetről-jelenetre fokozatosan gyújtóhatású ez a film, amelynek főpróbái sikerét csakhamar követni fogja az a még nagyobb siker, amelyet ez a film a nagyközönség előtt való pergésekor minden bizonnyal eredményezni fog. Meg kell még jegyeznünk, hogy a filmen, a nemrég lezajlott revolució egyes jellegzetes epizódjai hallatlan mértékben fokozzák az összhatást. A forradalmi katonaság közreműködése ügyes ötlet volt szerzőtől és rendezőtől egyaránt, amit a közönség zúgó tapsokkal honorált. A film szereplői a fővárosi művészgárda kitűnőségei, akik művészetük legjavával és páratlan ambícióval tolmácsolták a darabot. Virányi Sándor, Putty Lya, Lukács Pál, dr. Erdély Géza, Szőke Lajos, Herczeg Jenő, Körmendy Kálmán, Gere Zsiga, Balogh István és Ihász Mihály alakításukkal minden dicséretet megérdemelnek.” (Mozihét, 1918/50)

„A császár katonái — A forradalmi film — A béke szép napjaiban nagy szenzáció volt Földes Imre osztrákellenes katonadrámája: A császár katonái. Tárgyánál fogva és alakjai miatt katonák nem látogathatták a színházakat és ha meg akarták nézni a darab fölségesen izgalmas, ragyogó jeleneteit, civilbe kellett öltözködniök. Soha darabnak nagyobb társadalmi és politikai igazsága nem volt, mint a Földes nagyszerű darabjának. Ami rosszat, komikusat, antiszociális igazságot az osztrák szoldateszkáról állitani lehetett, az mind benne van A császár katonáiban. A császár katonái igen hatásos filmdarabnak is bizonyult, csak be kellett várni azt az időt, amikor ezt a darabot filmre hozni lehetett. Ez az idő itt van. Az októberi nagy átalakulás impulzust adott az Astra filmgyárnak, hogy A császár katonáit vászonra fesse. Mi sem természetesebb, hogy a filmdarab némileg különbözik az eredeti darabtól, különösen a vége újszerű és történethű. A rendező — a kiváló Balogh Béla és neje és a szcenáriumiró: Falk Richárd — nagyon ötletesen alkalmazta a darab eredeti gondolatmenetét a mai nagy időkhöz. A filmdarab ugyanis eltérőleg az eredeti darabtól, forradalommal végződik, tisztek, legénység letépik sapkarózsáikát, a nép megrohanja azt a fogházat, amelyben a darab főszereplője: Joász főhadnagy tengődik és kiszabadítják onnan. „Éljen a Nemzeti Tanács! Éljenek a magyar katonák!" kiáltja a tömeg, amely végül levett kalappal áhítatosan énekli: „Isten áldd meg a magyart..." A császár katonái a legszebb és leghatásosabb hazafias darab, amelynek nagy sikerét a remek rendezésen és fényes kiállításon kívül a szereplők elsőrangú összjátéka is biztosítja. Csupa elsőrangú, kitűnő erők játsszák a főszerepeket. Putty Lia a főszereplő, akinek szépsége és elragadó játéka nagy reményekre jogosít. A férfiak közül kitűnőek: Virányi Sándor, Gere Zsigmond, Ihász Aladár, Szőke Lajos, Herczeg Jenő, Lukács Pál, dr. Erdélyi Géza, Körmendy Kálmán, Györköny Iván és Dénes György. Megemlítést érdemel még Körffy Bella. A császár katonáinak a szerdai bemutatón nagy és szép sikere volt, a publikumnak roppantul tetszett a hazafias érzéstől melegen áthatott darab. Az új Astra-darabot december 16-tól kezdve játssza a Mozgókép-Otthon.” (Színházi Élet, 1918/50)

„A császár katonái, mely a minap megtartott bemutatón hallatlan nagy sikert aratott s — ami moziban szokatlan — szüntelen tapsban részesítette a közönség.” (Az Ujság, 1918. december 15.)

„Soha darabnak nagyobb társadalmi és politikai igazsága nem volt, mint Földes Imre nagyszerű darabjának. Ami rosszat, komikusat, antiszociális igazságot az osztrák szoldateszkáról állítani lehetett, az mind benne van „A császár katonái“-ban, melyet Falk Richárd irt filmre és elsőrangúan rendezett Balogh Béla. A bemutatón a darab szókimondó igazságait zajosan megtapsolta a közönség és kijutott az elismerésből a szereplőknek is, akik egytől-egyig elsőrangú alakítást produkáltak.” (8 Órai Újság, 1918. december 18.)

„Tapsolnak, éljeneznek a Mozgókép-Otthonban. „A császár katonái" bemutatásakor.” (Pesti Napló, 1918. december 20.)