UDVARI LEVEGŐ
Hofluft (német)
Alkotók
| Balogh Béla | rendező |
| Natalia Eschtruth | író (regény, Hofluft, Berlin 1889) |
| Falk Richárd | forgatókönyv |
Szereplők
| Mattyasovszky Ilona | Earrere Eglise, színésznő |
| Mezei Ilonka | |
| Törzs Jenő | |
| Lukács Pál | |
| Balassa Jenő | |
| Körmendy Kálmán |
Technikai stáb
| Nagy Dezső | operatőr |
Produkciós stáb
| Oláh-Gyárfás Mihály | producer |
| Oláh Dezső | producer |
| Balogh Béláné Kornai Margit | gyártásvezető |
Gyártási és bemutatási adatok
| Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. | gyártó cég |
| Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. | forgalmazó cég |
| 1918. október 1. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
| 1919. szeptember 22. (Omnia) | bemutató |
| 130/1920 | cenzúra határozat |
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1754 méter.
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn.
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/37, 39, 1919/14
- Mozihét, 1918/39, 42
- Mozi-Világ, 1918/38, 39, 1919/14, 39
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 175. p.
- Belügyi Közlöny, 1920. 1374. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 90. p.
- Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 16-17. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 355. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 224, 228. p.
Tartalom
Heamiorst lord Earrere Eglise-t, a színésznőt veszi feleségül, és emiatt száműzik az udvartól. Nem él sokáig együtt a két nem egymásnak teremtett ember. Az asszony visszavágyik a színpadra, a lord pedig az udvarhoz. Az asszony emléke, csak fiában, Róbertben él, aki egy elszakadt fénykép egy darabját őrzi róla, melyről két égő szempár tekint rá. Róbert beleszeret Groppen lord lányába, a lány azonban mást szeret. A lány szemei anyjáéra emlékeztetik, s csakhamar rájön ennek nyitjára – Groppen lord első felesége az ő anyja, Earrere Eglise volt, tehát a lány a féltestvére. Groppen lord időközben tönkremegy, de a szívbeteg Róbert végrendeletileg minden vagyonát Groppen leányára hagyja. Apja a lord ebbe eleinte nem akar beleegyezni, de amikor megtudja az igazságot, nem lehet ellenvetése. Róbert hamarosan meghal, egész életében boldogtalan volt de halálával legalább mások boldogságát elősegítheti.
Vélemények
„Eschruth Natália filmregénye minden izében kifogástalan művészi munka. Figyelmetlekötő, fordulatos cselekménye kiváló költői elgondolás, amely méltó átültetésben jelenik meg a filmen. Az udvar titokzatos miljőjében játszódik le az érdekfeszítő cselekmény. Az udvar misztikuma, törvényei a mozgató-erői ennek a mélytragikumú történetnek. A politika és a szerelem, ez a két hatalmas élettényező ütközik össze e darabban, amely mindenképen sikerült munka. A film főszerepeiben Mattyasovszky Ilona, Mezei Ilonka, Balassa Jenő, Körmendy Kálmán és Lukács Pál nyújtanak igaz, művészi alakítást.” (Mozihét, 1918/39)