Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 5 felvonásos, eredeti hossza a 99/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1927 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
MNFA, rövid töredék a Vándory összeállításban |
Bibliográfia
- Magyar Film, 1921/23
- Színházi Élet, 1921/34, 41
- Mozihét, 1921/32, 34 (sajtóbemutatóról)
- Képes Mozivilág, 1921/22-41 Balogh Béla a – ról, a forgatásról), 1923/13
- Film-Ujság, 1921/4, 1922/24
- Belügyi Közlöny, 1921/33. 1466. p.
- Mozi és Színpad, 1921/31, 32
- Népszava, 1921. október 9.
- Színházi Világ 1922/50
- Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 13. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 50. p.
- Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 38. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 360. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 203. p.
- Star Film katalógus. Bp. 1920-as évek. MNFA könyvtára
Tartalom
Halmár földbirtokosék későn született egyetlen lánya, Sugárka derűt és boldogságot visz a két öreg egyhangú életébe. A lány hegedülni tanul, s szülei a fővárosba küldik nagybátyjához, Balló Gusztáv zenetanárhoz, hogy nála folytassa tovább zenei tanulmányait. Balló tehetséges művész, de nem tud érvényesülni, nem tudja eladni szerzeményeit, miközben a nálánál sokkal tehetségtelenebbek könnyedén aratják a sikereket. Az ő tudását kizsákmányolva érvényesül a divatos zeneszerző, aki csak fütyülni tud, és vele kottáztatja le dalait. Balló eleinte idegenkedve fogadja Sugárkát, de a lány jó szívével, ezer apró figyelmességével, vidámságával bearanyozza a magányos, megkeseredett férfi életét. Balló hamarosan bemutatja tehetséges tanítványát a zeneakadémián. Sugárka csodálatos játékával még a szakértők körében is elismerést arat. Megismerkedik a „Harmónia” koncertrendező vállalat igazgatójának fiával, Viktor Gézával. A két fiatal megszereti egymást, s a lánynak lehetősége nyílik, hogy propagálja nagybátyja szerzeményeit. Eléri, hogy előadják műveit, melyekkel végre megindulhat zeneszerzői karrierje. A divatos zeneszerző féltékeny Sugárka és Balló sikereire, kihallgatja, amikor Géza barátjával, Bauzival üzen a lánynak, s találkára hívja. A zeneszerző Bauzit megelőzve hamisított levéllel magához csalja Sugárkát. Dulakodás támad köztük, de a szerelmesét féltő Géza és Bauzi szerencsére időben érkeznek, hogy ellássák a cselszövő baját. Balló és Sugárka közös koncertje óriási anyagi és erkölcsi sikert arat, mely mindkettőjüket ismert zenésszé avatja. Balló reményekkel, melódiákkal telve, megfiatalodva tér haza a koncertről. Ráébred, hogy beleszeretett Sugárkába, akinek megujhodását köszönheti. Már éppen be akarja vallani neki szerelmét, amikor az ablakából meglátja, hogy Viktor Géza jeggyűrűt nyújt át Sugárkának, melyet a lány boldogan, szerelmesen fogad. Balló nem tehet egyebet, szomorú szívvel háttérbe húzódva figyeli a fiatalok beteljesedő boldogságát.
Short English content: The heroine of the story is the beautiful young girl, Sugárka (Little Beam), who warms peoples lives around her by the gentleness radiating from her being.
Vélemények
„A Kamara-Mozgóképszínház megnyitása. Meghívott közönség előtt folyt le tegnap este 6 órakor a Kamara-Mozgóképszínház ünnepélyes megnyitása. A publikum között voltak, akik nem tudtak betelni magának a nézőtérnek pompájával, azzal az otthonos kényelemmel, melyet a dohányzók, vesztibűlök, ruhatárak nyújtanak. Mások azt hangoztatták, hogy először hallottak igazán tökéletes kísérőzenét, ami nem csoda,FricsayRichárd katonabandája kitett magáért és aHimnuszsehol sem hangzott el oly megrázó erővel, mint itt.GálGyula, a Nemzeti Szinház tagja, olyan prológust interpretált, melynél nem tudták, mit csodáljanak inkább, az előadás tökéletességét, az élőszó és film összhangját, vagy az ismeretlen iró lendületét és tömörségét A műsor befejező száma a Sugárka,a Star filmgyár mesterműve, ritka sikert hozott.BaloghBéla rendezői tehetsége még sohasem forrottLóth Ila virtuóz játékával ily tökéletes egésszé, összegezésként pedig mindenkiben az a meggyőződés alakult ki, hogy bármilyen nagy igényeket támasszunk a Kamara-Mozgóképszínházzal szemben, ez betölti föladatát és fővárosunk kultúr- és müvészéletének büszkesége lesz.” (Népszava, 1921. október 9.)